Dr. Siklós Nóra
Gyengéd vagy háborítatlan születésnek is nevezik a természetes szülést. Lényege, hogy az orvos csak indokolt esetben avatkozik be a gyermek világrajövetelének folyamatába. Ennek egyik neves képviselője a TritonLife Róbert Magánkórház szülész-nőgyógyásza, dr. Siklós Nóra.
Szenvedélye a szülészet
Gyengéd vagy háborítatlan születésnek is nevezik a természetes szülést. Lényege, hogy az orvos csak indokolt esetben avatkozik be a gyermek világrajövetelének folyamatába. Ennek egyik neves képviselője a TritonLife Róbert Magánkórház szülész-nőgyógyásza, dr. Siklós Nóra, aki büszke rá, hogy sokan „A Tanár Úr lányaként” emlegetik.
Édesapja, dr. Siklós Pál óriási név a szakmában. Hozzá köthető többek között a méhmegtartó Wertheim műtét és a farfekvésű magzatok külső megfordítása. A szülések levezetésénél mindketten ugyanazt a szemléletet, a természetes szülés fontosságát tartják szem előtt. Mi ennek a lényege?
– Amíg a magzat és az anya egészsége megengedi, nem avatkozunk be a baba világra jöttének természetes folyamatába. Igyekszünk metszés nélkül végigkísérni a születést. A kulcsszó a türelem és az idő, és mi ezt megadjuk a kismamáknak.
Egy 7 éves kislány édesanyja. Ön is ezzel a módszerrel szült?
– Sajnos nem, mert medencevégű fekvésű volt a babám, császárral szültem, mert nem sikerült a külső megfordítás. Lelkileg ez valahol nagyon bántott. Az viszont csodálatos élmény volt, hogy édesapám vezette a szülésemet. Mindig is ő volt a nőgyógyászom. Hangsúlyosnak tartom felhívni a császármetszést pártoló várandós nők figyelmét: ez egy nyitott hasi műtét, amely számos szövődménnyel járhat. Sokkal veszélytelenebb a természetes szülés.
A Siklós praxisközösséget is ennek szellemében indította el édesapjával
– Igen, még szeptemberben. Felváltva vezetjük le a szüléseket, a szülésznő mindig állandó. A várandós anyákat külön gondozzuk, de a 9. hónap végéhez közeledve mindketten megismerkedünk a kismamával, mert a szülésnél csak egyikünk lesz jelen. Főleg miattam alakítottuk így a praxist: anyaként nehezen oldom meg az éjszakai riasztásokat. Ilyenkor jól jön apukám segítsége. A Róbert Magánkórházban, ahol dr. Siklós Pál a szülészeti osztály főorvosa, ugyanezt a szemléletet domborítjuk ki.
Ezek szerint az édesapja egyben a főnöke is. Jól megy a közös munka?
– 2010-ben végeztem a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, 3 éve szülész-nőgyógyász szakorvos vagyok. Ennek ellenére ma is sokan „A Tanár Úr lányaként” emlegetnek. Ez engem soha nem zavart, sőt, büszke vagyok rá. Majd egyszer fordítva is lesz: apukámra mondják, hogy ő Siklós Nóra édesapja. (nevet) Egyébként ő a munkájában abszolút maximalista ember, tőlem is mindig ugyanazt követelte meg, mint a többi beosztottjától. Sőt, talán keményebb is velem. Nem is volt zsákbamacska, milyen lesz a beosztottjaként dolgozni, tudtam, mit vállalok. Ugyanakkor számomra óriási biztonságérzetet ad, hogy ő is itt van az osztályon, bármikor fordulhatok hozzá szakmai kérdésekben. Már a Szent István Kórházban is együtt dolgoztunk. Ám őt felkérték a Róbert Magánkórház orvos igazgatói posztjára, én pedig csak akkor követhettem őt, amikor 2 évvel később megszereztem a szakvizsgámat. De akkor azonnal léptem. Sosem használtam ki, hogy ő a főnököm.
Szülei, nagyszülei orvosok. Nem is volt kérdés, hogy ezt a hivatást választja?
– Mindig orvos akartam lenni. Úgy éreztem, ezt a szakmát édesapámtól tudom a legjobban megtanulni. Van egy közgazdász diplomám is. Az első év végén az orvosin úgy éreztem, váltanom kell, mert az örökölt maximalizmusomnak nem tudok megfelelni. Három év szünet után tértem vissza, amikor államvizsgáztam a közgázon, közben másodéves vizsgáimat tettem le az orvosin. Kemény év volt, mert emellett Prof. Dr. Ungár László szülész-nőgyógyász rendelésén is dolgoztam.
A családi összejöveteleken sem mellőzik a szakmai témákat?
– Gyakran szóba kerül. Anyukám – aki egyébként belgyógyász – viccesen szokta is kérdezni, hogy nem elég nekünk a munkahelyen erről beszélni, még otthon is ezt kell hallgatnia?! Persze a szülészet szép szakma, ami leginkább pozitív élményeket ad, és a család nem orvos tagjai is szívesen hallgatnak meg egy-egy kedves történetet. Ha negatív esemény történik, akkor viszont nagyon nehéz lelkileg.
Hogyan lehet továbblépni egy-egy ilyen eset után?
– Lelkizős típus vagyok, ezerszer végiggondolom, mit hol ronthattam el. Ha felismerem, hogy én vagyok a hibás, beismerem, akár a páciens előtt is. Apukámmal mindig átbeszélem a szakmai kudarcaimat, ő nagy támaszom. A másik, ami megnehezíti ezt a területet, az a kiszámíthatatlanság, az örökös készenlét. Ugyanekkor ez a szenvedélyem. Ezért is alakítottam úgy az időbeosztásomat, hogy a kislányom nevelése mellett se kelljen feladnom a munkámat.
Ő megérti, ha anyának váratlanul be kell mennie a kórházba?
– Igen. Tudja, hogy azért kell sokat dolgoznom, hogy ő sportolhasson, különórákra járhasson. A praxisközösséget éppen miatta indítottuk el. A nagyszülőkre mindig is számíthattam, Sári lányom is szívesen ment aludni hozzájuk, ha ügyelnem kellett. Ma pedig örül, hogy olykor az ő nagypapija megy helyettem a szülésekre.
Vélhetően annak idején olykor Önnek is kellett nélkülöznie a szüleit
– Kiskoromban Anyu jelentette a háttérországot, pedig ő is vállalt ügyeletet. De mindig ott volt nekünk, gyerekeknek. Apu sokszor hiányzott otthonról, de minden évben utaztunk, igyekezett velünk tölteni a szabadidejét. Tudtam, mit vállalok ezzel a szakmával, de ez igazi szenvedély számomra. A Róbertben jó a légkör, egyre jobb a csapat. A nőgyógyászati műtétek helyett engem inkább a szülőszoba érdekel. Egy ideje meddőségi kivizsgálásokat is végzek itt. A természetes szüléshez kapcsolódóan például a vízben szülés, illetve a farfekvésű magzatoknál az inkább kellemetlen, mintsem fájdalmas magzati fejre fordítás is a munkámhoz tartozik.
Sőt, magánrendelése is van. Mindezek mellett fut; a futók, kocogók találkozhatnak a nevével egy-egy nekik szóló portálon is
– A sport mindig is az életem része volt. Valóban szeretek futni, de mostanában a funkcionális edzéseket – köredzés, TRX – részesítem előnyben.