Gyomorégés: mit tegyünk reflux esetén?

A gyomorégés még álmából is fölkelti azt, akit érint. Főleg, ha teli hassal fekszik le. A tüneteket azért is ajánlatos szakorvossal kivizsgáltatni, mert a reflux hosszú távon gonosz szövődményekkel is járhat.

 

Eredetileg minden a legnagyobb rendben: nyelőcső belső felszínén található nyák védi a nyelőcsövet, a nyál semlegesíti a gyomorsavat, a gyomor és a nyelőcső hullámmozgása lefelé továbbít minden falatot a gyomor záróizma jól zár, csak a falatok továbbításánál nyílik ki. De sajnos, ami elromolhat, az el is romlik. Bármelyik funkció sérülhet bizonyos körülmények között, aminek gyomorégés, nyelőcső-égés lehet a következménye: a visszaáramló savas gyomortartalom ugyanis károsítja a nyelőcső nyálkahártyáját. A rendszeres visszaáramlás neve gastroesophagealis reflux (GERD). Ha hosszú időn keresztül visszatérnek a tünetek, sajnos komoly szövődmények is megjelenhetnek. Súlyos esetben nyelőcső-szűkület, vagy a nyálkahártya daganatos elfajulása is előfordulhat.

 

Okai

Növeli a gyomorégés, a reflux kockázatát a dohányzás, a túlsúly, a stressz, bizonyos gyógyszerek, köztük a sokat használt nem szteroid gyulladáscsökkentők, egyes antibiotikumok, hörgőtágítók, nyugtatók, vagy a Helicobakter pylori nevű kórokozó jelenléte. Ma már tudjuk, hogy a refluxra való hajlam genetikailag meghatározott. Bizonyos genetikai állománnyal rendelkezőknél gyakrabban alakulnak ki a fenti tünetek, főleg, ha a páciens életmódja is erősíti a betegség veszélyét.

 

Az orvosnál

A gasztroenterológus kikérdezi a beteget a tünetekről: mikor erősödnek, milyen helyzetben enyhülnek, vagy múlnak el, mióta tart ez a kellemetlen állapot. Részletesen kikérdezi a beteget a szokásairól, életmódjától. Ezután fizikai vizsgálat történik.

Az orvos már ezekből az adatokból levonhat  következtetést, de szükség esetén további nyomozásra kerül sor. A nyelőcső, gyomor és nyombél területén körül tud nézni endoszkóppal, amelyet érzéstelenítés mellett vezet le a gyomorba. Ez a gyomortükrözés vagy gasztroszkópia. A gasztroszkóppal láthatóvá válik, ha már megkezdődött a nyelőcső belsejének eróziója, vagy, ha már létrejött nyelőcsőszűkület.

A jó diagnózishoz szükség lehet 24 órás pH monitorizálásra. Ilyenkor vékony szondát vezetnek a garaton át a gyomorba, és ott, illetve a nyelőcső egész hosszában rendszeresen mérik a savtartalmat egy teljes nap folyamán. A betegséget az eredmények ismeretében kezeli az orvos.

 

Gyógyulás

A javasolt életmód változtatás mellett gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Ha komoly szövődmények alakulnak ki, műtétre is sor kerülhet: a nyelőcsőszűkület megszüntetése, vérzés megszüntetése, a záróizom funkciójának visszaállítása. A refluxra hajlamos betegnek tartania kell magát az életmód megváltoztatásához, és követni az orvos javaslatait.