A gyermek értelmi fejlődése

Az újszülött kiszolgáltatott kis lénynek tűnik, ám hamarosan kiderül, mennyi mindent tudott már az anyaméhben. Idegrendszere továbbra is rohamtempóban fejlődik, mégpedig sokszor egyedi módon. Nagy a változatosság például a beszédfejlődésben. Bizonyos jelek a fejlődés megtorpanására, speciális fejlesztési igényekre utalhatnak. Kérdezzen orvosától!

Az újszülött olyan reflexekkel jön világra, melyek segítik az életben maradását. Ha az ujjunkat a kezébe tesszük, szorosan rákapaszkodik, akár fel is emelhetnénk, elbírja a saját súlyát (ne tegyük!). Ha megijed valamitől, például ha a lepedőre ütünk mellé kétoldalt, széttárja a karjait, majd összekulcsolja (Moro reflex). Ha bedugunk egy cumit, vagy az ujjunkat a szájába, azt erőteljesen szopni kezdi. Ha megsimogatjuk az orcáját, a fejét tátott szájjal a kezünk felé fordítja. Ha ezek a reflexek nem oltódnak ki az első életév során, érdemes a gyermek orvosával konzultálni. 

Egy másik fontos tudnivaló: a baba fejlődése általában előre mutató. A visszaesés, vagy a fejlődésben való teljes leállás többnyire problémát jelez, ezért ha ilyesmit tapasztal, szintén forduljon orvosához. Ilyen jelenség például, ha egy baba, aki már gagyogott, szótagokat mondott, felhagy a tagolt hangadással. Vagy, ha a baba, aki ügyesen játszott egy, vagy akár már két tárggyal, nem érdeklődik többé a játékok iránt. Nem jelez bajt, ha egy baba, aki szerette az idegenek társaságát, 8-9 hónapos korában hirtelen félelmet mutat az idegenekkel szemben, és csak a szüleivel érzi magát biztonságban. Ez teljesen normális fejlődési periódus, szeparációs szorongásnak nevezzük.

Sírástól a gagyogásig

Az újszülött nyöszörgéssel, sírással jelzi, ha kényelmetlen számára valami, és nyugodt szemlélődéssel vagy alvással, ha jól érzi magát. Számtalan kutatás megerősíti, hogy meg tudja különböztetni anyja és apja hangját idegenek beszédhangjától, hogy felismeri édesanyja tejének illatát, és bizonyos szinten utánozni is tud. Ám a mindennapi életben mi szülők nem feltétlenül érzékeljük ezeket a képességeit. Az első „szociális” nevetést azonban biztosan észrevesszük. Az öt-hathetesbaba szemkontaktust vesz fel a fölé hajolóval, és visszamosolyog rá. Hamarosan rendszeressé válik a nevetés, és kedves hang is társul mellé.Két-háromhónapos korában már ismételget bizonyos hangokat, játszik a hangokkal és a szájával, közben buborékokat is fúj. A következő hetekben kifejezetten élvezni kezdi a hangadást, rikoltozik és gőgicsélve „beszélget”. Szinte bárkire rámosolyog. A fölé lógatott játékokat pofozza, majd rá is markol a kisebb tárgyakra. Arra, hogy tudatosan el tudja ezeket engedni, pár hetet várni kell. Öthónaposan előfordulhat, hogy a tárgyakat az egyik kezéből a másikba teszi, sőt, ha egy játék elgurult, utána fordul. Fél éves korában már szótagokat ismételget (mamama – bababa), bár nem kapcsol jelentést hozzájuk. Hét hónaposan utánozni kezd bizonyos hangokat, a következő hetekben van olyan baba, aki már „jelbeszéddel” kommunikál: a karját emeli, ha azt akarja, vegyék fel, integet, tapsol. Sok baba kilenc hónapos kora körül már érzi a beszélő hangsúlyából az érzelmeket, és megérti a „nem” szót – de valószínű nem engedelmeskedik. Ez az az időszak, amikor könnyen sírva fakad, ha idegenek közelednek hozzá.

A beszéd kapujában

Tíz hónapos kor körül egyes babák kimondják az első értelmes szót, amelyet a helyén használnak. Sok baba „halandzsázni” kezd, anyanyelve hangsúlyával anyanyelve hangkészletét használja, mintha beszélne. Egyszerű utasításokat már megért, de nem feltétlenül hajtja végre. Egyre több jelbeszédet használ, a „nem” szó hallatán rázza a fejét, mutatja, hol az orra, füle. Innen kezdve van olyan totyogó, aki megtáltosodik, ésmásfél – két éves korára tisztán beszél, egyszerű mondatokat használva. És van, akiről tudjuk, hogy mindent ért, de nem használ egyre több szót a kommunikációhoz. Ha két és fél – három éves korra sem alakul ki a beszéd képessége, mindenképpen fejlesztésre lesz szüksége.