A visszérbetegségekről dr. Horánszky Zoltán érsebésszel

Az alsó lábszáron kanyargó kék erezet – felületes visszérként – általában csupán esztétikai szempontból zavaró. A kezeletlen mélyvénás visszér azonban súlyos szövődményekkel járhat, ezért nem érdemes elhanyagolni. Dr. Horánszky Zoltán érsebésszel, a TritonLife Medical Center Hegyalja magánkórház orvosával a visszérbetegségek kialakulásáról, okairól, kezelési módjairól beszélgettünk.

Először nem fáj

A nők leginkább az alsó végtagjaikon található visszér zavaró látványa miatt keresik fel az érsebészetet. Ebben a stádiumban a kék erezet kidudorodik a bőr felszínéből, ugyanakkor a felületes visszér általában panaszmentes, fájdalmat nem okoz, de a fáradékony, nehézláb-érzése jelentkezhet. Előrehaladott állapotban a visszér begyulladhat, és vörös, fájdalmas kötegként éktelenkedik a lábszáron. A régóta kezeletlen visszér fekélyessé válhat, elfertőződhet, sőt vérezhet is. Az elfertőződött szövődmény kialakulásáról elmondható, hogy teljes gyógyulás még az utólagos kezelések ellenére sem várható. A második stádiumban a látható tünetek fokozódnak, csakúgy, mint a kellemetlen nehézláb-érzés, illetve a fájdalom.

Ha végtagfeszüléssel járó, gyulladt, mélyvénás visszértől szenved, ne habozzon! Ne beutalót kérjen az érsebészetre a háziorvostól, hanem azonnal jelentkezzen a sürgősségi ellátáson! Ez az állapot ugyanis életveszélyes is lehet, akár végzetes tüdőembóliát is okozhat!

Örökölhető, szerezhető

A visszérnek számos oka lehet. Egyrészt genetikai eredetű, másrészt az életmód is közrejátszhat kialakulásában. A gravitáció a visszér ellensége, ezért mondják, hogy sem a túlzott ülő-, sem az állómunka nem használ az érhálózatnak. Az erekben található billentyűk idővel veszíthetnek funkcióikból, billentyűelégtelenség alakul ki a fő visszeres törzsben. Ennek hatására a vér kevéssé áramlik az érhálózat érintett szakaszán – esélyt adva a gyulladásnak.

Kiváltó ok lehet a billentyűt ért trauma is: ha a lágyrészeknél ezt a billentyűt trauma éri – vagyis erőteljes ütés, például ásónyéllel, felmosónyéllel –, a billentyű komolyan károsodhat. És az sem kizárt, hogy a trauma hatására kinyílhat egy olyan ér is, ami addig jól működött.

A várandóság általában a 3-4. gyermek születésénél okozhat gondot a lábszár erezetében, a medencében ülő baba leszorítja a mélyvénát, ezzel a keringést lassítja az alsó végtagon. Akinek adottsága van a visszérre, ezzel számolhat.

A terhesség idején bizonyos hormonális hatások miatt az erek, szövetek tágulhatnak, ez szintén növelheti a visszér kialakulásának kockázatát. Ezért sem javallottak a nagy műtétek várandósság alatt.

Bevált módszerek

A gyulladásos visszérre kúraszerűen szedhető a Detralex. A kenőcsök hatékonysága kétséges, ugyanakkor a kezdeti tünetek jelentkezésekor az egyes típusú kompressziós harisnya nagyon hasznos eszköz, akár hosszú távon is – például, ha valaki halogatja, vagy egyáltalán nem akarja a műtétet. A fásli szintén sokaknak segít. A sport, illetve a ciklikus mozgásformák – úszás, kerékpározás – jótékonyan hat a visszerességre: ezzel karbantartható, sőt javítható is az erek állapota – magyarázza dr. Horánszky Zoltán.

Orvosi beavatkozások

A szkleroterápia az oldalági – vagy bizonyos esetekben a teljes visszér kezelésére hivatott – injekciókúrát jelent. Van, amikor a műtét elkerülhetetlen. Helyi visszerességnél a műtét során az érintett szakaszról a roncsolódott ereket távolítják el – itt a felgyógyulási idő 3-4 hét. Komplex visszérműtétnél a régebbi, éreltávolítással járó módszer ismert egynapos sebészet keretében, illetve az ambuláns műtéti megoldások; több fajtája létezik: lézeres, rádiófrekvenciás, illetve ragasztásos technika alkalmazásával történhet operáció. A TirotonLife Medical Center Hegyalján a rádiófrekvenciás változatot alkalmazza dr. Horánszky Zoltán is. Ezen ambuláns műtétek legnagyobb előnye, hogy a páciens a műtét után – rövid megfigyelési időt követően – hazamehet. Csupán minimálisan korlátozza mozgásában a beteget, aki a könnyebb gyógyulásért kompressziós harisnyát visel.

Kiújulhat?

Igen, a statisztikák szerint a régebbi műtéti eljárásra 50 százalékos kiújulási ráta érvényes. Egyébként általános 25 százalék a reális. Ennek okát nem a rosszul elvégzett műtétben kell keresni – magyarázza a szakember –, sokkal inkább a visszér elhelyezkedésében. Az emberi lábban ugyanis 30-70 ponton alakulhat ki újra a visszér. Az érhálózat az alsó végtagon olyan bonyolult hálózattal rendelkezik, ami komoly érv a kiújulás mellett.

A felületes visszér leginkább esztétikai gond és jól kezelhető – hívja fel a figyelmet dr. Horánszky Zoltán. A mélyvénás viszont rendszeres kezelést, ellenőrzést kíván, akár életveszélyes problémát is jelenthet.