MITŐL FÁJHAT A TÉRDÜNK ÉS MIT TEGYÜNK?

A térdfájdalmakat két nagy csoportra lehet osztani: a frissen történt térdsérülésekből adódó 2-3 hetes térdpanaszok; illetve az évek óta fennálló krónikus térdpanaszok. Az első csoport esetében mihamarabbi vizsgálat, és szükség esetén ízületi beavatkozás (tükrözés - arthroscopia) tud diagnózist adni és megoldást találni a problémára. A második csoportba tartozó panaszok esetében elsősorban fizikális vizsgálatra van szükség, mert az az alapja és kiemelten fontos, majd annak fényében célzottan lehet további vizsgálatokat elvégezni, akár röntgent, MR-t, vagy ultrahangot. Ezek mind-mind megmutatják, hogy mekkora a baj.

A friss sérülésekből adódó térdfájdalmak egyértelműen összefüggnek a felgyorsult életmóddal. Mindenki azonnal, mindent, egy nap alatt, gyorsan meg akar oldani, nem figyelünk oda a helyes testtartásra, nem figyelünk a balesetveszélyes helyzetekre, és ezek miatt nagyon hamar bekövetkezik a baj. A krónikus térdfájdalmaknak is több oka lehet. Ilyen a folyamatos ülőmunka, az erős terhelés, megerőltetés

– mondja Dr. Zsigó István. A térdfájdalmak kialakulásában nagy felelősségük van a szülőknek is, hiszen a gyerekkorban túlzott, erőltetett élsport a fejletlen csontok és ízületek szintjén káros lehet a fiatal, fejlődő szervezetre. A teljesítmény kényszer vissza nem fordítható következményekkel járhat az ízületekre nézve. Ugyanilyen gond, amikor gyerekkorban elhanyagolják a testmozgást, a szülő sem tartja fontosnak, ezért nem töltenek elég időt a szabadban, nem mozognak együtt a gyerekkel, nem mozgatnak meg minden végtagot, minden ízületet, ennek következtében pedig a szervezet nem fejlődik arányosan. Együtt kell lenni, beszélgetni kell, mozogni kell és nem a telefont nyomkodni – hangsúlyozza a Kapos Medical ortopéd-traumatológusa. Ha valakinél térdfájdalom jelentkezik egy húzódás következtében, elsőkörben tudja otthon is ápolni – javasolja a szakember. Vélhetően mindenkinél van otthon valamilyen fájdalomcsillapító krém, amivel be lehet kenni, be kell fáslizni, jegelni kell, és ami a legfontosabb, visszavenni a tempóból és pihentetni kell. Amennyiben második, harmadik nap múlva sem múlnak el ezek a panaszok, érdemes orvoshoz fordulni. A térdízületi mozgászavar, pl. elakadás, nyújtási elégtelenség esetében, ugyanígy nem szabad halogatni az orvos-beteg találkozót. Ilyenkor valószínűleg olyan kórkép van a háttérben, amin sürgősen javítani kell. Ahogy arról már szó volt, amikor a beteg orvoshoz fordul, az első lépés a vizsgálat, amiből kiderül, hogy lesz-e szükség műtéti beavatkozásra. Szerencsére az esetek elenyésző részében van erre szükség. A legtöbb térdrándulás, húzódás megoldódik konzervatív kezeléssel, azaz otthon, jegeléssel, pihentetéssel. Azokban az esetekben, amikor hetekig, vagy akár hónapokig nem enyhül és nem múlik el a fájdalom már szükség lehet egy minimális beavatkozásra a térdízületnél. Ilyenkor egy úgynevezett ízület-tükrözéssel szabad szemmel látni lehet, hogy mi is a baj oka pontosan, amit ilyenkor természetesen meg is lehet oldani. A látott kép alapján az utókezelés is megfelelő irányban történhet az orvos által javasolt különböző porcpótló, gyulladáscsökkentő szerek, illetve megfelelő ízületi rögzítők és gyógytorna alkalmazásával.