Várandósság és COVID oltás. Van-e ok a félelemre?

Minden új gyógyító eljárás, új gyógyszer és minden új oltás kifejlesztésekor az orvostudomány óvatosan, fokozatosan vezeti azokat be a gyógyításba. Először állatkísérletekben (1. fázis), majd egészséges önkéntesekben (2. fázis) teszteli, és csak ezek után alkalmazza betegeknél, szigorú feltételek mellett, ellenőrzött körülmények között, vizsgálva az adott gyógyszer/gyógyító eljárás hatásosságát és biztonságosságát, összehasonlítva a korábban alkalmazott terápiákkal (3. fázis). Ezért van az, hogy egy új gyógyszer kifejlesztése akár 5-10 évig is tarthat, míg egy új oltás kifejlesztése általában 2-3 évet vesz igénybe. Még nagyobb az óvatosság egy kezelés alkalmazásakor terhességben, hiszen itt nemcsak a kismama, hanem a születendő gyermek biztonságát is óvni kell.

 Az új koronavírus (COVID-19) által okozott világjárvány olyan súlyos helyzetet teremtett, hogy mind a gyógyszerek, mind a vakcinák fejlesztésekor az orvostudomány – épp az emberiség érdekében – engedni kényszerült a fenti szigorból. Így vált lehetővé, hogy a terápiába a fentiekhez képest gyorsított vizsgálatokkal bekerülhessenek új vírusellenes szerek, sor kerüljön a régóta ismert szteroidokkal és az újonnan fejlesztett biológiai terápiákkal az úgynevezett citokin-vihar megfékezésére, és ezzel sok millió ember életét lehetett ill. lehet megmenteni.

Ugyanígy gyorsított vizsgálatok után kerültek a terápiába az oltások is. A világjárvány első hónapjaiban elsősorban idős, krónikus betegségekben szenvedő emberek betegedtek meg, az újabb vírus mutánsok azonban a fiatalokra is veszélyesek. Ráadásul ma úgy látszik, hogy a várandós kismamák esetében a betegség gyakrabban válik súlyos lefolyásúvá, mint az azonos korú nem terhes nők esetében.

Az újonnan fejlesztett COVID-19 vakcinák között vannak úgynevezett m-RNS alapú vakcinák (Magyarországon a Pfizer és a Moderna) melyek nem tartalmaznak semmilyen vírust, így teljesen kizárt, hogy bármiféle fertőzést okozzanak. (Meg kell jegyezni, hogy ennek veszélye a többi vakcina esetében is elenyésző, inkább csak legyengült immunrendszerű betegek esetében felvetődő elméleti rizikó.)

A koronavírus elleni oltások eddigi egyre kedvezőbb nemzetközi tapasztalatai és tudományos ajánlásai alapján Magyarországon a Szakmai Kollégium Infektológiai Tagozata és Szülészet-Nőgyógyászat Tagozata közös állásfoglalása alapján az a szakmai állásfoglalás született, hogy a várandósok is kérhetik a Pfizer vagy a Moderna oltást. Az első oltást a terhesség 12. hete után, a második oltást a szülés után javasolt beadni. Az oltásra a vakicinainfo.gov.hu honlapon történt regisztráció után a háziorvosnál kell jelentkezni, aki gondoskodni fog az oltás megszervezéséről.  Javasolt, hogy a várandós, illetve szükség esetén az oltóorvos is mindenképpen konzultáljon nőgyógyásszal/kezelőorvossal. A védőoltás előnyeit és kockázatait a várandósság esetében mindig egyénileg kell mérlegelni, és ennek kapcsán a várandósnak teljes körű tájékoztatást kell nyújtani. A várandósnak minden esetben írásos belegyező nyilatkozattal kell megerősítenie, hogy kéri az oltást.