Dr. med habil Papp Miklós

Jó Papp holtig tanul

Dr. med. habil. Papp Miklós PhD főorvos, egyetemi docens szerint egy orvostól az az elkövethető legnagyobb bűn, ha tudatlanságból valamit nem úgy csinál, ahogy azt a szakma megköveteli. Ezért a debreceni TritonLife Magánkórház és a budapesti Tritonlife Róbert Magánkórház ortopéd szakorvosa – 30 éves szakmai múltja ellenére is – folyamatosan képzi magát. Mindennel foglalkozik az ortopédián belül, a csípő minimál invazív és térd minimál invazív beavatkozások specialistája.

Gyöngyösi születésűként a helyi gimnáziumban érettségizett, ahonnan egyenes út vezetett a Debreceni Egyetemig. Miért az orvosi pályát választotta?

– Egyetlen orvos volt a családunkban, a nagybátyám, dr. Papp Győző háziorvos. Nagy tudású szakemberként látta el a feladatát, betegei valamennyi panaszát igyekezett megoldani, még fogászati beavatkozásokat is végzett. Kamasz koromban sokat tébláboltam falusi rendelőjében, neki köszönhetem szakmai indíttatásomat. Az egyetemen a Patológiai Intézetet vezető, korát meghaladó elme, Gomba Szabolcs professzor, és az Ortopédiai Klinikát vezető Prof. Dr. Szepesi Kálmán volt rám a legnagyobb hatással.

Az általános orvosi diplomáját 1986-ban vette át, majd az ortopédia felé vette az irányt. Miért?

– Az egyetem után a Miskolci Kórház Ortopédsebészeti Osztályára kerültem. Bevallom, először a traumatológia tetszett meg a maga örökös mozgalmasságával, de a kiszámíthatóbb és „rokon” terület, a csontsebészet mellett döntöttem. Így lettem ortopéd sebész 1991-ben. 2010-ben traumatológiából szakvizsgáztam kiváló eredménnyel. Abszolút jól döntöttem. Pedig nem könnyű terület, a szaktudás mellé más kvalitásokra is szükség van. A műtétek során a fizikai igénybevétel jelentős, ezért nagyfokú állóképességgel kell rendelkezni, és olyan adottságokkal, mint a jó kézügyesség és a kiváló térlátás. Ez utóbbinál 3 dimenzióban, vagyis térben kell látni a protézisbeültetéseket.

Állóképességre hogyan tesz szert?

– Fiatal korom óta sportolok: serdülőként atlétikából magyar bajnok voltam, de a 183 centiméterem magasugróként később kevésnek bizonyult, ezért focira váltottam. Ma már inkább kondizom, egy kis súlyzózás és kardioedzés mellett szívesen kerékpározom.

Három évtized fűzi a Miskolci Kórházhoz, ahonnan idén tavasszal váltott, magánpraxisban folytatja munkáját. Jól döntött?

– Bíztam benne, hogy a szakmai múltam elég érv lesz a magánpraxisomba érkező betegeim számára, és nem kellett csalatkoznom. Most két városban, Miskolcon és Debrecenben rendelek, igény szerint a fővárosi Róbert Magánkórházban is műtök. A korábbinál merőben más életforma ez, örülök, hogy szabadabban és főleg nyugodtabban élhetek. Persze a Miskolci Kórháznak is sokat köszönetek, hiszen 1997-ben adjunktusi, 2005-ben főorvosi kinevezésben részesültem. Sőt, 5 évig az Ortopédsebészeti Osztályt vezettem is. Arra is lehetőséget kaptam, hogy Amerikában és Svájcban gyarapítsam tudásomat, amit itthon tudtam kamatoztatni.

Mely szakmai sikereire a legbüszkébb?

– Invazív (izomátvágás nélküli módszer) csípő- és térdprotézist ültettem be, illetve a fájdalmassá váló térdprotézisek cseréjét CT-vizsgálattal pontosított módszerrel a legelsők között alkalmaztam és honosítottam meg az országban. Ennek haszna, hogy a hossztengely körüli variációk is jól megtervezhetővé váltak. Hangsúlyozom, aki abszolút mindenben elöl jár ebben a szakmában, az Prof. Dr. Hangody László. A térdízületi porckezelő módszereket továbbfejlesztettük, kidolgoztuk, és alkalmazzuk a csípő körüli fájdalmak diagnosztikus és kezelési eljárásrendjét. Valamennyi protézis biológiai rögzülésű. 700-800 előláb- (például bütyök) műtétet végeztem el, ami kimagaslóan magas arány. Habilitációm során a térd körüli korrekciós műtéti megoldásokkal és a csípőízületi ütközéses szindrómával (impingement szindróma) foglalkoztam.

Mi motiválta, hogy 2019-ben megszerezze a PhD tudományos fokozatot követő címet, a habilitációt?

– Vidéki orvosként a tudományos előmenetel jóval nehezebb, és nem is feltétlen követelmény úgy, mint például az orvostudományt oktató, egyetemi városokban. De nekem mindig is mániám volt a fejlődés. Osztályvezetőként is tanulásra, szakmai kérdésekben az utánajárásra, a segítségkérésre törekedtem, és biztattam kollégáimat is. Hiszem, hogy a jó pap holtig tanul. A mai napig sokat profitálok a szakmai lapokból, illetve videómegosztón nyomon követhető, speciális bemutatóműtétekből. A legnagyobb bűnnek azt tartom, ha az orvos tudatlanságból valamit nem úgy csinál, ahogy azt a szakma egyébként megköveteli.

Miskolci magánrendelésén kívül április óta a budapesti Róbert Magánkórházban is operál, júliustól pedig a debreceni TritonLife Magánkórházban praktizál. Milyenek az első benyomásai a Tritonlife-nál?

– Debrecenben most indul a betegellátás, egy négycsillagos hotelt alakítottak át kórházzá, ahol roppant modern körülmények várják a pácienseket. Azt látom, hogy a tulajdonosok teljes mértékben figyelembe veszik és teljesítik az orvosok eszközparkra irányuló szakmai javaslatait. A Róbertben például szuperszonikus vérzéscsillapítót használunk az operációknál, ilyennel korábban még nem találkoztam.

Két felnőtt gyermek édesapja. Követték önt a pályán?

– A fiam igen, ő aneszteziológusként dolgozik, és az első unokámat neki köszönhetem. A lányom deputy managerként találta meg a számítását, és a második unokám érkezését várja.

Hogyan kapcsolódik ki?

– Sportolok, skandináv krimit olvasok, és szeretek napozni. Műtős szakasszisztens párommal együtt szívesen foglalkozunk a kutyánkkal.