Sáfrány Emese: Minden vágyam teljesült a szülés során

 Csodálatos volt, amikor végre megpillantottuk Nolent, hiszen alig vártuk, hogy megismerjük – mesélte az újdonsült anyuka, Sáfrány Emese légtornász, televíziós személyiség, akik párjával, Hornyák Ádám labdarúgóval együtt igazán boldogok, hogy a TritonLife Róbert Magánkórházra esett a választásuk, amikor a szülést tervezgették.

– Mint a legtöbb ember, én sem szeretek kórházba járni, s rám ez valahogy hatványozottan is igaz. Nem szoktam komfortosan érezni magamat, így nagyon fontos volt, hogy egy olyan helyet találjak, ahol nincs az a tipikus „kórház-érzésem”. Több barátnőm is a TritonLife Róbert Magánkórházban szült, és nagyon dicsérték. Már az első vizsgálat során pozitív benyomást keltett bennem is. Minden igényes és tiszta, sőt – kicsit filmbe illően – jókedvűek, vidámak az ott dolgozók – kezdte Sáfrány Emese, aki az első vizsgálat után hamar leszűrte, ez lesz az a hely, ahol jól érezheti magát a szülés során.

Orvosával, Dr. Herczegh Szabolccsal már korábban megismerkedett, miközben babát terveztek a párjával. Külön szerencsés együttállás volt, hogy ő is a TritonLife csapatát erősíti. – Mind a négy vágyam teljesült: a Róbert Magánkórházban, Dr. Herczegh Szabolcs doktor úrnál szültem, a párom bent lehetett és aktívan segíthetett, valamint sikerült a természetes szülés is.

Másképp, de bepillantást nyerhettek

– Tudom, hogy van egy olyan lehetőség a kórházban, hogy szülés előtt körbevezetik a kismamákat. Mivel nálunk korábban érkezett a baba, ez a rész kimaradt, ám mégis kaptunk egyfajta betekintést, amikor egy vizsgálat során, a szülészeti osztályon láttak el. Volt egy enyhébb vérzésem, és idő előtt kinyílt a méhszájam, s ezek már azt is jelezhették, hogy hamarosan beindulnak az események. Pozitív élmény volt látni, ahogy kijönnek gratulálni egy apukának, vagy ahogy hazaindulnak a családok – bepillantást nyerhettünk abba, mi vár ránk.

Sáfrány Emesének emellett az is biztonságérzetet adott, hogy a kórház honlapján fent van egy videó, ahol látni lehet a szobákat, a kórház egyes helyszíneit, s így tudta, milyen környezetben fog vele megtörténni élete egyik legfontosabb pillanata.

Kitartottunk az előzetes tervek mellett

– Korábban hangsúlyoztam a doktor úrnak, hogy ragaszkodom a természetes szüléshez és a gátvédelemhez. Mindenhez tartotta magát, amikről előzetesen beszélgettünk. Nagyon örülök, hogy így történt, hiszen más kórházak kapcsán hallottam már olyat, hogyha egy hölgy egyszer is kimondja, hogy nem bírja, akkor azonnal tolják a műtőbe.

– Persze voltak olyan mélypontok, amikor már én is úgy éreztem, hogy nagyon fáj, és szükség lesz arra, hogy a műtőbe menjünk. Mivel korábban jött a baba, nem volt meg egy utolsó vérvételem, s így hiányzott néhány adat, amelyek alapján az aneszteziológus dolgozik. Emiatt egy-két órával később tudták csak beadni a fájdalomcsillapítót. Ekkor volt néhány mélypontom, de ahogy megkaptam a fájdalomcsillapítót, már sokkal jobban éreztem magamat. Örülök, hogy a doktor úr kitartott az előzetes tervek mellett.

Minden, ami egy kismama álma

Sáfrány Emese korábban úgy döntött, hogy a sorsra bízza, ki lesz a szülésznője, hiszen nagyon jókat hallott arról is, hogy a TritonLife-ban mennyire segítőkész és szakképzett szülésznők dolgoznak. – Pelczéder Sára szülésznőt kaptuk, akinek nagyon hálás vagyok, mert minden alternatívát bevetett (például a kádas fürdést, a masszázst), támogatott lelkileg, és pont mindent úgy csinált, ahogy arról egy kismama álmodik.

– Számomra az is fontos volt, hogy az apuka bent lehessen, és ezt is nagyon jól kezelte a kórház. Engedték, hogy egy kicsit részt is vegyen az eseményekben, például a kinyomási szakaszban ő tartotta a fejemet, és ő vágta el a köldökzsinórt. Sőt, a kórház ismeri és tartja az aranyórát – amiről én is sokat olvastam és vágytam rá –, így tehát az első egy órát zavartalanul, hármasban tudtuk eltölteni. Meg tudtuk élni, hogy az az új lélek már ott van velünk.

A kellő időben mindig jött valaki

A légtornász anyuka szerint arról is érdemes beszélni, hogy milyen jó volt a szülés utáni pár nap a kórházban. – Már több mint két hét telt el, de néha még mindig hiányzik, hiszen egy nyaraláshoz tudnám hasonlítani. Jól éreztem magamat, mindenben segítettek úgy, hogy nem volt folyamatos jövés-menés, de a kellő időben mindig rám nézett valaki, aki megkérdezte, hogy van-e bármire szükségem. Az étkezéseket külön kiemelném. Én speciálisan táplálkozom – vegán vagyok, és laktóz- és gluténmentesen eszem –, és ennek megfelelően kaptam meg az ételt, ami bőséges volt. Még arra is figyeltek, hogyha cukormentesen kértem a teát, akkor úgy hozzák.

Sáfrány Emese a csecsemőosztály kollégáinak is nagyon hálás: ott voltak vele az első szoptatásnál is, és bármi kérdése volt, asszisztáltak hozzá. – Egy „kezdő” anyának szerintem ez nagyon fontos. Hogyan fogjam meg, hogyan tegyem tisztába, hogyan öltöztessem? Mindenben segítettek.

Pár év múlva ugyanitt, ugyanígy

Felejthetetlen élmény volt a hazamenetel is, hiszen az első közös autóút rengeteg gondolattal teli utazás volt az újdonsült szülőknek. – Az első napok a kisbabával jól teltek, egy kicsit nekem volt nehezebb, mert akkor volt egy tejbelövellésem. Felhívtam a kórházat, hogy mit lehet ilyenkor tenni (nagyon feszült és fájt, emiatt nem tudott rendesen enni a baba), kaptam is tanácsot, hogy a meleg borogatás majd segíteni fog, és másnapra teljesen rendben is volt.

S végül arra a kérdésre, hogy vajon szeretnének-e majd kistestvért Nolennek, ezt a kis történetet mesélte el az édesanya: – Amikor a doktor úrral a kórházban töltött utolsó napon átbeszéltük a dolgokat, úgy váltunk el tőle, hogy mondtam neki, pár év múlva ugyanitt, ugyanígy szeretnék vele találkozni.