A gyermekkori fejfájások két fő csoportra oszthatók. Az elsődleges fejfájások közül a leggyakoribb a tenziós fejfájás, amelyre jellemző az egész fejre terjedő tompa, hosszantartó fájdalom egyéb tünet nélkül. A közhiedelemmel ellentétben ezt gyermekeknél nem magas vérnyomás, hanem inkább az elégtelen mennyiségű és minőségű (szénsavas, koffeines és energiaital) folyadékbevitel, rossz testtartás (mobiltelefon, mozgásszegény életmód) okozza.
A migrénes fejfájásnak számos tünete van, a felnőttekétől eltérően nem feltétlenül féloldali fejfájás, emellett hányinger, hányás, látászavarok, végtag-arczsibbadás, végtaggyengeség, előfordulhat fény-, hang-, illetve szaginger kerülés. Ez a tünetegyüttes jellemzően havonta egy-négy alkalommal jelentkezik, és fél-egy napig tart. Mindezek mellett fontos tudni, hogy a migrén nem minden esetben reagál hatékonyan gyógyszeres kezelésre, melynek oka általában a késői gyógyszerbevétel, ilyenkor sok esetben inkább a besötétített szobában történő pihenés segít, a fejfájás több óráig-napig eltarthat.
„Ha ezekkel a tünetekkel érkezik a beteg, nagy valószínűséggel kimondhatjuk, hogy migrénről van szó.”
- mondja Dr. Simon Gábor gyermekneurológus.
A migrénes fejfájások eddig leggyakrabban kamaszkorban jelentkeztek, ott is inkább a lányoknál, azonban az utóbbi időben már a fiatalabb korosztályban (10-12 év) is megjelent. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a migrén provokáló tényezők (pl: stressz, kialvatlanság, fizikai megterhelés, hormonális változások, csokoládé) fiatalabb életkorban érik a jelenkor gyermekeit, mint a korábbi nemzedékeket. A migrén előfordulása családon belül halmozódhat.
Elsődleges fejfájások közé tartozik még a cluster fejfájás, amely inkább csak felnőtteknél fordul elő.
Milyen fejfájások vannak még?
Másodlagos fejfájások hátterében állhatnak pl.: szemészeti okok, vérszegénység, fül-orr-gégészeti problémák, fertőzések és egyéb, más szervrendszert érintő betegségek is.
Mit tegyünk, ha fáj a gyerek feje?
A szülőknek természetesen nagy felelősségük van abban, hogy odafigyeljenek arra, hogy a gyermekük rendszeresen egyen-igyon és mozogjon, valamint valamennyire stresszmentes életet biztosítsanak számukra, így csökkentsék a fejfájás kialakulásának esélyét. Ezek a természetesnek tűnő tevékenységek egyre nagyobb gondot jelentenek napjainkban, amikor a gyermekek egészségtelen ételeket fogyasztva mozgásszegény életmódot folytatnak. Ha a gyermek betartja a rendszeres mozgásra, folyadék- illetve táplálékbevitelre vonatkozó szabályokat, és még mindig fáj a feje, ajánlott orvoshoz, először családorvoshoz, majd szemészhez fordulni, és ha még mindig nem találták meg a fejfájás okát, akkor a következő lépés a neurológiai kivizsgálás.
Mi történhet, ha nem vesszük komolyan a gyerekkori fejfájást?
A fejfájásokra igaz, hogyha kísérő tünetekkel járnak (pl.: étkezéssel össze nem függő és reggeli hányások, járászavarok, végtagzsibbadás, látótérkiesés), akkor mindig komolyabban kell őket venni, mintha csak magában a fejfájás jelentkezik, ilyenkor sok esetben számít az időfaktor, hogy a tünetek kezdetétől milyen hamar fordulnak orvoshoz.
„Úgy gondolom, hogy a szülők, főleg a kísérő tünetekkel járó fejfájásokat nem mindig kezelik kellő fontossággal.”
– vallja Dr. Simon Gábor.