A gátsérülés tünetei és hosszú távú következményei

„Valami megváltozott” – a panaszok sokfélesége mellett ez az egyik leggyakoribb mondat, amit gátsérülés kapcsán a páciensek jeleznek. Gátsérülésről beszélünk egyébként akkor is, amikor a bőr egy kicsit megreped, egészen odáig, amikor a gát minden rétege teljesen átszakad (utóbbi nagyon kevésszer fordul elő). Milyen tüneteket észlelnek az érintett hölgyek, és milyen hosszú távú következményekről beszélhetünk? Mielőtt elmélyülünk a témában, fontos hangsúlyozni: a gát nagyon jó gyógyhajlamú terület, vannak megoldások a problémákra!

A várandós hölgyek egyéni elvárásai, szüléssel kapcsolatos tervei között szinte egytől-egyig szerepel, hogy gátvédelemben hozzák világra kisbabájukat.

Számos nyugati ország nőgyógyászati iránymutatásai nem javasolják a rutinszerű gátmetszést, ám a hazai intézményekben még mindig nagyon magas a gyakorisága. A TritonLife-ban arra törekszünk, hogy minél kevesebb gátmetszést végezzünk, és a szülések gátvédelemben történjenek (2023-as adatok szerint a szülések mindössze 26-27%-ánál végeztünk gátmetszést). Tehát, csak indokolt esetben kerül erre sor.

Tudományosan bizonyított, hogy a gátmetszés nem feltétlenül védi meg a hölgyeket a záróizom-sérüléstől, sőt a gát meggyengítése miatt annak az előfordulása bizonyos statisztikák szerint gyakoribb.

És, ha már fontos statisztikákról beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy valamilyen szintű gátsérülés a szülések 80%-ánál előfordul, ennek azonban nagy része felületes, csak a bőrt érinti.

A szülési sérülések két csoportja

1) Látható, felismerhető, evidens sérülések, amikor az orvos sebet, vérzést, szövetfolytonosság-megszakadást észlel. (Természetesen az a legelőnyösebb, amikor egyből, a szülőszobában felismerhető a probléma, és a szülést vezető orvos azonnal ellátja az édesanyát.)

2) Rejtett sérülések, amikor a felszínen minden rendben van, de a mélyebb kötőszöveti rétegben olyan károsodás történik, ami a felszínen nem nyilvánvaló.

Mivel az utóbbiak nem feltétlenül járnak együtt olyan tünetekkel, amelyek rövid távon, a szülést követő időszakban orvosi ellátást igényelnének, egészen sokáig „némák” maradhatnak, és hosszabb távú következményeiket tekintjük markánsnak.

 

A panasz és a sérülés mértéke nem mindig korrelál

– Nagyon komplex a gátsérülés tüneteinek és hosszú távú következményeinek kérdésköre, már pusztán azért is, mert nem mindig fedi egymást a panasz és a sérülés mértéke. Ez azt jelenti, hogy nagyobb sérülés mellett is lehet, hogy alig jelentkezik tünet, és kisebb sérülések is párosulhatnak komoly tünetekkel.

– Láttunk például olyan negyedfokú gátsérülést (amikor a gát teljesen átszakad, a hüvely és végbél egy közös nyílással végződik, egybenyílik), ahol mégsem történt baleset (amikor a páciens nem érzi, hogy jön a széklete, és bemegy, vagy olyan parancsoló székelési inger jelentkezik, hogy nem ér oda a mosdóba), és olyan kisebb mértékű sérülést is, amely mellett parancsoló székelési ingere volt a páciensnek – fogalmaz dr. Willner-Haring Péter, a TritonLife sebészeti részlegvezető főorvosa, aki úgy véli, bármelyik helyzet is áll fenn, fontos tudatosítani magunkban, hogy nem vagyunk egyedül, léteznek megoldások a problémáinkra.

– Két dolog megváltozását szokták észrevenni a hölgyek. Az egyik egy érzés, hogy „valami nem úgy van, mint volt”, a hüvelynél valami leereszkedett, kifordul. A másik, hogy nem tudják úgy tartani a vizeletet, a szelet vagy a székletet, az inger után hamarabb el kell menniük mosdóba (legritkább esetekben balesetek is előfordulnak).

– Érthető módon mindkét helyzettől borzasztóan el szoktak keseredni, és a szexuális élettel kapcsolatos panaszokat még nem is érintettük. A szeretkezés során úgy érezhetik, hogy szűkebb vagy tágabb a hüvely, fájdalmat vagy éppen semmit sem észlelnek, és mindezt az is bonyolultabbá teszi, hogy az anatómiai problémák mellett lelki eredetű gondok is jelentkezhetnek – osztja meg velünk a TritonLife Kismedence Gyógyászati Központ főorvosa.

Műtéttel mindig jobb lesz

A számtalanszor tabusított inkontinencia és az ezzel járó panaszok akár odáig is vezethetnek, hogy a szült nők nem tudnak visszatérni a megszokott környezetükbe, nem mernek elmenni otthonról, társaságba járni, mindig arra kell gondolniuk, hol van a legközelebbi mosdó, szégyellik magukat, szoronganak, félnek a szexuális együttléttől, nem mernek szeretkezni, ami hosszú távon az önmagukhoz és a párjukhoz fűződő viszonyra is negatív hatással lehet.

– Tapasztalatunk szerint a gátrekonstrukciós műtétek után mindig javul a páciens életminősége. Természetesen mindenkivel át kell beszélni a várható előnyöket, az esetleges kockázatokat és a kapcsolódó tudnivalókat. A beavatkozás mellett szóló érvek táborát erősíti, hogy kezelés nélkül, az idő előrehaladtával sajnos nagy valószínűséggel súlyosbodni fognak a panaszok, elsőfokúból másodfokú inkontinencia is kialakulhat. Az izmok ugyanis fáradni, a hegek vékonyodni fognak, a kompenzációs mechanizmusok pedig kimerülnek.

Bátran kérjünk segítséget, bármely életszakaszban is vagyunk! 

– A műtét utáni hathetes felépülési idő elteltével a nők fokozatosan visszatérhetnek a teljes értékű, aktív élethez. Megszűnnek a panaszok, és a szexuális életük ismét normális lesz. Bizonyos sportok, például a futás, kerékpározás gyakorlását viszont – legalábbis átmenetileg – nem javasoljuk. Sokan sajnos ódzkodva térnek vissza a nemi élethez, de ebben valószínűleg a fájdalomtól való félelem is benne van (és maga a félelem miatti görcsösség is fájdalomérzethez vezethet) – mutat rá dr. Willner-Haring Péter.

A főorvoshoz, kollégáival együtt, akkor is bizalommal fordulhatunk, ha évek, akár hosszú évtizedek teltek el a szülés óta, ugyanis a sérülés felismerésére időnként csak 50 éves kor körül kerül sor, amikor a kompenzációs mechanizmusok kimerülnek, az izmok gyengülnek. Merjünk segítséget kérni bármely életszakaszban is járunk! Az idő előrehaladtával a testünk funkcióinak bizonyos fokú csökkenése az élet velejárója, de az nincs rendjén, hogy ezt az inkontinencia, illetve a gátsérülés egyéb következményei esetében elfogadjuk.