Audiológiai vizsgálat

Audiológiai vizsgálatunkon lehetőség van felderíteni az esetleges halláskárosodást és annak mértékét. Ennek segítségével mielőbb felfedezhetjük a halláscsökkenés okát és közösen megtalálhatjuk a legmegfelelőbb kezelést, beavatkozást.

A vizsgálat igénybevételéhez szükséges egy 2 héten belüli fül-orr-gégészeti vizsgálati eredmény.

Hangvilla vizsgálat

Ennek a vizsgálati módszernek a segítségével megállapítást nyer a halláskárosodás típusa, illetve következtethetünk annak mértékére is. Az asszisztens a hangvilla segítségével és a páciens visszajelzése alapján összehasonlítja az eszköz által keltett hangok hangosságát a fül mellett és a fül mögött.

A hallásküszöb vizsgálata

Olyan hallásvizsgálati módszer, mely segítségével az audiológus meghatározza a páciens által még éppen hallott legkisebb intenzitású hang erősségét. A vizsgálat hangszigetelt helyiségben, úgynevezett siketkabinban történik. A vizsgálat során a páciens visszajelzést ad a fejhallgatóban még éppen hallható hangok, illetve a csontvezetéses eszköz által keltett rezgések érzékeléséről. A két fülön külön-külön határozzuk meg a légvezetéses és csontvezetéses hallásküszöböt, melyről audiogram készül. Ennek segítségével pontos képet kaphatunk a halláscsökkenés mértékéről és következtethetünk a hallásromlás okára is.

Középfül nyomásviszonyainak ellenőrzése

A vizsgálat során mérhetővé válik a középfülben uralkodó nyomás.
Normál esetben a dobhártya mögött, a dobüregben található nyomás és a külső légnyomás egyensúlyban van, így a dobhártya mozgása nem akadályozott. Ez elengedhetetlen a hanghullámok zavartalan közvetítéséhez így az ép halláshoz. A vizsgálat során a dobhártya rugalmasságát hanggenerátor és mikrofon segítségével mérjük. A vizsgálat segítségével következtethetünk arra, hogy van-e valamilyen kóros folyamat, felsőlégúti infekció, illetve van-e folyadék a fülben, lyukas-e a dobhártya.

Tinnitometria – a fülzúgás vizsgálata

A hallásküszöb elvégzését követően kerül sor a fülzúgás vizsgálatára. A vizsgálat során audiométerrel meghatározzuk a fülzúgás frekvenciáját és hangosságát. Képesek vagyunk meghatározni, hogy milyen gerjesztett hang mellett szűnik, vagy halkul el átmenetileg a fülzúgás. Ennek kontrollálása az alkalmazott terápia eredményességének meghatározása miatt fontos.

A halláskárosodás lehet veleszületett vagy szerzett

Veleszületett károsodás esetén lehet probléma az idegpályákkal vagy magával a fül anatómiájával is. Ebben az esetben a beszéd elsajátítása is nehezített vagy lehetetlenné válik, hiszen az anyanyelv hangjainak megfigyeléséhez és megtanulásához szükség van ép hallásra. Így, amikor a gyermek beszédfejlődése elmarad, először feltétlenül ki kell zárni a halláskárosodás gyanúját, mielőtt megkezdődik a beszédterápia. Gyanús jel lehet még, ha a gyermek 3 hónapos korában sem reagál az anya hangjára és 7 hónapos korában nem reagál a halk hangokra, ha nem látja a beszélőt.

Szerzett halláskárosodást okozhat betegség, hirtelen zajtrauma vagy baleset, amikor a hallásért felelős szervek sérülnek, károsodnak, így a későbbiekben már nem tudják ellátni eredeti funkciójukat.
De gyakori – sőt, talán a leggyakoribb – az életkor előrehaladtával bekövetkező hallásromlás is. Ennek oka elsősorban a civilizációs ártalom, az évtizedek alatt a belső fül által elszenvedett zajterhelés.

A halláskárosodás minél korábbi felismerése kiemelten fontos, hiszen megfelelő hallókészülékkel a hallás korrigálható és ezáltal az életminőség nagymértékben javítható.

A halláskárosodás típusai

Vezetéses

A vezetéses hallászavar oka a külső és vagy a középfül betegségei, elváltozásai, fejlődési rendellenességei. Oka lehet egészen banális, a fülzsír felhalmozódása, de okozhatják különböző felsőlégúti betegségek, valamint speciális, a középfület érintő progresszív folyamatok is. Az esetek túlnyomó részében kezeléssel vagy egyszerű beavatkozással, esetlegesen műtéttel korrigálható a hallás.

Idegi eredetű

A belső fülben elhelyezkedő hallósejtek vagy a hallóideg (VIII. agyideg) károsodása következtében alakul ki. Minden olyan tényező, amely a csiga, vagy a hallóideg roncsolását eredményezi, hallászavarhoz vezet. Oka elsősorban a mindennapok zajterhelése, mely hosszú távon mindenképpen hallászavart eredményez. A hirtelen erős zaj, egy koncert vagy zajos munkagépek hangja sokkal rövidebb idő alatt képes károsítani hallásunkat. Okozhatnak idegi halláscsökkenést a különböző gyógyszerek, kemikáliák.
A háttérben lehetnek még genetikai okok, de méhen belüli fertőzés vagy szülés közben történő átmeneti oxigénhiány is okozhatja.

Centrális (agyi) eredetű

Az agyban található hallásközpont sérülése okozza.

Kevert

Több tényező együttes fennállása vezet halláskárosodáshoz. Sokszor az idejében nem kezelt, elhanyagolt középfülgyulladások, középfület érintő betegségek vezetnek kevert típusú halláscsökkenéshez, hiszen az idő előrehaladtával a belső fülre is ráterjed az elváltozás vagy annak közvetett hatásai érvényesülnek.

A hallás károsodásának szintjei

0-25 dB: normál hallás

26-40 dB: enyhe halláskárosodás

 41-60 dB: közepes mértékű halláskárosodás

61-90 dB: súlyos halláskárosodás

nagyobb, mint 91 dB: hallásmaradvány