Mire számítsunk mandulaműtét után

Hasznos tanácsok mandulaműtét utánra

A mandulák a nyálkahártya hámszövetének és a nyiroksejteknek a szoros funkcionális és anatómiai együtteséből létrejött szervek. A manduláink fontos funkcióval bíró szervek, de az embereknek legtöbbször csak torokfájás esetén jutnak eszébe. Pedig nemcsak a torkunkban találhatóak meg ezek a nyirokszervek, hanem az orrgaratban is, és van fülkürti, illetve nyelvgyöki mandulánk is. Gyermekkorban a legtöbb problémát az orrmandulák gyulladása, megnagyobbodása okozza, mivel ettől a fülkürt nem tud átszellőzni, és további fertőzések lépnek fel. Felnőtteknél gyakoribb a garatmandulák, azaz a torokmandulák gyulladása, ami, ha sűrűn előfordul, és tüszős mandulagyulladássá alakul, rendkívül fájdalmas.

A köznyelvben, mikor mandulaműtétről beszélünk, a problémás garatmandulákat értjük alatta. Ez a páros szerv, ha folyamatos gyulladásban van, a viszkető, szúró, fájó tünetek, láz, levertség, köhögés és krákogás mellett sajnos szövődményeket is tud okozni, nemcsak fül-orr-gégészeti értelemben. Tályogok alakulhatnak ki, a gócként funkcionáló mandulák akár hajhullást is okozhatnak, de ízületi-, vese- és szívbetegségek kialakulásában is szerepet játszhatnak.

Mikor érdemes a műtét mellett döntenünk?

A torokmanduláknak tényleg rendkívüli szerepe van a szervezetben, ezért jól meg kell fontolnunk, hogy mikor döntsünk a kivételük mellett.

A mandulák, mint nyirokszervek, termelik a védekező sejtjeinket, a vér limfocitáit, melyek fertőzés esetén harcba szállnak a kórokozókkal. A manduláink specifikus antitesteket is képeznek, illetve “informálják” az immunrendszert a garat szakasz támadásairól. Az ember hároméves koráig kiemelt szerep jut ennek a szervnek, utána azonban a feladatok egy részét átveszi a csontvelő.

A manduláink tehát a frontvonal első elemei, amelyek minden cseppfertőzés útján terjedő kórokozót igyekeznek megállítani. Közben természetesen ők is károsodnak, gyulladásba jönnek, begennyesednek, funkciójuk sérül.

A krónikus mandulagyulladás

Amikor egyik torokgyulladást követi a másik, a mandulák nem tudnak regenerálódni, és kialakul egy szinte állandóan beteges állapot. Évente akár 8-10 ilyen is előfordulhat, szinte havonta jelentkezik a probléma. A mandulák megnagyobbodnak, akadályozzák a légzést, nehezítik a nyelést, lázat okoznak, és a gyulladás akár át is terjedhet más szervekre, első körben a felső légutakban.

Ha fennáll ez a rendszeresség, és a mandulák megléte több bajt okoz, mint hasznot, akkor a szakorvos javasolni szokta a mandulaműtétet. Ezt szinte sohasem végzik el 3 éves kor előtt, de jobb vele kivárni legalább az 5 éves kort. Felnőttek nehezebben regenerálódnak a műtét után, ennek ellenére nem ritka a felnőttkorban végzett eltávolítás sem. 50 éves kor felett azonban már nem szoktak mandulaműtétet végezni.

A diagnózis és a műtét előtti időszak

Ha felkerestük a fül-orr-gégészt, és elmondtuk neki a panaszokat, egyszerű módszerekkel megvizsgálja a garatszakaszt, tapintás és műszerek segítségével. Az orvos gyulladás jeleit keresi ezért a fejünk többi részét is alaposan megnézi:  a szemet, a hallójáratokat, a dobhártyát, az orrjáratokat, és a nyirokcsomókat is ellenőrzi.

Előfordul olyan mérvű gyulladás, hogy szükség van mintavételre a torokváladékból, és erre elvégzik a baktérium vizsgálatot.

