Gyógypedagógia

A különböző eredetű beszéd-, mozgás-, képességproblémákban érintett gyermek- és felnőtt páciensek segítésére, a hatékony diagnosztikai és terápiás folyamatok elvégzésére alakult meg a TritonLife Gyógypedagógiai Központ. A gyógypedagógusok, logopédusok, pszichológusok, konduktorok és szakorvosok alkotta team korszerű szakterületi és gyakorlati tudással bír. A bejáratott, egyben egyéni igények mentén alakítható kliensút biztosítja, hogy a hozzánk fordulók a lehető leghamarabb segítséget kapjanak, a szolgáltatások lehető legszélesebb körével.

A TritonLife Gyógypedagógiai Központ egyik legfontosabb ismérve, hogy az érintett kliensek és családjuk, hozzátartozóik házon belül könnyedén elérhetik a különféle szakterületek kiemelkedő képviselőit, legyen szó vizsgálatokról, diagnosztikai és terápiás folyamatokról.

Ahogy Németh Zsófia vezető gyógypedagógus egy korábbi interjúnkban elmondta, sok szülő érkezik például a kisbabájuk mozgásában tapasztalt eltérésekkel, a beszéd késésével kapcsolatos kihívásokkal, ugyanakkor az óvodás, iskolás korosztályból is sokan fordulnak hozzánk. Hogy első körben csak a különböző diszjelenségeket említsük: a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia ellátására is maximálisan felkészültek vagyunk.

A gyermekeken túl a felnőttek is képviseltetik magukat: legyen szó artikulációs nehézségekről, beszédtechnikai ismeretekről, gyakorlatokról, vagy épp azokról az óvónő-, tanító-, konduktor- és logopédushallgatókról, akik szakmai vélemény miatt lépnek velünk kapcsolatba.

Logopédia

A logopédia a gyógypedagógia azon szakága, amelynek képviselői a hang-, beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarokban, a specifikus tanulási zavarokban és a gyermekkori nyelészavarokban érintettek ellátásához kötődő prevenciós, diagnosztikai, terápiás és rehabilitációs tevékenységet végeznek.

Tanulmányaik alapos betekintést nyújtanak a gyermek fejlődéséről szóló ismeretekbe, így a beszédhibák javításán túl rengeteg értékes tudással bírnak a különböző ok-okozati összefüggésekről. A problémákat, kihívásokat tehát a maguk komplexitásában látják, és hamar felismerik, hogy mikor és milyen társszakmát szükséges, illetve érdemes bevonni (például neurológust, fül-orr-gégészt, audiológust, pszichológust).

A beszéd- és nyelvi készségek fejlesztése elengedhetetlen a kommunikációs képességek kialakításában, ezért a logopédia már a gyermekek korai életszakaszában jelentős szerepet tölt be. Emellett később, a gyermekkor későbbi szakaszaiban és felnőttkorban is döntő lehet, hogy eljutunk logopédushoz vagy sem.

Logopédiai vizsgálatok

A logopédiai vizsgálat a hozzánk forduló kliens életkorától, személyiségétől, értelmi képességeitől, a beszédkórképtől és a beszédfejlettségtől függ, és alapvetően a diagnózis felállítását teszi lehetővé. Azt, hogy mennyire kiterjedt vizsgálatot végzünk a kliens, a beszédkórkép és az aktuális panasz határozza meg.

A vizsgálati eredmények mentén létrejön az úgynevezett képességprofil (az érintett képességeinek szintjéről). Az alapos, precíz logopédiai vizsgálat alapján a logopédus felállítja a diagnózist, valamint összegzi a következő lépéseket, feladatokat. A későbbiekben elengedhetetlen, hogy a terápia során is kiegészítse a vizsgálati eredményeket, illetve indokolt esetben újabb vizsgálatokat végezzen.

