Phadia gyermek molekuláris allergia panel (tehéntej, tojás, földimogyoró)

A tehéntej allergiások gyakran egynél több tehéntejkomponensre érzékenyek, és változatos érzékenységi profilokat mutatnak. A fő allergének a tehéntejben a kazein, az α-laktalbumin és a β-laktoglobulin, bár egyéb allergének, köztük a szarvasmarha-szérum albumin (BSA) és a laktoferrin is fontosak, mivel a betegek 35-50%-a érzékenyek ezekre az allergénekre. A kazein a tejfehérjék 80%-át teszi ki, hőstabil és ellenálló emésztéssel szemben, súlyos reakciókat okozhat, ezzel szemben az n Bos d 6 komponens hő és sav érzékeny, kevésbé veszélyes, ugyanakkor nagyfokban keresztreaktív és így egyidejűleg marhahús allergia is kialakulhat ezen komponens pozitivitása esetén.

A tyúktojás allergia gyakorisága a 2,5%-ot is elérheti a kisgyermekek körében, jelentőségét többek között az adja, hogy potenciálisan életveszélyes klinikai reakcióval járhat. A legfontosabb allergének a tojásfehérjében, az ovomukoid (Gal d 1), az ovalbumin (Gal d 2), a konalbumin (Gal d 3) és a lizozim (Gal d 4), melyek a Phadia tojás molekuláris allergia panel részét képezik.

A tojásfehérje-komponensek klinikailag hasznosak a tojásallergia diagnosztikájában, fontos eldönteni, hogy:

• szenzibilizációról vagy klinikai allergiáról van szó?
• kizárólag nyers tojással szembeni alakulhat e ki allergia vagy főtt tojásra is?

Az ovomukoidot (Gal d 1) azonosították a fő tojásallergén komponensként, ez a tojásfehérje fehérjéjének 10%-át teszi ki. A Gal d 1 számos fontos tulajdonsággal rendelkezik, amelyek miatt a főzéssel és emésztéssel szemben ellenálló. Az emelkedett ovomukoid elleni specifikus IgE-vel rendelkező betegek mind a nyers, mind a főtt tojásra súlyos klinikai reakciót adhatnak. A Gal d 1 specifikus IgE emelkedett értéke emellett kockázati tényezője a tartós tyúktojás-érzékenységnek.

A földimogyoró allergia előfordulása növekvő tendenciát mutat világszerte, az egyik legerősebb allergén tápanyag. Számos epitópjával szemben alakulhat ki allergia. Jelentőségét az adja, hogy széles körben használt az élelmiszeriparban és major komponensei súlyos tüneteket, anafilaxiás reakciót okozhatnak (Ara h 1, Ara h 2, Ara h 3, Ara h6, Ara h 9). Ezen komponensek hőstabilak, emésztésnek ellenállnak.

A nyírfa Bet v 1 major allergén komponens pozitivitása esetén elsődleges nyírfa szenzitizáció valószínű. Jelentőségét az adja, hogy keresztreakció lehetséges egyéb PR-10 fehérjével, például a földimogyoró Ara h 8 komponensével, így ilyenkor az Ara h 8 pozitivitást a Bet v 1-re való primer szenzitizáció okozza.

A keresztreaktív szénhidrát oldalláncok (CCD) a növényekben és a gerinctelen állatokban található glikoproteinek, olyan szénhidrátdeterminánsokat tartalmazó glikánokat hordoznak, amelyek az emlősökben nem léteznek. Mivel ezek a determinánsok az emberben idegen epitópoknak számítanak, erősen immunogének, velük szemben kialakuló IgE antitestek megjelenését indukálják. A glikoproteinek két alapvető glikán-típust hordozhatnak N- és O-kötésűt. Az allergiás reakciókban a két legtöbbet vizsgált szénhidrátdetermináns az N-kötött glikánokhoz kötött fukózon vagy xilózon alapul. Ezeket a szénhidrátdeterminánsokat keresztreaktív szénhidrátdeterminánsoknak (CCD-k), az ellenük termelődött IgE antitesteket pedig anti-CCD IgE-nek nevezzük. Ezek a CCD-epitópok széles körben elterjedtek a növényekben és a gerinctelen állatokban. A velük való szenzibilizáció ritkán jár együtt klinikai tünetekkel, de a betegek egy kis százalékában kialakulhat enyhe, vagy akár súlyos reakció is. (zeller, a paradicsom és a cukkini esetében nagyobb valószínűséggel, mert ezen allergének többszörös CCD epitópokat tartalmaznak).

