A gyerekkori pöszeség és raccsolás igencsak gyakori, ilyenkor sokat mosolygunk a gyerekeken, mert nagyon édesek, amikor próbálkoznak egy-egy szó kiejtésével. Ez az állapot azonban egy idő után nem természetes. Erről beszélgettünk Gál Mariannal, a Kapos Medical logopédusával.
Öt éves korig tekinthető élettaninak, ha egy kisgyerek beszéde nem tiszta. Ha még öt éves kor után is hanghibákat tapasztalunk, akkor érdemes a problémát komolyan venni és szakemberhez fordulni. Ennél korábban pedig akkor, ha a gyermek beszéde érthetetlen, tíz, vagy annál több hangot ejt rosszul, hiszen lehet, hogy artikulációs zavarról van szó, ami a gyerek későbbi életére is hatással lehet – mondja Gál Mariann logopédus.
Felmerül a kérdés, hogy szervi, vagy pszichés oka van annak, ha nem alakul ki öt éves korra a tiszta beszéd. A szakember szerint lehet szervi oka is, például fogsorzáródási rendellenesség, hiszen nagyon gyakori, hogy 4-5 éves korig cumit adnak a gyerek szájába, melynek következtében a nyelv helyzete megváltozik. Torzíthatja a beszédet egy lenőtt nyelvfék, vagy a nagy mandulák, amelyek nyomják előre a nyelvet. Érdemes felkeresni egy fül-orr-gégész szakorvost a szervi okok felderítésének érdekében, akár hallásvizsgálatra is sor kerülhet. A gyakori náthás, hurutos állapot következtében létrejövő vezetéses halláscsökkenés is lehet indok. Sok esetben azonban nem szervi elváltozással állunk szemben, hanem a gyermek beszédészlelése nem megfelelő, így a beszédhangok közt nehezen tesz különbséget.
"A probléma feltérképezése tehát általában csapatmunkában történik, amelyben közreműködik fogszabályozó szakorvos, fül-orr-gégész, ezen kívül egy részletes artikulációs vizsgálat is szükséges, ezek alapján készítjük el a gyerekek egyéni fejlesztési tervét"
– tájékoztat a Kapos Medical logopédusa.
Szükséges lehet egyéb beavatkozás is, hiszen lehetséges, hogy kissé fel kell vágni a nyelvféket, vagy a maradandó fogak megjelenését követően a fogszabályozás lehet a megoldás. Ettől függetlenül már hamarabb is ajánlott fogszabályozó szakorvossal konzultálni, hiszen a pöszeséget okozhatja, hogy a gyereknek nyelvlökéses nyelése van, ami röviden annyit jelent, hogy nyeléskor a gyermek (vagy felnőtt), nem hátrafelé húzza a nyelvét, hanem előre löki. Ilyenkor az első lépés, hogy megtanítjuk a helyes nyelést, majd a hangzó hibákkal is lehet foglalkozni.
„A beszéd javításában nem szükséges mindig az orvosok beavatkozása, legtöbbször elég a pöszeterápia is. Itt nagyon fontos a szülő közreműködése, mégpedig hogy a logopédus által előírt feladatokat a gyerek otthon elvégezze. Ebben a terápiában elsősorban a gyerek hallását, valamint az artikulációs mozgásait fejlesztjük, és amikor már képes izoláltan tisztán ejteni a tanult hangot, akkor szavakban, szószerkezetekben, mondatokban, majd az összefüggő beszédben is automatizáljuk. A fejlesztési terv alapján sorban haladunk a hangokkal. ” – hangsúlyozza Gál Mariann.
A tiszta beszéd azért nagyon fontos, mert az írás és az olvasás alapját képezi. Tanulási zavarok is épülhetnek a nem megfelelő beszédészlelésre, ezek pedig felnőtt korban is elkísérhetik az embereket. Természetesen ezen az állapoton is lehet segíteni, de célszerű megelőzni és már kiskorban orvosolni a problémát.
„A kisgyerekes szülőknek azt javaslom, hogy gyerekeiket minél hamarabb próbálják a cumizásról és az ujjszopásról leszoktatni. Tapasztaljon a gyermek hangzó beszédet, azaz halljon minden este egy tiszta beszédű szülőtől mesét, saját történetet. Mindemellett pedig miután kinőttek a fogai, tanítsuk meg rágni, mert az erősíti a beszédhez szükséges izmokat, minél kevesebb pépes ételt adjunk neki, és ne mindig cumis üvegből etessük!”
– hívja fel a figyelmet Gál Mariann, a Kapos Medical logopédusa.