Gyulladásban lévő mandulákat nem lehet műteni, ezért ha ez fenn áll, előtte gyógyszeres kezeléssel le kell lohasztani őket, csak ezután végezhető el a kivétel. Ilyenkor fontos az ágynyugalom, a sós vizes öblögetés, gyógyteák (hársfa, kakukkfű, kamilla, zsálya) és sok folyadék, és az orvos által javasolt fájdalomcsillapítók, vagy felírt antibiotikum szedése.

Hogyan zajlik a mandulaműtét?

A műtét rutin eljárásnak számít az orvostudományban, és nem is egy hosszadalmas beavatkozás. Gyermekeknél 15 perc, felnőtteknél 20-50 perces. A garatmandulákkal egyidőben sok esetben az orrmandulákat is eltávolítják (főként gyermekkorban). A műtét előtt általában 1 nappal a kórházba kell érkezni, étkezni tilos már 24 órával a műtét előtt, és a folyadékbevitelt is minimalizálni kell. A mandulaműtétet altatásban vagy helyi érzéstelenítésben végzik. Aki átélte már az utóbbit, tudja, hogy nem kellemes, de nem is annyira rossz, mint sokan gondolják. Altatásos műtét esetén szükség van megelőző vérvételre és vizsgálatra, EKG-ra és mellkasröntgenre is. A műtétet általában antibiotikum védelemben végzik, hogy a fertőzésveszélyt elkerüljék.

Mi történik pontosan?

A klasszikus sebészeti eljárás során a mandulákat kifejtik a helyükről, majd egy ún.tonsilla-kacs segítségével levágják őket. A vérzéscsillapítás elektrokauterrel történik, az ereket elsütik. Ha nem alszik a páciens, akkor közben végig nagyra tátott szájjal kell ülni, ami kissé kellemetlen, illetve szokatlan a vér folyása is a szájüregben.

A műtét után egy-két napot javasolt bent tölteni a kórházban, hogy a páciens nyugalomban kezdje meg a regenerálódást, és, ha esetleg probléma lépne fel, azt azonnal tudja kezelni a szakember.

Tippek és tanácsok mandulaműtét utánra

A műtét után fokozottan oda kell figyelni néhány dologra, hiszen a lábadozás az első héten önmagában sem kellemes, a gyakori fájdalmak miatt. De jó hír, hogy nagyjából a 8. naptól rohamos a javulás, és a 10. nap környékén hirtelen szinte elmúlnak a fájó tünetek. Ebben a bő egy hétben azonban vigyázni kell, mert még fokozottabb a kivérzés lehetősége.

• A kórházi 1-2 napot követően természetesen betegszabadságra kell mennünk, 10 napig szigorúan ellenjavallt bármit is dolgozni, a legjobb az ágynyugalom.
• Az első héten ne fogadjunk látogatókat otthon, és ne menjünk még sétálni sem. Ez is megerőltető lehet, ahogy maga a beszéd is. Illetve a külvilágból fertőzésveszély is bejöhet a barátok formájában.
• A fájdalomcsillapítás elengedhetetlen lesz a lábadozás alatt, mivel nemcsak a torok rész, hanem a hallójárat is éles fájdalmat jelezhet. Az orvos utasításait betartva, általában négy óránként vehető be a fájdalomcsillapító, de nem korlátlan számú a nap folyamán.
• Tegyünk közvetlen a műtét után hűtőzselét kívülről a torkunkhoz.
• Bármennyire is fáj a nyelés, az evés és ivás, az első naptól kezdve próbálni kell, mert elősegíti a sebgyógyulást.
• A seb bevérzésének esélye az első és harmadik nap között, valamint a hatodik és nyolcadik nap között a legnagyobb, ezért nagyon oda kell figyelni a helyes étkezésre, a mozgásra, testtartásra, hogy ne szakadjon fel a varr a torokban.
• Érdemes a tervezett étkezés előtt egy-másfél órával bevenni a fájdalomcsillapítót, hogy a nyelés kevésbé legyen kellemetlen, és a tápanyagokat be tudjuk vinni a szervezetbe.
• Ehetünk pépes ételt is, de ez igazából csak akkor javasolt, ha a rágás is elemi fájdalommal jár, vagy foghiányos állapot áll fenn. Egyébként bátran együnk puhábbra főtt ételt, rágjunk, hiszen a nyál megnedvesíti a falatot a nyeléshez. A lábadozóknak bár kellemetlen a nyelés, valójában gyorsíthatja a gyógyulást. A nyál pedig visszaállítja a normál baktériumflórát, és megelőzi a fertőzéseket. Így is jóval kevesebb ételt fogunk elfogyasztani, mint normál állapotunkban.
• Ezért kell folyamatosan teát iszogatni is. A műtét után pár órával a folyadék visszapótlása miatt is nagyon fontos az ivás, hiszen a vérrel is folyadékot vesztettünk, illetve a műtétet megelőzően nem ittunk már jó ideig.

