Lovas Rozi: Életem élménye a gyermekeim születése

Február 24-én született Horváth Izabella Mária, Lovas Rozi színésznő és Horváth János Antal rendező második gyermeke. Bátyja, Misa májusban lesz kétesztendős. – Minden pillanat vadiúj dolgokat rejt, annak ellenére, hogy már szert tettünk egyfajta rutinra – mondja a színésznő, akit szülésélményéről, névválasztásukról és a munka-magánélet egyensúlyáról kérdeztünk.

Lovas Rozi

 

Nem izgultuk túl az első heteket, hanem a kisbabánk adottságait figyelembe véve szerettünk volna alkalmazkodni az új napirendhez. Az mindenképp célunk volt, hogy Misához is passzoljon a mindennapok ritmusa, például az esti fürdetés, meseolvasás és altatás kapcsán. Szívmelengető, amikor sikerül őket egyszerre elaltatni

– kezdi a színésznő, aki nagyon jól érzi magát ebben az új helyzetben.

Lovas Rozi mosolyogva mesél arról is, hogy egyelőre minden más, mint ahogy Iza bátyjánál történt, legyen szó a születésükről, vagy az első hetekben kibontakozó, a külvilág dolgaira adott reakcióikról.

Misa rezignált nyugalommal tekintett a világra, az öltöztetés, vagy például a pelenkázás sem zavarta. Iza kicsit nehezebben viseli ezeket, sokkal érzelemdúsabban reagál. Érdekes, hogy hason feküdni viszont ő szeret jobban.

A színésznő azt is felidézte, hogy Misa születése jóval hosszabb folyamat volt: délelőtt 11 környékén indultak az első fájások, délután mentek be a kórházba, és hajnali fél 1-kor jött világra első kisbabájuk. Izával másképp történt: fél 10-re értek be a szülészetre, és fél 11-re már meg is született családjuk negyedik tagja.

A szerencsés telefonszám

Teljes biztonságban éreztem magamat. Természetesen a szülés komoly fizikai próbatétel, nem semmi tortúra, de közben mégis annyira magasztosak voltak ezek a hosszú órák… Misa és Iza is a TritonLife Róbert Magánkórházban született, Dr. Pop Andrea szülész-nőgyógyász, valamint Bakóné Gottfried Anikó szülésznő segítségével. A doktornő telefonszámát egy barátnőmtől kaptam meg, és életünk egyik legszerencsésebb dolga, hogy rátaláltunk

– fogalmaz Lovas Rozi, aki az első várandóssága elején sajnos rossz élményeket szerzett egy másik szakrendelésen.

Bántó csend helyett alapos tájékoztatás

Akkor még nem volt állandó kezelőorvosom, de az első vizsgálatoknál hamar kiderült, hogy ez egy rettentően érzékeny dolog, és nagyon fontos, hogy kinek a kezei között töltjük el ezt a kilenc hónapot. Lelkileg rossz élmény volt, hogy rám sem néztek a vizsgálat közben, meg sem mutatták az ultrahangon, hogy hol mit lehet látni, és kérdezni sem tudtam.

Ezzel ellentétben Dr. Pop Andrea és Bakóné Gottfried Anikó részletesen és mélyrehatóan avattak be mindenbe. Éppen ezért szülési forgatókönyvre sem volt szükség, amihez azért sem ragaszkodtam, mert teljes bizalom alakult ki köztünk, így az ösztöneimre, érzéseimre tudtam hallgatni.

Szeretet és figyelem

Izánál is óriási bizodalommal mentünk be a kórházba, hiszen már ismertük Andreát és Anikót, illetve az egész folyamatot. Elsősorban a tőlük érkező szeretetet és figyelmet emelném ki. Minden pillantásnak és hangsúlynak olyan ereje van, ami előre tudja vinni vagy képes visszavetni a szülés menetét. Szerencsére nekünk előre vitte. Ők pontosan tudták, hogy mivel lehet nekünk segíteni. Fantasztikus élmény volt.

- osztja meg velünk a színésznő, akinek az is rengeteget jelentett, hogy Pop Andrea doktornő a színházba is elment őt megnézni, hogy az élete másik fő alkotóelemét is megismerje.

Az aranyóra meghittsége

Lovas Rozi azt is kihangsúlyozta, hogy nagyon boldog, hogy a férje mindkét alkalommal végig bent volt, ott volt mellette. Ahogy szülési forgatókönyvük sem volt, ez sem volt előre eldöntve, de valahogy természetesen alakult úgy, hogy ő ilyen formában is a részese szeretne lenni.

Utólag belegondolva, nekem furcsa is lenne, ha csak elmesélés alapján lenne ebben része, hiszen számomra mindkét szülés életem élménye volt.

Miután túl voltunk az izgalmakon, nagy nyugodtság uralkodott a szobában. Semmihez sem fogható, amikor az újszülött kisbabád ott pihen a mellkasodon… El sem tudom képzelni, milyen rossz lehet, ha rögtön elviszik.

A névválasztás izgalmai

Nagy hagyománya van a családban a János névnek, a férjemet, az édesapját és a nagypapáját is így hívják. Ezt tehát biztosra tudtuk, de szerettünk volna egy második nevet is. Misa Szicíliában fogant, ahonnan emlékszem egy pillanatra, amikor fürödtünk a tengerben, és elment mellettünk egy motorcsónak, amire az volt ráírva, hogy Mirco. Ezt fel is írtam, e mentén kezdtünk el gondolkodni, és ebből jött a Misa. Persze az sem titok, hogy nagyon szeretjük az orosz irodalmat, amelyben a “fele bagázst” Mihailnak hívják.

- fogalmaz a színésznő, aki második gyermekük nevét szintén egy személyes élményhez köti.

Egyszer lent címmel készítünk podcastot, amelyben komoly traumákon átesett emberekkel interjúzom, illetve az ő történetüket mesélem el. Az egyik interjúalanyom Mazzag Izabella dokumentumfilm-rendező volt, akinek nehéz krízisek voltak az életében. Nagy hatással volt rám ez a beszélgetés. Emellett az volt az élményem vele kapcsolatban, hogy egy ilyen vagány lányhoz milyen jól illik az Izabella név

– fejti ki az édesanya, aki a meglévő előadását tavasz végén/nyár elején már tervezi játszani.

Kölcsönhatásban a szülői és a színészi lét örömei

A munka-magánélet egyensúlyról kérdezve Lovas Rozi azt hangsúlyozza, hogy oda-vissza jól hat egymásra a kettő.

Az a tapasztalatom, hogy mióta szülővé váltam, sokkal világosabban látszik, hogy mi fontos és mi nem, mibe érdemes energiát tenni és mibe nem. Bár előre nem szeretnék semmit sem kőbe vésni, úgy érzem, nagyon jót tesz nekem, ha dolgozhatok, foglalkozhatom a szerepeimmel. Pozitívan hat a művészi életemre, hogy gyerekeim vannak, és az, hogy olyan hivatásom van, ami ennyire felvillanyoz, nagyon jó hatással van az itthoni létre.

Hírlevél

Ne maradjon le akcióinkról, értesüljön első kézből újdonságainkról!

Visszahívást kérek