Különleges helyzetek

Faros? Ikrek? Volt már egy császárod?

Átlagember nincs, átlagos szülés sincs. Minden szülés különleges. Van, amikor az átlagnál jobban kell figyelnünk. De nem biztos, hogy be kell avatkoznunk!

A szülések túlnyomó része beavatkozás nélkül is lezajlik úgy, hogy sem a baba sem az anya nem sérül. Vannak olyan helyzetek, amelyek különleges tudást, és fokozott figyelmet igényelhetnek a szülés kísérői részéről. Az utóbbi évek tudományos kutatásainak eredményei és a WHO szülésre vonatkozó ajánlásai egyeznek abban, hogy nem feltétlenül szükséges rutinszerűen császármetszést végezni előzetes császármetszés után, ikerszülés esetén, a magzat farfekvése esetén, idős először szülő anya esetén, szemészeti javallatra. Nincs szükség automatikusan szülésindításra túlhordás esetén, és nem kell feltétlenül sürgetni a szülést, csak azért, mert elfolyt a magzatvíz.

El a kezekkel!

A császár utáni hüvelyi szülés és a farfekvéses baba születése akkor a legbiztonságosabb, ha nem sürgeti senki. A valódi veszélyt előzetes császár után a gyógyszeres szülésindítás, és/vagy fájáserősítés jelentené. Ha a folyamat szépen, lassan halad, nagyon kicsi az esélye a komplikációknak. Hasonló a helyzet a medencevégű fekvésnél is. Ha a magzat szépen, lassan halad át a szülőcsatornán, a szöveteknek van idejük kitágulni, az anya felveheti a szüléshez legjobb testhelyzetet, így a popsi és a lábak után szépen előbújik a törzs, a vállak és a fej is. Az ilyen különleges szülések kíséréséhez természetesen nagy tapasztalat szükséges, és az, hogy a praxis tagjai és a szülők jól ismerjék egymást, és bízzanak egymásban.

Ikrek

Sajnos ma már alig találkozunk olyan ikrekkel, akik természetes úton jöttek volna világra. Az ikrek többsége sérülés nélkül képes megszületni, csak bizonyos esetekben indokolt a császármetszés. Például akkor, ha az először kibújni készülő magzat harántfekvésben, vagyis keresztben helyezkedik el. A második baba helyzete nem számít, hiszen az első magzat kibújása után a másodiknak sok helye van arra, hogy „irányba” forduljon, de a szüléskísérők is a megfelelő helyzetbe tudják fordítani.

Túlhordás

Van, ahol már pusztán a terminus túllépését is kórosnak tartják, elegendő oknak kórházi ápolásra, a szülés megindítására. Sok helyen túlhordásnak mondják azt a jelenséget, ha a magzat nem születik meg a 41. hét végére. Túlhordásról valójában a betöltött 42. hét után beszélünk, de jól tudjuk, hogy a túlhordottnak ítélt babák jó részénél a terhességi kor téves meghatározásáról van szó. Ma már vannak olyan vizsgálati módszerek, amelyekkel fájdalom és mellékhatások nélkül ellenőrizhető a magzat állapota. Ez lehetővé teszi, hogy a túlhordottnak vélt baba megszületését ne legyen szükséges megindítani addig, amíg tudjuk, hogy egészséges. Türelem!

Elfolyt a víz? Csak nyugodtan!

Nem kell kapkodni, ha elfolyik a magzatvíz, és a baba nem érkezik meg pár órán belül. A magzatvíz kifelé áramlik, így kicsi az esélye, hogy a baba fertőzést kap a magzatburok sérülése miatt. Ha mellőzzük a hüvelyi vizsgálatot, mi sem rontunk a helyzeten. Elfolyt víz mellett rendszeres hőmérséklet-méréssel, és laborvizsgálattal nyugodtan várhatunk a szülés beindulásáig, ha más ok nincs arra, hogy megsürgessük a babát.

Egyéni mérlegelés

A különleges esetekre nem mondjuk rutinszerűen, hogy műtét várható, de nem ragaszkodunk végletesen a természetes szüléshez sem. Mindig egyéni mérlegelés után hozunk döntést, mert tudjuk, hogy ez szolgálja az anya és a kisbaba érdekeit.