• a széles allergén szenzitizációs profilok a CCD-specifikus IgE antitestekkel magyarázhatók (poliszenzitizáció)
• ugyanazon növényi élelmiszer-allergénre pozitív laboratóriumi allergén specifikus IgE kivonat teszt eredmény mellett negatív in vivo bőr teszt eredmény, az adott allergénnel szemben nem keresztkötő CCD-specifikus IgE-antitestek jelenlétére utalnak (Ez azonban nem zárja ki más, többértékű CCD epitópokkal rendelkező allergénekkel való keresztkötést vagy a peptid epitópokkal szembeni egyidejű IgE-antitestek jelenlétét)

A panelben vizsgált komponensek

Milyen esetekben javasolt a vizsgálat elvégzése?

• amennyiben a kórelőzményi adatok vagy egyéb, már elvégzett vizsgálatok alapján felmerül tej, tojás, földimogyoró allergia gyanúja
• keresztreakciók feltérképezése
• kockázatbecslés súlyos szisztémás reakciókra, tej allergia „kinőhetőségére”
• annak eldöntése, hogy hőkezelt tojás is kiválthatja-e a tüneteket, vagy csak kizárólag a nyers?
• allergén immunterápia javallatának a megállapítása és tervezése

PHADIA ImmunoCAP rendszer 

A PHADIA ImmunoCAP rendszer a világon a legtöbbet tanulmányozott, dokumentált technológia az in vitro allergia diagnosztika területén, amely segíti az IgE közvetített allergiás rendellenességek diagnózisát. Páratlan vizsgálati pontosság jellemzi. Az in vitro allergia diagnosztika arany standardjának számít, az allergénspecifikus IgE diagnosztika területén a leginkább ajánlott rendszer, mivel a Phadia ImmunoCAP által kapott eredmények egyeznek a legjobban a klinikai in vivo allergiatesztek eredményeivel, valamint a klinikai tünetekkel.

A Thermo Scientific™ ImmunoCAP™ specifikus IgE klinikai diagnosztikai döntési határértékei nem alkalmazhatók más diagnosztikai rendszerek esetén. Az egész gyártási folyamatra kiterjedő magas szintű minőségellenőrzési folyamat jellemzi: az allergéngyűjtéstől az integrált gyártásig minden lépés szorosan monitorozott, ami lenyűgöző konzisztenciát eredményez az eltérő gyártási (Lot) számú reagensek esetén is. A legszélesebb allergénkomponens palettával a Phadia ImmunoCAP rendszer rendelkezik. (A PHADIA 250 automatán több száz allergén vizsgálható: gyomnövények, fák, pollenek, penész, élelmiszer, állati szőr, latex, stb.) Ez a laboratóriumi mennyiségi vizsgálat az allergénspecifikus IgE-t méri a humán szérumban, ezért az IgE által közvetített allergiás rendellenességek klinikai diagnózisának segédeszközeként használható, kiegészítve a kórelőzményi, fizikális és klinikai vizsgálatokkal együtt.

