Carpal tunnel szindróma

A carpal tunnnel syndroma - vagy carpalis alagút szindróma - idegleszorítás a csukló területén . A csukló szintjében van egy tér - az úgynevezett carpalis alagút vagy csatorna, amelyben a medianus ideg és kilenc ín fut az alkarról a kézre. A carpalis alagút szindróma akkor keletkezik, amikor a nyomás a csatornán belül valamilyen gyulladásos folyamat vagy térszűkítő folyamat következtében megemelkedik, s ez az idegre nyomást gyakorol. Amikor a nyomás eléri azt a szintet, mely az ideg működését befolyásolja, zsibbadás, fájdalom, villanyozás jelentkezhet a kézben és az ujjakban, súlyosabb esetben a hüvelykpárna izomzatának gyengülése- sorvadása.

Mi okozza?

Az ideg körüli nyomás számos módon emelkedhet. A körülvevő inak duzzanata, gyulladása okozhat leggyakrabban nyomásemelkedést a csatornában. A kéz, ismétlődő mozdulatok miatti túlterhelése, bizonyos sportágakban a csukló tartós túlnyújtása, nyomása (pl. kerékpározás) okozhat carpalis alagút szindrómát.. Csonttörések, csuklótáji ficamok, és ízületi gyulladás szűkíthetik a csatornát. Ödéma hajlam (pl. terhesség) a folyadék visszatartás miatt a csatornán belül duzzanatot okozhat és előidézheti a jellemző tüneteket. Szisztémás betegségek pl. hypothireosis (a pajzsmirigy működési zavara), rheumatoid arthritis, diabetes szintén társulhatnak carpalis alagút szindrómával.

Tünetek, jelei

A carpalis alagút szindróma tünetei általában zsibbadás, fájdalom, villanyozás, vagy e három kombinációja egyik vagy mindkét kézen. A zsibbadás elsősorban a hüvelyk-mutató-középső és ritkábban a gyűrűsujjban jelentkezik. A panaszok éjszaka is fennállhatnak, de gyakran csak nappal jelentkeznek bizonyos tevékenység során (pl. autóvezetés, újságolvasás, kerékpározás). A páciens gyakran észleli, hogy fogóereje csökkent, gyakran kiejti a tárgyakat a kezéből. Súlyosabb esetekben a hüvelykujj párna izmai elsorvadnak, továbbá az érzékelés az ujjak végén teljesen megszűnik, mely a kéz sérülékenységéhez vezethet.

Diagnózis

Idegvezetési sebesség vizsgálat, EMG vizsgálat a carpalis alagút szindróma diagnózisát megerősítheti és kizárhatja a más helyen létrejövő leszorítás lehetőségét (pl. váll, könyök szintjében). Nyaki gerinc rtg. vizsgálat a gerinc magasságában lévő leszorítást mutathatja. A kéz előző terhelésének, mindennapi használatának és megelőző sérüléseinek ismerete fontos. A röntgen vizsgálat a tünetek hátterében lévő esetleges arthritis kimutatására, törések kizárására alkalmas. A vérvizsgálat szisztémás betegségek gyanúja esetén javasolt.

Kezelés

A tünetek spontán javulása olykor műtét nélkül is előfordul. A kéz tehermentesítése, a csukló nyújtott helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek. Gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, vagy a carpalis csatornába juttatott gyógyszerek szintén a csatornán belüli duzzanatot mérséklik. Súlyosabb vagy nem javuló tünetek esetén sebészileg kell a csatornát felszabadítani. Az idegre gyakorolt nyomást a csatorna tetejét alkotó tenyéri szalag átvágásával érjük el. A bőrmetszés kiterjedése különböző lehet, de a cél azonos: felszabadítani, megnagyobbítani a csatornát és csökkenteni az idegre ható nyomást. A műtét kiegészítéseként, az inakat körülvevő gyulladásos szövetszaporulatot is eltávolítják. A műtét után a bőrmetszés körüli hegérzékenység néhány hétig, esetleg hónapig fennállhat. A zsibbadás és fájdalom egyénenként különböző gyorsasággal múlhat el. A szorítóerő visszatérése, a kéz eredeti aktivitásának helyreállása akár hónapokat is igénybe vehet.