A TritonLife Gyógypedagógiai Központban a következő problémákkal várjuk a klienseket:

– Artikuláció vizsgálata és terápiája: ha a kiejtés eltér az adott nyelv kiejtési normáitól (pöszeség, selypítés)
– Beszédindítás
– Beszédtechnika
– Beszédhallás vizsgálata: GMP-GOH diagnosztika (a korszerű vizsgálóeszközzel a 3 és 13 év közötti gyermekek beszédészlelését és beszédértését lehet felmérni)
– Dadogás vizsgálata és terápiája: a beszéd folyamatosságának zavara
– Diszfónia vizsgálata és terápiája: a hangképzés zavara, rekedtség
– Diszlexia veszélyeztetettség vizsgálata: a későbbi olvasási zavar veszélyének felmérése óvodáskorúak körében
– Diszlexia, diszgráfia vizsgálata: az olvasás és írás zavara
– Iskola-előkészítés: általános képességfejlesztés iskolába lépés előtt
– Hadarás vizsgálata és terápiája: beszéd gyorsasága, a hangok, szótagok és szavak elnyelése, torzítása
– Megkésett beszédfejlődés vizsgálata: ha 2 évesen a gyermek még nincs 50 szó birtokában
– Nyelvlökéses nyelés vizsgálata és terápiája: a nyelv nyelés közben előre tolja a fogakat, amely szabálytalan fogazathoz, így kiejtési problémákhoz vezet
– Szülői tanácsadás, konzultáció

Afázia

Afáziának nevezzük azt a nyelvi zavart (a beszéd, beszédértés, olvasás, írás területén), ami az anyanyelv teljes elsajátítása után, az agy szervi sérülése következtében történik. Ennek különböző okai lehetnek: a bal agyfélteke sérülése baleset következtében, agyvérzés, tumorok, stroke vagy agyhártyagyulladás. Szakembereink sokrétű tapasztalatuk mentén mindent megtesznek, hogy az organikus sérülés következtében ne törjön ketté a betegek élete, még ha eleinte úgy is érzik, hogy „mindennek vége”.

Mivel az egyén fejlődését, a prognózist különböző tényezők (például a sérülés területi kiterjedése, mélysége) határozzák meg, ezt a diagnózis felállításakor még igen nehéz megítélni.

Az afázia típusai

Totális, kevert, motoros, szenzoros és amnesztikus afáziát különböztethetünk meg egymástól.

Totális afázia esetén a spontán beszéd teljes képtelenségéről is beszélhetünk, a beszéd tartalmát nehezen vagy egyáltalán nem lehet megérteni. A beszédértés a szavak, a mondatok és a szöveg szintjén is súlyosan sérült. Az olvasás pedig legfeljebb egy-két főnévre terjed ki.

Kevert afázia esetén szintén súlyosan sérült a spontán beszéd, néhány szóra és mondatkezdeményre viszont képes az érintett, egyszerűbb példamondatokat segítséggel tud alkotni. A beszéd tartalmát rosszul vagy mérsékelten lehet megérteni, szótévesztéseket és hangtorzításokat észlelhetünk. A beszédértés a szavak, a mondatok és a szöveg szintjén is súlyosan sérült. Az olvasás és az írás különböző mértékben károsodhat.
 
Motoros afázia esetén a spontán beszéd szintén sérült (például elhagyja a nyelvtani formákat), de a beszéd tartalma közepesen vagy jól érthető, segítséggel összetett mondatok alkotása is lehetséges. A beszédértés általában hibátlan, de rejtett beszédértési zavar előfordulhat (amikor a komplexebb szintaktikai összefüggéseket nem értik). Az olvasás és az írás, ahogy a kevert afáziásoknál, ebben az esetben is különböző mértékben károsodhat. 

Szenzoros afázia esetén a spontán beszéd súlyosan sérült, bőbeszédűség azonban gyakran megfigyelhető. A beszéd tartalma nehezen vagy egyáltalán nem érthető, sokszor hallhatunk véletlenszerű szótalálást, a mondatfelépítés zavarait. A beszédértés, az olvasás és az írás különböző fokban sérülhet.

Amnesztikus afázia esetén a spontán beszéd tartalmazhat teljes mondatokat, de a használt főnevek, igék, melléknevek köre általában szűk, a szótalálás különösen sérült. A beszéd tartalma közepesen vagy jól érthető. Csak hangbeli torzításokat is megfigyelhetünk. A beszédmegértés nem vagy enyhe mértékben sérül, valamint az olvasás és írás szintén enyhén károsodhat.

Az afázia terápiája

Bár afázia esetében sajnos nagyon ritka, hogy a beszéd eredeti állapotát visszanyerjük, megfelelő terápiával sokat javíthatunk, fejleszthetünk rajta. A terápia célja, hogy az afázia a lehető legkevésbé változtasson az érintett életkörülményein, megszokott életszínvonalán.

