Dr. Nallbani Marsel

– 1996-ban, érettségi után költöztem Magyarországra. Akkor még egy szót sem tudtam magyarul, hiszen a felmenőim nem magyarok. Kalandos időszak vette kezdetét. Nem volt könnyű megtanulni a nyelvet, de sokat segített, hogy az első évben nyelvi előkészítőbe jártam. 1997-ben el is kezdtem a Semmelweis Egyetemet. Az első egy-két év nem volt könnyű a nyelvi akadályok miatt, de ahogy belejöttem, már minden rendben volt – emlékezett vissza Dr. Nallbani Marsel, aki már akkoriban is a manuális szakmák iránt érdeklődött. Az utolsó évre már tudta is, hogy az urológia mellett szeretne dönteni.

A szakmai motiváció jelenti a legtöbbet

– Az egyetem alatt sokan a „nagy szakmákat” - például a sebészetet, a belgyógyászatot vagy a kardiológiát - kedvelik meg. Én azonban az urológiában láttam meg a jövőt. A műtéti paletta nagyon sokszínű: vannak nyílt, illetve endoszkópos, laparoszkópos műtétek is. Úgy látom, hogy az urológia az utóbbi 20 évben az egyik legjobban fejlődő szakma, mivel egyre szélesebb az alkalmazható a technológiák tárháza – hangsúlyozta Dr. Nallbani Marsel, akihez februártól már a TritonLife Magánkórházban is fordulhatnak a páciensek.

– Fő tanárommal, mesteremmel együtt kezdtünk el dolgozni a TritonLife Magánkórházban, ahová a mögöttünk álló sok-sok műtét és képzés tapasztalatát is magunkkal visszük. Jelenleg komoly eszközbeszerzés zajlik a kórházban, aminek mindketten nagyon örülünk, hiszen számunkra a szakmai motiváció jelenti a legtöbbet.

Sokat fejlődött a műtéti technika

Dr. Nallbani Marsel 2004-ben diplomázott a Semmelweis Egyetemen, és a volt MÁV Kórházban kezdte pályáját. A 2007-es egészségügyi reform során a négy urológiai szakrendelést eggyé alakították át. Ennek helyszíne a mai Honvédkórház lett (akkori nevén: Állami Egészségügyi Központ). Így, bár új munkahelye lett a doktor úrnak, mégis ugyanazon a helyszínen folytatta, természetesen azon belül is az Urológiai Osztályon.

– 2007-ben kerültem az endoszkópos, laparoszkópos csapatba, azóta is ezek számítanak a legkiemeltebb területeimnek. Sokat foglalkozom az urológia leggyakoribb betegségével, a prosztatarákkal, ami a férfiaknál a második leggyakoribb daganatos betegség a tüdőrák után.

– Nagyon sokat fejlődött a műtéti technika és a sebészet gyakorlata, így a bő 20 évvel ezelőtti helyzethez képest már nagyon kis eséllyel romlik a páciens életminősége a prosztataeltávolítás után, gondolok itt a műtét utáni szövődményekre (vizelettartás, merevedés) – fejtette ki Dr. Nallbani Marsel, akinek a nevéhez köthetjük a radikális hólyageltávolítás műtétek végzését is, amelyek nagy, öt-hatórás beavatkozások, és amelyeket már hat-hét éve végez a doktor úr.

Kevés más dolog vált ki ilyen érzést

– 2010-ben szereztem meg az urológiai szakvizsgát, majd 2011-ben, Dr. Kovács Gáborral közösen részt vettünk egy robotsebészeti képzésen Csehországban. Komoly törekvésünk volt, hogy Magyarországon is lehessen robotsebészeti műtéteket végezni, ám sajnos még azóta sincs ilyen berendezés az országban – mesélte Dr. Nallbani Marsel, aki nemcsak munkájának, hanem hobbijának is érzi az urológiát. Szerinte az orvoslás egy olyan élményt, érzést kelt az emberben, amit kevés más dolog tud kiváltani. – A jó és a rossz hírekkel is együtt élek nap, mint nap. Van olyan történet, ami 10 éve bennem van, sosem felejtem el.

Kedvenc hobbi az urológia után: a főzés

Dr. Nallbani Marsel a munka mellett, amikor csak ideje engedi, sportol: leginkább futni szokott, hiszen ahogy ő fogalmaz, az extrémebb sportokra „sajnálja az időt”. Amire azonban abszolút nem sajnálja, az a főzés. – Az albán és a magyar ízvilág is közel áll hozzám, sőt kombinálni is szoktam a kettőt. Nem mondom, hogy profi szinten űzöm a főzést, de biztosan nem is rosszul, hiszen a feleségem és a két kislányom is hagyja otthon, hogy csináljam – mondta mosolyogva Dr. Nallbani Marsel.