Ez a komponens alapú allergiadiagnosztika hasznos kiegészítője a hagyományos, kivonatokat tartalmazó allergénspecifikus IgE vizsgálatoknak. Az allergén kivonatokkal csak a teljes fehérje (az allergén forrásban található összes fehérje) és azok szenzibilizáló hatása vizsgálható, míg a komponensalapú, molekuláris allergén specifikus IgE teszt segítségével már az is pontosan kimutatható, hogy az allergén melyik összetevője áll a szenzibilizáció hátterében. Segítségével elkülöníthetővé válik a fokozott rizikójú „high risk” és az enyhébb tüneteket okozó „low risk” allergia. Segítséget nyújt a keresztallergiák differenciálásában. A keresztreakciók miatti pozitivitás feltárásával a fölösleges kezelések, diéták elhagyhatóvá válnak, vagy éppen ellenkezőleg, diétás megszorítás bevezetésére lehet szükség. A pontosabb, célzott allergén meghatározás nagy segítséget nyújt az allergén specifikus immunterápia indikációjának megállapításában, illetve annak megtervezésében.

Hogyan kell felkészülni a vizsgálatra?

Könnyű zsírszegény étkezés megengedett, amennyiben az egyidejűleg levett egyéb laboratóriumi vizsgálatoknál erre vonatkozó korlátozások nincsenek. A mintavétel napján kávé-, alkoholfogyasztás és dohányzás mellőzése szükséges. A vizsgálat előtt érdemes vizet fogyasztani, hogy a mintavételre hidrált állapotban kerüljön sor.

Az elvégzett vizsgálatokat a klinikai adatok ismeretében, a molekuláris allergiában jártas szakorvos képes értékelni, mivel az eredmények értékeléséhez nélkülözhetetlen a keresztreakciók, allergén kivonatok és komponensek ismerete, azok tulajdonságai, továbbá az allergén specifikus IgE koncentrációk mértékének, allergiával való összefüggésének ismerete, az egyes allergének esetében.

Vizsgálati eredményt befolyásoló tényezők:

• a különböző gyártmányú laboratóriumi allergia tesztek egymással teljesen nem összevethetőek, a tesztekben használt allergén epitópok különbözősége miatt
• az in vivo (klinikus által végzett) bőr próbák és a laboratóriumi allergiatesztek eredményei sem adnak százszázalékos egyezést, mert az adott allergénre való érzékenységük, specificitásuk eltérő. Egy másik lehetséges oka lehet az eltérésnek, hogy a sejthez kötött IgE felezési ideje sokkal hosszabb (hónapok- évek), mint a szérum IgE felezési ideje (1-5 nap), így a bőrreakció-vizsgálat eredményei eltérhetnek a szérum allergénspecifikus antitestek mennyiségi mérésével kapott eredményektől
• az allergénkivonatok (extraktumok) és komponens alapú tesztek eredményei között is lehet különbség, mert a komponens hiányozhat vagy alulreprezentált lehet a kivonatos tesztben, vagy a kivonat vizsgálati pozitivitását olyan allergén fehérje eredményezte, melyet önállóan (komponensként) még nem azonosítottak
• az értékeléshez fontos az IgE molekula kinetikájának, féléletidejének, valamint az ezeket befolyásoló állapotok ismerete, amelyek hatással lehetnek az aktuális vér IgE szintre: alultápláltság, veseelégtelenség, csontvelő érintettség, immun-szupresszív gyógyszerek szedése
• az allergén expozíció időbelisége: allergén kitettség megszűnése után az allergénspecifikus IgE koncentrációja fokozatosan csökken, majd a kimutathatósági határ alá süllyedhet

A laboratóriumi vizsgálatok értékelésében megkerülhetetlen a részletes allergia specifikus kórelőzményi adatok, a fizikális vizsgálati eredmények, esetlegesen elvégzett klinikai allergia bőrteszt részletes ismerete. Ezen tények birtokában a pácienst kezelő allergológus szakorvos komplexen tudja értékelni a laboratóriumi leletet, ezért javasoljuk keresse fel leletével kezelőorvosát.