Dadogás

A dadogás egy kommunikációs nehézség, amelyet komplex szemlélettel kell kezelni. Az orvostudomány szerint az idegrendszer hibás működése okozza, ami a beszéd- és légzőizmok akadozásához vezet, így a beszéd is akadozóvá válik. A pszichológia szerint a dadogás lelki problémára vezethető vissza. Éppen ezért esszenciális, hogy minden lehetséges oknak figyelmet szenteljünk a dadogás terápiája során.

A dadogás ismétlődő beszédmegakadásokat, elnyújtott hangokat, valamint a szavak, szótagok vagy hangok akadozó ejtését jelenti. Stresszes vagy nyomást jelentő szituációkban erősödhet.

A dadogás vizsgálata során vannak olyan speciális anamnesztikus kérdések, amelyekre fontos tudni a választ: ki és mikor figyelt fel a dadogásra, hogyan alakulhatott ki, a szülők szerint mi áll a háttérben, ők hogyan reagáltak rá, és maga a gyermek tudja-e, hogy dadog?

Az anamnézis-felvételt követően a logopédus megfigyeli a gyermek interakcióit, viselkedését, kommunikációs jellemzőit. Kiegészítő vizsgálatokra (például szókincs, rajzkészség, mozgáskészség) is szükség lehet a minél pontosabb diagnózis-felállításhoz.

A dadogás terápiája során a logopédus egyénre szabott kezelési terveket készít, ami légzőgyakorlatokat, nyelvi és artikulációs gyakorlatokat, a beszédtempó szabályozásának gyakorlását, valamint relaxációs technikákat tartalmaz.

Diszfónia

A diszfónia hangképzési problémát jelent, és olyan határterületen helyezkedik el, ami gyakran indokolja, hogy más, orvosi képzettséggel rendelkező szakembert is bevonjunk a probléma megoldásába. Ilyen például a fül-orr-gégész és a foniáter (a fül-orr-gégészeten belül a foniátria foglalkozik a hangképző szervek rendellenességeivel, betegségeivel), illetve a gasztroenterológus.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az óvodás, kisiskolás korú gyermekek hangképzési zavarait könnyebb megszüntetni, mint a nagyobb gyermekekét. Ha időben kezeljük a diszfóniát, a visszaesés esélye is sokkal alacsonyabb.

Diszlexia

Diszlexiának nevezzük azt az eltérő idegrendszeri fejlődés miatt kialakuló tanulási zavart, amely – az életkor és az intellektus alapján elvárható – olvasási teljesítmény csökkenésében érhető tetten. Hátterében komplex eltérések húzódnak, a zavarok nagy részének eredete a nyelvi rendszerben keresendő. A diszlexia a legtöbb definíció szerint az olvasás és írás zavarát egyszerre jelenti.

Kiváló logopédusaink a diszlexia reedukációs foglalkozások során egyik oldalról az olvasást megalapozó képességek fejlesztésével támogatják a gyermeket, másik oldalról pedig a már elsajátított betűket újratanulva, az olvasási technikát javítva segítik őt a hatékonyabb tanulás, olvasás felé.

Diszkalkulia

Diszkalkulia esetén feltűnő különbséget észlelünk a gyermek általános teljesítőképessége és a matematikai területeken mutatott teljesítménye között (és mindez átlagos vagy átlag feletti intelligencia mellett mutatkozik meg). A fejlesztés irányát és módszereit a tanuláshoz szükséges funkciók eltérései, hiányai, fejletlenségei határozzák meg.

A verbális (nyelvi) fejlődés

A nyelvi rendszer 14 éves kortól működik a felnőtt nyelvvel egyenértékű szinten (stabilizálódik a nyelvtani- és a hangzórendszer, gyarapodik a szókincs), ezt pedig különböző állomások, szakaszok előzik meg.

A kisebbeknél, 15-18 hónapos korban például rutinszerű a rámutatás, a gagyogást és a protoszavakat pedig felváltják az anyanyelv szavai. Egy-egy szóval gyakran egy teljes jelenséget írnak le. Aztán 18-24, 24-30, 30-36 hónapos korban, 3-6 éves korban, valamint iskolás korban is megvannak a verbális fejlődés jellemző lépcsőfokai. Ha bármely időszakban problémával, kihívással állnak szemben a családok, a TritonLife Gyógypedagógiai Központ szakavatott, alapos és empatikus csapata nyitott ajtókkal fogadja a kisebbeket-nagyobbakat.