DIETETIKUS: NE AZÉRT ÉLJ, HOGY EGYÉL, HANEM AZÉRT EGYÉL, HOGY ÉLJ!

Az egyre nagyobb arányú elhízás egyrészt a mozgásszegény életmódnak köszönhető, hiszen az ülő munka, irodai munkavégzés után már nincs kedvük és energiájuk az embereknek mozogni, de ugyanakkor javultak az utazási feltételek is, ami miatt kevesebbet kell mozogniuk az embereknek. (pl. saját autó vagy tömegközlekedési eszközök igénybevétele). A modernebb háztartási eszközök is egyre kevesebb fizikai tevékenységet igényelnek. Emiatt sajnos elmondható, hogy a magyar lakosság átlagos napi fizikai aktivitása alig haladja meg a negyed órát. A felnőtteknek pedig az alig ötöde sportol rendszeresen.   A túltáplálkozás is jelentős rizikófaktort jelent az elhízásban. A gyorséttermi ételek, a gyorsfagyasztott kényelmi termékek jóval több energiát tartalmaznak, mint az otthon elkészített ételek. Nem csak ezek jelentenek kockázatot az elhízásra, hanem a nassolás is. Tudni kell, hogy a nassolás gyakran nem csak rossz szokás és fegyelmezetlenség kérdése, hanem ha az agyban levő szerotonin koncentrációja csökken éhségérzés és bizonyos hangulatzavar lép fel. Ezt pedig viszonylag gyorsan úgy lehet megszüntetni, ha magas szénhidrát tartalmú, cukrozott ételt fogyasztunk.

 A rendszertelen táplálkozás szintén szerepet játszhat az elhízásban. Ez azt jelenti, hogy valaki napközben jóformán semmit nem eszik, de este igyekszik mindent bepótolni. Ugyanakkor az elhízás oka lehet még az egészséges táplálkozás ismereteinek a hiánya is, vagy a dohányzás elhagyása. A dohányzás ugyanis növeli az alapanyagcserét. Azonban a dohányzás elhagyásával csökken az alapanyagcsere és emiatt a megszokott ételmennyiség elfogyasztása elhízáshoz vezet.

– vallja Csikor Szandra dietetikus. A Kapos Medical táplálkozásszakértője kihangsúlyozza, az elhízás természetesen a genetikától is függ, mert akinek 40 kilós az édesanyja és 60 az édesapja, valószínűleg ő sem fog nagyon elhízni, ugyanakkor ha egyik szülő kövér akkor 50% az esély arra, hogy a gyermek is kövér lesz. Ha pedig mindkét szülő kövér, akkor már 80%-a túlsúly esélye. Kialakulásában szerepet játszik az örökölt alacsonyabb alapanyagcsere és az azonos étkezési szokások, de nem biztos, hogy maga az elhízás is öröklődik. 1994-ben felfedeztek egy gént, az ob gént, először egereken majd ezt követően emberekben is.  Ez a gén egy leptin nevű fehérjét termel a zsírszövetek sejtjeiben. A leptin bejut a keringésbe, eljut az agyba és jelzéseket ad a zsírsejtek telítettségi állapotáról. E jelzés hatására csökken az étvágy és ezzel együtt a táplálékfelvétel is.  Az állatkísérletek során kiderült, hogy leptin hiányában az állatok igen falánkak és elhízottak lettek. Amikor kívülről juttattak be nekik leptint csökkent az étvágyuk és fogyni kezdtek. Az elhízott emberek vérében magas a leptinkoncentráció, ám valamilyen ok miatt a szervezet nem, vagy nem eléggé reagál erre az anyagra ezért az étvágy és a testtömeg nem csökken.

Az egyik legnagyobb hiba, amit elkövetünk, az, hogy napközben rendszertelenül, vagy szinte egyáltalán nem eszünk, este pedig próbáljuk bepótolni, amit egész nap nem ettünk meg. Amit este megeszünk, abból jóformán már minden többletenergiaként raktározódik

– mondja a szakember.

Illusztráció

A napi öt étkezés lenne az ideális, mégpedig a reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna és vacsora. Tízóraira és uzsonnára pedig elég egy gyümölcs vagy cukormentes tejtermék. A reggeli és a vacsora alacsonyabb energia tartalmú, ha hideg, de az ebéd legyen meleg étel. Fontos, hogy az étrendbe zsírokban, koleszterinben, finomított szénhidrátokban, cukrokban szegény ételek kerüljenek, de összetett szénhidrátokban, fehérjékben és növényi rostokban gazdag legyen az étrend.

„Ne azért élj, hogy egyél, hanem azért egyél, hogy élj!”

Tartja a mondás, amely nagyon is igaz. Hiszen sokszor azért nem tudunk mértékletesek lenni, mert szót fogadunk a szemünknek, és mert egyszerűen szeretünk enni, pedig amikor már nem érzünk éhséget javasolt abbahagyni az evést. Este pedig ajánlott figyelembe venni azt, hogy lefekvés előtt 3-4 órával ne együnk, hogy a szervezetünk még tudja feldolgozni a bevitt mennyiséget.  Az elhízás kezelése amiatt is fontos, mert rizikófaktort jelent számos betegség kialakulásában. Ilyen a magas vérzsírszint, amely az elhízottak 2/3-ánál észlelhető. A II-es típusú cukorbetegek több, mint 75%-a szintén elhízott. Azoknál, akik még nem szorulnak inzulinos vagy tablettás kezelésre a 10%-os fogyás hatására a cukorbetegség visszafejleszthető. Ugyanez igaz a magasvérnyomásra is, hogy súlycsökkenés esetén ez is visszaszorítható. Az elhízás emellett rizikófaktor a szív és érrendszeri betegségekre, köszvény vagy epekövesség kialakulására, sőt bizonyos daganatok is gyakrabban fordulnak elő az elhízott emberekben.

Illusztráció

Csikor Szandra azt tanácsolja a fogyni vágyóknak, hogy ne az internet és ne az ismerősök javaslatai alapján kezdjenek bizonyos fogyókúrákba, hiszen a pontos és sikeres fogyókúrához egyénre szabott étrend szükséges, mert mindenkinek más a szervezete, más a leadandó súlyfeleslege, más az alapanyagcseréje, a napi ritmusa a napi fizikai aktivitása  napi intenzitás mértéke, az ízlése,  mások  az étkezési szokásai és  anyagi háttére. Ezek a tényezők pedig mind befolyásolják a kialakuló étrendet. Az elhízás kezelése komoly szakmai hátteret igényel, minden esetben szükséges egyénre szabott étrendet összeállítani, hogy a hosszútávon működő, hatékony életmódváltozás bekövetkezzen.  Mindenki másképp ütemben fog fogyni, de a heti 0,5-1 kg az a fogyásmennyiség, ami javasolt. Ennél drasztikusabb fogyás nem vezet eredményhez hiszen azzal a diétával amivel hirtelen sokat lehet lefogyni azzal akár többet árthatunk, mint használhatunk, nem beszélve arról hogy annak akár a dupláját is visszahízhatjuk, amint vége a drasztikus diétának. Éppen ezért van szükség a dietetikus szakmai tanácsaira.