Szívritmus zavarok

Túl gyorsan, össze-vissza, időnként mintha kihagyna, majd nagyot dobban… Ki ne érezte volna, hogy egyébként észrevétlenül működő szerve egyszer csak figyelmet követel. Ha az eltérés csak nagyon ritkán következik be, veszélytelen jelenségről van szó. Ám, ha visszatérő, akkor komolyan kell venni, és minél előbb kardiológus szakorvoshoz kell fordulni.

A szív nagyon okos szerkezet. A szinusz csomó irányítja a működését, ami egy – a szervezet többi részétől szinte teljesen független – „szívritmusszabályozó”. A szinusz csomóból kiinduló elektromos impulzusok biztosítják a szívizom ritmikus összehúzódását. Az egészséges felnőtt szíve nyugalmi állapotban percenként 60-100 alkalommal húzódik össze. Ez a nyugalmi szívfrekvencia. Ha rendszeresen eltér ettől a szív ritmusa, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Fontos tudni, hogy a tünetek intenzitása nem mindig áll arányba a betegség súlyosságával. Alig érezhető tünetek esetén is előfordulhat komolyabb elváltozás, míg intenzív tünetek mögött is állhat kevésbé súlyos betegség.

Gyorsan, lassan, össze-vissza

A szívritmus zavarokat összefoglaló néven aritmiának nevezzük. Teljesen ép szív esetén is kialakulhat szívritmuszavar: pajzsmirigybetegség, oxigénhiány, a vér vegyhatásának változása, vagy stressz is állhat a háttérben. Ezekben az esetekben természetesen a kiváltó okok megszüntetése vezet állapotjavuláshoz.

A túl lassú szívverés a bradycardia. Ekkor a szívfrekvencia 60/perc alatti tartományban van. Ha nem jár tünetekkel, nem kell kezelni, ám ha szédülés, ájulás, fáradtság jellemző, kivizsgálásra és kezelésre is szükség lehet. Ha a háttérben pajzsmirigy-elégtelenség áll, akkor normalizálni kell a hormonszintet. Szükség esetén szívritmusszabályozó (pacemaker) beültetésére is sor kerülhet. Ez a kis, bőr alá ültethető műszer impulzust ad a szívnek, ha az túlzottan lelassulna.

A túl gyors szívverés a tahycardia. A beteg gyors szívdobogást érezhet, mellkasi fájdalom, szédülés, ájulás, vagy ájulást megelőző érzés is kísérheti. A gyors szívdobogás lehet szabályos és szabálytalan. Nem mindegy, hogy a tahycardia a szív melyik területéről ered. Kamrai tahycardia esetén az életfontosságú szervek nem kapnak elég friss vért, a folyamat pedig átfordulhat kamrafibrillációba, ekkor a szív már egyáltalán nem tud vért juttatni a szervekbe, azonnali orvosi beavatkozásra van szükség. A pitvari aritmiák nem életveszélyesek, de kezelésre szorulnak, mert hosszú távon károsítják a szervezet működését.

Gyógyszer vagy műtét?

A kardiológus szakorvos a pácienssel való részletes beszélgetés után meghallgatja a szívet, majd további vizsgálatokat kér. A legfontosabb ezek közül az EKG, mellyel valójában grafikusan ábrázolható a szív működése. Az orvos kérhet terheléses EKG vizsgálatot valamint 24 órás EKG vizsgálatot is, szívultrahang-vizsgálatot illetve elektrofiziológiai vizsgálatot.

A szívritmus zavar bizonyos formáinál nincs szükség kezelésre. Bizonyos esetekben a tünetek mögött szervi szívbetegség áll. Ebben az esetben szükség lehet koszorúsér-festésre, katéteres ablációra (az ingerképző góc katéteres megszűntetése). Gyógyszeres kezelés vagy műtétes beavatkozás is szükséges lehet. A legelterjedtebb műtéti megoldás a pacemaker behelyezése, melyet személyre szólóan programoznak, így a készülék az adott beteg állapotának megfelelően juttat elektromos impulzusokat a szívbe szükség esetén. Egyes esetekben ICD (kardioverter defiblirátor) beültetésére lehet szükség, amely a tachikardia, bradikardia és fibrilláció esetén is korrigálni tudja a szívritmust. Súlyos állapotban szívműtétre kerülhet sor.