Dizziness outpatient specialist examination

Azokat a pácienseket várjuk a TritonLife Medical Center Hegyalja szédülés ambulanciájára, akik egyensúlyzavart, szédülést, halláscsökkenést vagy épp fülzúgást tapasztalnak. A tünetek hátterét dr. Szirmai Ágnes egyetemi docens, a szédülés nemzetközileg is elismert szakértője tárja fel. A fül-orr-gégész, neurológus és audiológus szakvizsgával rendelkező főorvos több évtizedes szakmai tapasztalattal várja a pácienseket, hogy az egyensúlyrendszer betegségeinek komplex kivizsgálásában segíthessen.
 

Tünetek

Nagyon nehéz elképzelni, hogy egyensúlyrendszer nélkül hogyan él az ember, megélni viszont rettenetes. Nem áll stabilan a lábán, botladozik, nekimegy a falnak, elesik, olyan, mintha mozogna körülötte a környezete. A járásbizonytalanságtól kezdve a gyakori elesésekig tehát többféle tünet is előfordulhat.

A szédülés lehet rövid ideig tartó, ismétlődő, de hosszabb ideig is fennállhat. Ha forgó jellegű szédülésről beszélünk, ami olyan, mintha forogna velünk a világ, akkor leggyakrabban vegetatív tünetek, hányinger, hányás is jelentkezik.

Egy másik fajta betegség esetén pedig halláscsökkenés és fülzúgás is társulhat az egyensúlyzavarhoz.

Óriási kihívást jelent, hogy a szédülés és egyéb tünetek a legváratlanabb időpontokban fordulhatnak elő, és gyakorlatilag járásképtelenné tehetik a beteget. Nem ritka, hogy ők mentővel, sürgősségi osztályra kerülnek, ahol bár jobban lesznek, nem mindig derül ki, hogy pontosan mi állhat a probléma hátterében.

Az újra és újra jelentkező tünetek nemcsak kellemetlenek, hanem olyan szinten ronthatják az életminőséget, a mindennapi életet, hogy szorongást, depressziót is provokálhatnak. A valódi okok feltárása mellett tehát ezért is fontos orvoshoz fordulni.

– A fájdalmak után a lehető legrosszabb tünet a szédülés, sőt adott esetben még a fájdalomnál is rosszabb… A magyar nyelvben gyakran használunk olyan érzékletes szófordulatokat, amik tökéletesen rátapintanak a lényegre: felborul körülötte a világ, kicsúszott a lába alól a talaj, elveszett a lelki egyensúlya – említi dr. Szirmai Ágnes, akit többek között azzal is gyakran megkeresnek, amikor kalciumkristályok válnak ki a belső fülben, amik megingerlik az érzékelő sejteket, olyan forgó jellegű szédülést okozva, ami miatt még az ágyból sem tudnak kikelni.
 

Életkor

Az egyensúlyzavar kortól függetlenül bárkinél jelentkezhet, és a családi halmozódás is befolyásoló tényező lehet.

– Ismerjük azokat a gyerekeket, akik nem tudnak utazni, hiszen rosszul vannak a járműveken. Körülbelül 50 százalékukból fejfájós, migrénes felnőtt lesz. A szédülés idősebb korban azért gyakoribb, az ő esetükben a különböző keringési zavarok is hatással lehetnek a tünetek alakulására – mutat rá a doktornő.

A vizsgálat menete

Az anamnézisfelvétel viszonylag hosszabb időt ölel fel, hiszen azt is tudni kell, hogy milyen körülmények között jön létre a szédülés.

Ezután megvizsgáljuk a beteg állását, járását, az egyensúlyrendszerrel összefüggő, esetleges kóros szemmozgásokat. Aztán megnézzük, hogy bizonyos fejhelyzetben, testhelyzetben előjön-e a szédülés. Viszonylag egyszerű vizsgálatokkal ki lehet deríteni, hogy működik-e a belső fülben az egyensúlyszerv vagy sem.

Mindemellett áttekintjük azokat a leleteket, amiket magával hoznak a páciensek. Hogyan zajlott az előzetes kivizsgálása? Mit találtak, mit zártak ki?

A vizsgálat végén összesítjük és elmagyarázzuk, hogy miről van szó, mit lehet tenni a panaszok javulása érdekében. Mindezt természetesen írásban, orvosi lelet formájában is megkapják a betegek.
 

Kezelési lehetőségek

Az egyensúlyrendszer betegségeinek egy része gyógyítható, egy másik része pedig – bár nem megszüntethető – tornával és gyógyszerekkel javítható.

– Míg egyes betegségeket tornagyakorlatokkal tarthatunk kordában, addig más esetekben a helyes gyógyszerbeállítás a kulcs. Előfordulhat, hogy műtéttel javítható szédülés áll fenn, ilyenkor megajánljuk a műtétet, továbbirányítjuk a pácienst. Van, akinek inkább a kórházi kezelés során kapott infúziók vagy az ott felügyelt egyensúlyi tréningek segítenek – fogalmaz dr. Szirmai Ágnes, aki 2003 óta foglalkozik egyensúlytréninggel.

– Ha szükséges, adunk egy leírást, egy tréningprogramot a páciensnek, hogy mely tornát milyen sorrendben csinálja, hogy az segítsen az egyensúlyrendszer rehabilitációjában – teszi hozzá a doktornő, aki általában 3-4 havonta várja kontrollra a betegeket. Aki sokkal jobban érzi magát, annak pedig félévente is elegendő a kontroll.

– A rohamokban jelentkező szédüléseknél szédülés-naplót kell vezetni. Ha jól van beállítva a gyógyszer, akkor üres lesz a napló. A kontroll során megvizsgáljuk a pácienst, megbeszéljük a tapasztalatokat, megnézzük a szédülés-naplót, sőt szédüléssel kapcsolatos életminőség-kérdőívet is szoktam velük kitöltetni.
 

Fontos tanácsok a mindennapokra

A páciensek – és akár a hozzátartozók is – személyre szabott felvilágosítást kapnak arról, hogy milyen egyszerűbb, de mégis lényeges tippekkel lehet megkönnyíteni, javítani a hétköznapokat. Ezek közül emelünk ki néhány gyakori tanácsot:

– Kerülni kell az alkoholfogyasztást, hiszen az alkohol megborítja az amúgy is instabil egyensúlyrendszert.

– Bizonyos esetekben a sószegény étrend nagyon hatásos lehet.

– Merjenek segítséget kérni! Néha épp csak annyira van szükség, hogy valaki megfogja a kezét, amikor fellép a mozgólépcsőre.

– Teljes sötétségben minden egyensúlyzavar rosszabb, így ha éjszaka felkel, és például kimegy a mosdóba, akkor kapcsoljon villanyt! Sokkal stabilabbnak fogja érezni magát.

– Ha általában úgy szédül el, hogy hátrahajtja a fejét, akkor a mindennapi használati tárgyakat érdemes lejjebb tenni, nem pedig a legfelső polcra.

– A kisméretű szőnyegeken könnyen el lehet csúszni, így ezeket érdemes rögzíteni.

– Figyelni kell a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre, hiszen a vér besűrűsödésével fokozódhat az egyensúlyzavar. Az idősebbek szomjúságérzése csökken, így nekik különös gondot kell erre fordítaniuk.