DR. DÉKÁNY ÁGNES A KOSSUTH RÁDIÓ VENDÉGE VOLT

A Millenárison, a közmédia napján, a "Vendég a háznál" sátrában ülünk. Ennek az órának a vendége Dr. Dékány Ágnes szülész-nőgyógyász, aki azért is nagyon kedves a szívünknek, mert 4 gyermeke van.

 

- Mennyi idősek a gyerekek? Össze lehet egyeztetni az orvosi munkát és a 4 gyermeket?

 - A legnagyobb gyermekem 9 éves a legkisebb pedig 20 hónapos. Kettejük között van egy 6 és egy 3 éves is. Én úgy gondolom, hogy a szülész- nőgyógyász szakma legnagyobb titka egy megfelelő férj, aki segít abban, hogy a család együtt tudjon működni.

- A saját gyerekei mi módon születtek? Kórházban, otthon, szülőotthonban, férjjel, férj nélkül, dúlával, bábával? Egyáltalán kell a szülész orvosnak segítség, akkor, amikor szül?

- Gyakorlatilag minden gyerekem másképp született. Az első gyermeknél még én is nagyon sok szempontból tapasztalatlan voltam, de nagyon jó érzés volt, mikor megszületett. Utána azt tudtam mondani, és úgy is éreztem, hogy kb. 95%-ban olyan volt a szülés, amilyennek gondoltam. Ez az élmény megerősített sok mindenben. A második szülésem egy nagyon gyors, viharos és élményteli szülés volt. A negyedik volt az, amelyik a leglassabban és leghosszadalmasabban zajlott. Tehát nincs feltétlen összefüggés, hogy az első a legnehezebb az utolsó a legkönnyebb. Összegezve, sok mindent megtapasztaltam és nagyon sokat segített a munkámban az, hogy személyes élményem volt a váradósságról és a szülésről. Segítőnek természetesen volt orvosom, szülésznőm és természetesen kórházban szültem. Nagyon fontosnak éreztem, mint szakember, és mint szülőnő, hogy természetes körülmények között szüljek, csak akkor, és olyan beavatkozások legyenek, amikre ténylegesen szükség van. Ugyanakkor legyen egy biztonságos háttér, mint egy védőháló, ami ott van, hogyha probléma lenne.

- Mi adja az otthonosságot? A színes falak? A kép a falon? Vagy az hogy jelen van a férj? 

- Az otthonosságot a hozzáállás adja. Elsősorban az ott jelenlévők hozzáállása. Amiben benne van a férj, de természetesen egy picikét nagyobb szerepe van a légkör kialakításában a jelenlévő orvosnak, dúlának, bábáknak. Ők hozzák létre a szülés miliőjét azzal, ahogyan viselkednek, ahogyan gondolkoznak a várandósságról a szülésről, és ahogyan a kismamához viszonyulnak. Sokkal kisebb a jelentősége, hogy fehér a csempe a falon vagy pedig virágos a tapéta. Vagy hogy szól egy halk zene vagy pedig csönd van.

- Miért fontos kivinni a születést a kórházból, ha ezt a szemléletet bármelyik szülőszobán meg lehet valósítani?

- Egyáltalán nem fontos kivinni. Az a fontos, hogy ezt a szemléletet minél nagyobb közegben elterjesszük. Megértessük a kismamákkal, hogy mennyire fontos, hogy a szülésük egy élmény legyen és ne pedig egy elszenvedni való időtartam. Hogy a gyermek boldogságán túl a szülés is egy pozitív élményként maradjon meg a szülőnők és a családok életében. Vannak olyan szülésznők és orvosok, akik újra és újra felfedezik és megélik annak a csodáját ahogy egy gyermek számunkra a mai napig érhetetlen módon megfogan. Majd növekszik, fejlődik és gyönyörűen megszületik az esetek döntő többségében. Ha nem így lenne, akkor kihalna az emberiség.  Tudjuk, hogy a szülés egy természetes élettani folyamat. Ott kell lennünk, támogatnunk kell a kismamát, ha szükséges az esetek 10-15%-ban be kell avatkozni, de a többi esetnél tényleg csak egy védőhálóként, egy bástyaként vagyunk jelen.

- Amikor Ön szült, volt-e a szülőszobán olyan rossz emléke, amit szeretne elkerülni ?

- Hu, ez egy nehéz kérdés, eddig még nem igazán gondoltam át. Talán az intimitás része, ami szerintem egy szülésnél fontos. Hogy tényleg csak az jöjjön be, akit az ember szeretne, hogy ott legyen. Amikor én szültem akkor hozzám egy sor olyan kolléga is bejött, akit egyébként nagyon kedveltem, de a szülésem alatt nem biztos, hogy jólesett, hogy ott van.

- Mit gondol, a leendő anyukák alaposan fel vannak készülve az első szülésükre?

- A kismamák jelentős része nincs felkészülve az első szülésre. Gyakran olyan szituációkba kerülnek, hogy az első szülésélményük nem úgy sikerül ahogyan kellene.  Nem feltétlenül azért, mert rossz orvost vagy rossz kórházat választottak, inkább a felkészületlenség miatt. Van, hogy  ezért nem születik második vagy harmadik baba. Ez a legrosszabb eset. Lehet olyan is, hogy a másodikra nagy szorongásokkal megy az anyuka. Ilyenkor sokkal több munkája van a lelki dolgokkal, hogy a második szülésből ki tudja hozni a legjobbat.

Komoly feladat nekünk, szakmabelieknek, és nehézség a kismamáknak, hogy az első szülésnél is tudjunk olyan értékes információkat és használható segítséget átadni, amivel segítjük a döntéseit, a szülés feldolgozását, és megfelelő módon való hozzáállást.

- Egy újdonsült kismama mesélt nekünk arról nemrég, hogy mennyire rossz élmény volt, mikor órákig nem láthatta a gyermekét, rögtön elvették tőle. Valóban ez a szakszerű eljárás?

 

- Ez a legalapvetőbb probléma, amit ingyen meglehetne oldani. Tudom, hogy a magyar egészségügyben nagyon sok olyan gond van, amihez tényleg rengeteg pénz kellene. De ez egy végtelen egyszerű, emberséges dolog. A kisbaba igenis az anyukáé és az apukáé. Tény, hogy bizonyos helyeken, bizonyos szituációban nem megvalósítható, hogy az apuka adott esetben egy egész napig ott legyen, de az hogy az anyuka ne kaphasson meg egy egészséges újszülöttet... én azt gondolom, hogy ez jogszabályilag is törvénytelen dolog, de mindezek mellett sajnos ez előfordul Magyarországon.