Az afázia

Az afázia egy olyan nyelvi zavar, amely az anyanyelv teljes elsajátítása után, az agy organikus sérülése következtében jön létre. Különböző okok vezethetnek afáziához: a bal agyfélteke sérülése baleset következtében, agyvérzés, tumorok, stroke vagy agyhártyagyulladás. A diagnózis meghatározásakor még nehéz megítélni az egyén fejlődését, a prognózist, hiszen különböző tényezők határozzák meg. A sérülés területi kiterjedésének és mélységének mértéke még csak egy-egy tényező, emellett azonban sok más is befolyásolja a gyógyulás kimenetelét. Gyakran figyelhető meg spontán gyógyulás, azonban ez csak egy bizonyos szintet érhet el, amely után mert nem tud tovább fejlődni. Ezután már csak célzott terápiával érhetünk el jelentős javulást. Az afázia a nyelv bármely aspektusát érintheti, tehát nem csak a beszédet és a beszédértést, hanem az olvasást és írást is. Ezek a területek eltérő mértékben sérülhetnek, attól függően, hogy mely agykérgi területek és mennyire sérültek.

Típusai

Totális afázia: a spontán beszéd teljes képtelensége is előfordulhat, mivel az agy a legsúlyosabb mértékben sérült. Az érintett csak értelmetlen szótagokat, automatizmusokat vagy egyes szavakat tud kimondani. A beszéd tartalmát nehezen vagy egyáltalán nem lehet megérteni. A mondatalkotás nem működik, a beszédértés mind a szó-, mind a mondat, illetve a szöveg szintjén súlyosan sérült. Az olvasás maximum egy-két főnévre terjed ki.

Kevert afázia: a spontán beszéd ekkor is súlyosan sérült. Néhány szót és mondatkezdeményt azonban tud mondani. A beszéd tartalma rosszul vagy mérsékelten érthető.Szótévesztések és hangtorzítások észlelhetők. Egyszerű példamondatok alkotása segítséggel lehetséges. A beszédértés mind a szó-, mind a mondat, illetve a szöveg szintjén sérült. Az olvasás különböző mértékben károsodhat: gyakran csak egyes szavakat, néha már egyszerű mondatokat is el tudnak olvasni. Ugyanez igaz az írásra is: leggyakrabban olyan mondatszerkesztési zavarok és szótorzítások figyelhetők meg, mint ami a spontán beszéd során is megfigyelhetők.

Motoros afázia: a spontán beszéd szintén sérült, azonban a beszéd tartalma közepesen vagy jól érthető. Megfigyelhetők a grammatikai formák elhagyása és szótaláláskor is jelentős tévesztések vannak jelen. A mondatalkotás az egyszerű mondatoktól az összetettekig segítséggel lehetséges. Ennél az afáziánál a beszédértés általában hibátlan, csak a kivitelezés érintett. Egyes esetekben a komplexebb szintaktikai összefüggéseket még nem értik (rejtett beszédértési zavar). Az olvasás és az írás problémája hasonló a kevert afáziásoknál megfigyelhető problémához.

Szenzoros afázia: a spontán beszéd súlyosan sérült, ennek ellenére gyakori a bőbeszédűség. A beszéd tartalma nehezen vagy egyáltalán nem érthető, sokszor figyelhetjük meg a véletlenszerű szótalálást, a mondatfelépítés zavarait. A beszédmegértés különböző fokban sérülhet, az olvasás és az írás is eltérő mértékben károsodhat.

Amnesztikus afázia: a spontán beszéd állhat csak szóvirágokból vagy közhelyekből, de tartalmazhat teljes mondatokat is. Feltűnő a használt főnevek, igék, melléknevek szűk köre. Ezeket többnyire nagyon általános szavakkal helyettesíti a beteg: az a "dolog", "csinálás" stb. A beszéd tartalma közepesen vagy jól érthető. A szótalálás különösen sérült. Előfordulhatnak csak hangbeli torzítások.  A beszédmegértés, ha sérül, akkor is csak enyhe mértékben. Az olvasás és írás szintén enyhén károsodik.

Kísérő tünetek

• Dysarthria: a beszédszervi izmok bénulásának, koordinációs zavarának következtében kialakult beszédakadályozottság
• Apraxia: cselekvések, mozgások kivitelezésének zavara
• A látótér beszűkülése, a jobb testfél bénulása
• A megjegyzőképesség zavara
• A koncentrációképesség zavara
• Az átváltás zavara (egyik feladatról/témáról a másikra)
• Konstruktív (vizuomotoros) zavarok: nehézségek rajzoláskor, betűk írásakor
• Erős teljesítmény és hangulatingadozás, gyors fáradékonyság
• Erős lelassulás

Kezelés

Afázia esetében sajnos nagyon ritkán nyerhetjük vissza a beszéd eredeti állapotát. Azonban megfelelő terápiával lényegesen javíthatunk rajta. Törekednünk kell arra, hogy a probléma a lehető legkevésbé módosítsa az érintett életkörülményeit, megszokott életszínvonalát.

A beszédmegértés tréningje: ennek során újra érthetővé kell tenni a fontos hétköznapi nyelvi összefüggéseket.

A kifejező beszéd tréningje: a szavak, mondatok és szövegek gyakorlásán túl segítő elemek alkalmazására buzdítjuk a klienst. Például, hogy írjon körbe valamit, amire nem találja a megfelelő szót. De ilyen segítő eszköz a gesztusok, a mimika és a testbeszéd alkalmazása is.