Dr. Juhász Nóra

Kézsebészet

Dr. Juhász Nóra az ortopédia-traumatológia mellett a kézsebészetre specializálódott. Legjobb szakmai tudásával gyógyítja betegeit az Országos Traumatológiai Intézetben és a Róbert Magánkórházban működő Magyar Kézsebészeti Központban. Számára a munka hivatás, bár a választása nem volt kézenfekvő. Megkérdeztük az útról, melyen idáig jutott.

Teljes bemutatkozás

„Csak az az ismeret érdemes a tudás névre, aminek alkalmazásához is értünk” – vallotta Öveges József professzor, a hazai tudományos ismeretterjesztés egyik legismertebb képviselője, akit a fizika varázslójának is neveztek, nem véletlenül. Ez jutott eszembe, amikor megtudtam, hogy dr. Juhász Nóra a fizika nagy rajongója volt. Ez a tárgy indította el a hivatása, az orvosi pálya felé.

– Már a gimnázium második évében elhatároztam, hogy a fizikát és a biológiát szeretném emelt óraszámban tanulni, így érettségi előtt csak az volt a kérdés, hogy a két tantárggyal hova érdemes felvételizni. Az általános orvostudományi és a kertészmérnöki karra is felvettek volna, de végül az előbbit választottam. A Semmelweis Egyetem általános orvos karán 2007-ben diplomáztam, majd ortopédia-traumatológia, később pedig kézsebészet szakvizsgát tettem.

 

Jó irány

Amikor szakirányt kellett választani, Nóra először a gyermekgyógyászatra, majd a belgyógyászatra gondolt, végül a sebészet mellett kötelezte el magát negyedévesen az Ortopédiai Klinikán.

– A következő évben jelentkeztem tudományos diákköri munkára ortopédia témában, ahol korábbi gyakorlatvezetőm egyengette tovább az utamat. Ő kézsebészettel foglalkozott, így szinte villámcsapásként jött a felismerés, hogy ez a jó választás. Utána már nem is volt kérdés, hogy mi lesz a folytatás. Ha ma találkoznék 18 éves kori önmagammal, csak arra biztatnám, hogy tartson ki, mert jó az irány és megérkezik a jó helyre. Nem is kérdés, hogy újra ezt a hivatást választanám, és nagyon jó érzés, hogy ma már a leendő szakemberek képzésében is részt vehetek, angol és magyar nyelven.

Nóra az Országos Traumatológiai Intézetben ismerkedett meg az orvoslás hétköznapjaival, ahol a műtő világában is egyre fontosabb feladatokat bíztak rá. Az akkori vezető orvosok védő-óvó irányítása mellett egyből a mély vízben érezte magát. Mára nemcsak magabiztos, megalapozott szakmai tudást szerzett, de a betegekkel való kommunikációt, annak jelentőségét is megtanulta.

– A hosszú távú kezelésben, a rehabilitációban sokat számít az együttműködés. A betegeknek nagyon fontos, hogy megkapják a lehető legtöbb információt, de személyre szabottan. A beszélgetések végén mindig megkérdezem, hogy van-e még kérdésük. Megnyugtató számomra, ha úgy tudok elmagyarázni mindent, hogy utána már nincs kérdésük, és ami legalább ilyen fontos: kétségük.

Jó kezekben

A doktornő hetente egyszer a TritonLife Róbert Magánkórházban működő Magyar Kézsebészeti Központban is dolgozik, ahol a legfiatalabb a csapatban. Kollégái itthon és nemzetközileg is elismert munkatársak, akik a Magyar Kézsebészeti Társaság, az Európai Kézsebészeti Társaság és a Világ Kézsebészeti Társaság vezető tisztségviselői.

Család, munka, oktatás – a megfelelő egyensúlyban – válaszolja Nóra, amikor arról beszélgetünk, hogyan képzeli el az életét 10 év múlva? A munka mellett jut idő a kikapcsolódásra is, szabadidejében nagyon szeret utazni, akár a természetet felfedezni, túrázni és fotózni, akár nagyvárosokat megismerni. Sőt a nagyvárosok gasztronómiáját is. A kitartás, a kreativitás és a kézügyesség a konyhában is jellemző a fiatal doktornőre, akit a sütés-főzés teljesen kikapcsol. Azt már csak én teszem hozzá, hogy a konyhai előkészületek feszültséglevezetésre is jók, persze, ha olyan sebészi pontossággal végezzük, mint a doktornő.

– A munkahelyi, az otthoni és a közutakon történt balesetek indokolták, hogy az orvosok még nagyobb figyelmet szenteljenek a kézsebészetnek. A betegek életminőségét, a gazdaságban betöltött szerepét, az egészségtudatát jelentősen befolyásolja ugyanis a végtagok szabályos működése. Az egyébként is precíz, aprólékos operációk új távlatot nyertek a mikrosebészetnek köszönhetően. Az eddigi legnagyobb szakmai kihívásom az volt, amikor egy négy és fél órás műtéttel sikerült megmentenünk egy beteg levágott hüvelykujját. Az operációt még több beavatkozás követte, de ma már – csaknem egy év elteltével – a fiatalember újra egészséges, így ismét teljes értékű munkát végezhet – idézte fel dr. Juhász Nóra.