A húgyúti mikrobiom és a húgyhólyagdaganat kapcsolata – Interjú Dr. Monyók Ádám urológussal

A kutatási eredményeinkkel abban szeretnénk segítséget nyújtani, hogy az eddigi vizsgálatokon túl melyek azok a tényezők, amik még hozzáadhatnak ahhoz, hogy biztosabban meg tudjuk mondani, hatásos lesz-e egy adott kezelés a húgyhólyagdaganattal küzdő pácienseknél – mondja Dr. Monyók Ádám, az egri TritonLife Medical Center urológusa, aki a húgyúti mikrobiom és a húgyhólyagtumor kapcsolatáról közölt nemzetközileg elismert szakmai cikkeket. Ezúttal pedig kórházunknak adott interjút a legizgalmasabb részletekről.

– Ez a téma az elmúlt néhány évben kezdett fellendülni, ám összességében még felfedezetlen területnek tartjuk. Vannak olyan betegségek, amelyeknél már bizonyították, hogy egyes kórokozók jelenléte növelheti a daganatos megbetegedések rizikóját, és valahol ezt egyértelműnek is tekintjük, például a gyomorrák esetében. Ami a húgyhólyagdaganatot illeti, jelenleg az bizonyított, hogy a Schistosomiasis fertőzésnek döntő szerepe van a húgyhólyag adenocarcinoma (daganat) kialakulásában – kezdi Dr. Monyók Ádám, aki ebből a gondolatsorból kiindulva mélyült el a témakörben Dr. Mansour Bassel PhD osztályvezető főorvossal és Dr. Ostorházi Eszter egyetemi docenssel közösen.

– Igazoltuk, hogy az egészséges és daganatos szövetekben lévő mikrobiom eltér egymástól, emelett a vizelet mikrobiom összetétele különbözik környező szövetek mikrobiomjától. A humán defenzinek, ezen belül hBD1, hBD2, illetve hBD3 koncentrációja eltér a daganatos és egészséges egyénekben – teszi hozzá az urológus, aki jó- és rosszindulatú urológiai megbetegedések konzervatív módszerekkel, valamint endoszkópos, laparoszkópos és nyílt sebészeti technikákkal való gyógyításával foglalkozik.

És vajon miért tartja szívügyének a húgyúti mikrobiom és a húgyhólyagdaganat összefüggéseinek vizsgálatát?

– Egyre többeket érint és egyre fiatalabb korban jelentkezik a húgyhólyagdaganat. Magyarországon az újonnan felfedezett esetek száma évente 3500 fő körüli. Árnyoldala sajnos az is, hogy agresszív betegséggé válhat. Sok példát látunk azonban arra is, hogy az időben felfedezett és jól kezelt, szoros követés alatt tartott betegek esetében elérhető a gyógyulás. Felelős szakorvosként úgy érzem, szeretnék mindent megtenni annak érdekében, hogy minél többen legyenek azok, akik ebből a betegségből meg tudnak gyógyulni.

Óriási információhalmaz a folyton változó mikrobiomról

Életünk során folyamatosan változik a mikrobiom összetétele, melyet számos tényező befolyásolhat, ilyen például az életkor, táplálkozás, gyógyszerek szedése. A szervezetünkben jelen lévő mikroorganizmusok összességét (baktériumok, vírusok, gombák) mikrobiotának nevezzük, ennek a genom összetétele a mikrobiom.

Nagyjából tízszer annyi sejtet foglal magába, mint az emberi sejtek száma, a genom összetétel szempontjából ezen sejtek százszor több genetikai információt hordoznak magukban. A mikrobiomunk folyamatosan változik, mégis egyedileg jellemző emberekre, akár az ujjlenyomat.

Napjainkban egyre gyakrabban hallunk magáról a mikrobiom kifejezésről, főként a bélműködés kontextusában. Vajon hogy lehet, hogy ezt többször tematizálja a média (hiszen, ha jól sejtem, az egészséges szervezethez a húgyúti és a gasztrointesztinális mikrobiom megfelelő működésére ugyanúgy szükségünk van)? – kérdeztem a szakorvostól.

– Vélhetően szoros összefüggésben van egymással a két külön rendszer mikrobiomja, ám az egyelőre nem tisztázott, hogy milyen jellegű ez a kölcsönhatás, hogyan befolyásolják egymást.

A gasztrointesztinális (emésztőszervi, illetve széklet) mikrobiom esetében már azt is bizonyították, hogy a széklettranszplantációnak is jó hatása lehet.

Számos kutatás van folyamatban, és mivel óriási adatmennyiségről, információhalmazról van szó, nehéz ezeket a hipotéziseket bizonyítani, bár a modern számítástechnika és a mesterséges intelligencia segítséget nyújtanak.

 

A 3 hónapon belül alkalmazott antibiotikum-kúra befolyásolja a húgyúti  mikrobiom összetételét

– A legfrissebb eredményeink arra terjednek ki, hogy a három hónapon belül alkalmazott antibiotikum-kúra befolyásolta a mikrobiom összetételét.

– Azért is fontos ez számunkra, mivel a nem izominvazív húgyhólyagdaganatban szenvedő, antibiotikummal kezelt betegek másképp reagálhatnak a BCG-terápiára, méghozzá csökkenhet a kezelés hatékonysága – emeli ki a szakorvos.

A BCG-kezelés olyan immunterápiás módszer, mely során az oldatot katéteren keresztül vezetik a páciens húgyhólyagjába, ezzel csökkentve a kiújulás esélyét, mivel ott egy helyi immunválasz, védekező mechanizmus indul be.

 

Mi húzódhat a húgyhólyagdaganat hátterében?

A húgyhólyagtumor pathogenezise öszetett és multifaktoriális folyamat, akár belső genetikai, akár külső környezeti tényezők befolyásolhatják. A rákkeltő vegyületek fő forrása a dohányzás és a dohányfüst.

Említést kell tennünk azokról a foglalkozásokról is, ahol az emberek fokozott veszélyben lehetnek (vegyi anyagokkal érintkeznek, illetve krónikus expozíciónak vannak kitéve), ilyen például az alumíniumipar, policiklusos vegyületekkel dolgozó szakterületek, festők, fodrászok. Az ő esetükben érdemes gyakrabban végezni hasi ultrahangvizsgálatot és figyelemmel kísérni az egészségüket.

 

Hogyan vigyázhatunk a húgyúti mikrobiomunk megfelelő működésére?

– A helyes táplálkozás (például mediterrán étkezés), a kellő mennyiségű folyadékfogyasztás, a dohányzás és az indokolatlan antibiotikum-használat elkerülése mind-mind fontos alappillérei ennek, valamint rendszeres testmozgással és sporttal is tehetünk érte. Emellett fontos kiemelni, hogy ha valaki vizelési vagy bármely egyéb urológiai panaszt tapasztal, akkor időben forduljon orvoshoz, megelőzve, hogy nagyobb probléma alakuljon ki! – hívja fel figyelmünket Dr. Monyók Ádám.