Bakóné Gottfried Anikó

Szülésznői hivatásomra való készülésem már gyermekkoromban elkezdődött, hiszen hosszú, vékony ujjaimat látva sokan viccesen megjegyezték, hogy jó szülésznő lenne belőlem.

17 éves koromban szakközépiskolai gyakorlat keretében lehetőségem adódott egy szülést, születést megtekinteni azon a szülőszobán, ahol magam is napvilágot láttam. Felejthetetlen élmény volt, és ekkor született meg bennem a vágy: szülésznő szeretnék lenni!

2000-ben végzett szülésznőként kezdtem tevékenykedni egy budapesti szülészeten, amely bár hihetetlen mértékben medikalizált (rutin beavatkozások sorozata) volt, éreztem, hogy a helyemen vagyok. Minden egyes szülés kísérésével tanultam a nőiességről, szülésről, születésről, anyaságról. Olyan jelenségeknek, folyamatoknak voltam szemtanúja, amelyeket iskolában nem tanítanak és amiket csak ott lehet megélni a szülőágy mellett.

Fokozatosan rájöttem, hogy azon kívül, hogy manuálisan segítem a szülést, hogyan tudok támogatást nyújtani érzelmi oldalról is. És azt, hogy ez legalább (sőt!) olyan fontos, mint a fizikai segítségem. Lényegesnek tartom a pozitív, támogató kommunikációt is, amit gyakran alkalmazok a mindennapokban.

Minél többet tapasztaltam, annál inkább nőtt bennem az igény, hogy szeretnék még többet tudni erről a csodáról, amiben részt veszek, így egyre több képzésen vettem részt, amivel sokrétűbb lehetett a támogatásom.

2005-ben a szülés misztériumát magam is megélhettem. Nem titok, némi szorongással készültem a szülésemre, de hittem, hogy lehet olyan, amilyenre vágyom. Anyává válásom alkalmával ismét új dolgokra csodálkoztam rá, amelyek csupán szülésznőként mindig is rejtve maradtak volna előttem. Így utólag már értem a vajúdó édesanyák kérdését, hogy szültem-e már, átéltem-e azt, amit ők ott akkor. Azt hiszem, akkor még nem találtak bennem olyan támaszt, mint azóta. Nekem is meg kellett élnem, amiért örökké hálás leszek kislányomnak.

Mivel egyre többet dolgoztam együtt dúlákkal, elvégeztem az alap dúlaképző tanfolyamot, hogy lássam, hogyan tudok nőként, asszonytársként többet, mást nyújtani a vajúdás nehéz és bizony olykor hosszú óráiban. Elkötelezett híve vagyok a szülés természetes kísérésének, így különböző terápiás (pl. aromaterápia) tanfolyamokon bővítettem ismereteimet, és azóta is folyamatosan igyekszem tanulni, fejlődni és tapasztalni.

2010-ben ismét megtapasztalhattam a szülés magával ragadó csodáját: megszületett második leányunk, ezúttal vízben.

2017-ben érkeztem a TritonLife Magánkórház szülőszobájára, mert itt találtam meg azt a helyet ahol nyitott szemlélettel kísérhetem a szülőnőket és fogadhatom babájukat.

2019 tavaszától szülőszobavezető szülésznőként is tevékenykedem.