A száj nyálkahártyájának nedvesen tartása fontos a gyógyulás érdekében, ezért a napi 2-3 L folyadékot egyenletesen vegyük magunkhoz, apró kortyokban. Ha nem iszunk eleget, a lázunk is felszökhet tartósan.

• Kerüljük a szívószál használatát, mert a sebre gyakorolt vákuum hatás kifakaszthatja!
• Vannak legendák arról, hogy fagyit ilyenkor minden mennyiségben lehet. Ez igazából inkább a lelkünknek tesz jót, de tény, hogy a gyulladt szövetet hűti is az édesség. A legjobb azonban, ha a műtét napján (a beavatkozás utáni délután-este) esszük meg, és utána már kerüljük a túl hideg ételeket.
• Hetekig ne próbálkozzunk nagyon sós, fűszeres, vagy akár csípős ételekkel, mert ezek a sebet szinte égetik. Ilyen hatással vannak a citrusfélék is, és az alkoholos, szénsavas italok. Jobb kerülni az apró magvú bogyósgyümölcsöket is, mint a málna, vagy az eper.
• Szintén figyeljünk az étel hőmérsékletére: ne legyen túl forró, vagy hirtelen hideg-meleg váltás.
• Mondanunk sem kell, a cigarettázással is fel kell hagyni, és a kávé sem tesz jót ilyenkor - minimum az első 2 héten iktassuk ki.
• A mozgást, sportot, hajolgatást, az intim együttlétet szintén hetekig kerülni kell. Mivel vérbőséget okoznak, könnyen újra a kórházban találhatjuk magunkat, mert a seb felnyílt. Ezeket a tevékenységeket a kritikus hét után is kerülni kell, a hajunkat se mossuk meg úgy, hogy előre dőlünk. Ne cipekedjünk, ne erőlködjünk, és a szolárium használata is tilos! A házimunka teendőket is át kell ruháznunk másra. Ezekre minimum 3-4 hétig figyeljünk oda.
• A fogmosásra is ügyeljünk, ne erősen végezzük, és még véletlenül se dugjuk hátra a fogkefe fejét!
• Mivel a forró illetve meleg víz is tágítja az ereket, és vértóduláshoz vezethet, az ülőfürdőt is hanyagoljuk az első 1-2 hétben, a tusolóvíz pedig inkább langyos legyen.
• A hamarabbi sebgyógyulás érdekében öblögethetünk, de ne szájvízzel, hanem gyógyteákkal (kamilla, zsálya). Finoman tegyük, az erős gargarizálás tilos.
• Ha bevérezne a seb, ne essünk pánikba, gyorsan vitessük  be magunkat az ügyeletre, vagy hívjunk mentőt. A torkot addig hűtsük, hogy az erek összehúzódjanak. A vért ki kell köpni, engedni kifolyni, mert utána kellemetlenebb, ha az ember kihányja, mint gyomortartalmat. Az orvos ismét el fogja égetni az ereket, és ha szükséges, infúziót is kapunk. Bár rémisztő a történés, nyugodjunk meg, mert gyorsan rendbe fogunk jönni.
• Ha minden rendben zajlik, kontrollvizsgálatra a műtét után egy héttel kell mennünk, és a gyógyulási állapottól függően esetleg szükséges lehet egy második kontroll is.

Összességében elmondható, hogy a mandulaműtéttel sok későbbi kellemetlenség, betegség és szövődmény elkerülhető, a mandulaműtét utáni lábadozás pedig -noha nem kellemes- gyorsan a múltté lesz, ha betartjuk a fenti javaslatokat.