A vérzékenység

Ha nem alvad meg a vér, amikor szükség lenne rá, vérzékenységről beszélünk. Ha akkor is megalvad, amikor nem szükséges, trombózisra való hajlamról, trombózisról van szó. Mindkét betegség lehet életveszélyes, ezért fokozottan kell figyelni, ha tünetek lépnek fel.

Vérzékenység szerencsére ritkán fordul elő. Részben örökletes betegség, a veleszületett formákból körülbelül háromezer lehet Magyarországon. Ezek fele praktikusan csak a férfiakat érintő és már másfél éves korban, amikor a kisgyermek járni tanul, ízületi panaszokat, vérzéseket vált ki, s ez az úgynevezett hemofília melyet az arra hivatott központokban felismernek és kezelnek.

Felnőttkori vérzékenység

A felnőttkori vérzékenységek másik nagy része mindkét nemet érintheti ez az úgynevezett Willebrand betegség, jellemző rá a kiadós havi vérzés, a sérüléskor elhúzódó vérzés, a foghúzáskori fokozott vérzés vagy pár órával később jelentkező úgynevezett utánvérzés. A vérzékenységek felnőttkori formáinak leggyakoribb oka lehet véralvadásgátló kezelés. Ekkor valamelyik készítmény túladagolásáról van szó. Ezek ellátása szintén specifikus figyelmet és szakértelmet igényel. Nagyon sok beteg szed alvadásgátlót, s nagyon sokszor nehéz a készítmény beállítása, mert az étkezés és más gyógyszerek szedése is megzavarhatja a megfelelő hatás elérését.  Hematológus szakorvosunk modern készítményekhez biztosít hozzáférést, amelyeknél ez a gyógyszer-kölcsönhatás már jelentéktelen és sokkal ritkábban (vagy nem) kell a hatást ellenőrizni, mint a hagyományos alvadásgátlók esetében. Az alvadásgátló túladagolása okozta jelentősebb vérzések ellátásában plazmakészitmény, alvadási faktor alkalmazás, thrombocyta adás is szükségesssé válhat.