Mikor forduljunk gyermek-gasztroenterológushoz?

A gasztroenterológia az emésztőszervek (nyelőcső, gyomor, vékony- és vastagbél, máj, epehólyag és epevezeték, hasnyálmirigy) betegségeivel foglalkozik. A gasztroenterológiai betegségek számos emésztőszervi tünetet (például visszatérő hasi fájdalmak, haspuffadás, hányinger, hányás, hasmenés vagy székrekedés, véres széklet) okozhatnak, de étvágytalanság, indokolatlan fáradtság, elégtelen súly és hosszfejlődés, sárgaság, bizonyos bőrelváltozások is lehetnek emésztőszervi betegséggel, vagy a gyermek táplálkozásával kapcsolatosak. Ezek esetenként hosszabb távon egészségkárosodást okozhatnak, a testi és szellemi fejlődést hátráltatják, illetve a gyermek életminőségét ronthatják. A megfelelő kivizsgálás és kezelés érdekében javasolt a gyermek-gasztroenterológus szakorvos felkeresése.

Mikor forduljunk gyermek-gasztroenterológushoz?

A gyermek-gasztroenterológiai panaszok feltérképezése után, szükség esetén a specifikus diagnosztikai vizsgálatok eredményeinek ismeretében, egyénre szabott kezelésre törekszünk (táplálkozási szükségletek meghatározása, a terápiás terv, étrendi és életmódra vonatkozó iránymutatás, gyógyszeres terápia).

Az alábbi tünetek esetén érdemes gasztroenterológus szakorvoshoz fordulni:

hosszabb ideje fennálló étvágytalanság, hasi fájdalom, haspuffadás
gyakori hányinger, hányás
csecsemőkori bukások légzészavarral, a súlygyarapodás elmaradásával, etetési nehézséggel, visszatérő középfül-, vagy tüdőgyulladással
nyelészavar, fájdalmas nyelés
étkezési, etetési problémák, az étkezési szokások megváltozása, étvágytalanság
a székletürítési szokások megváltozása (véres, nyálkás széklet, tartós székrekedés, hasmenés, esetleg utóbbiak váltakozása)
megmagyarázhatatlan fogyás vagy hízás
a gyermek táplálkozásával kapcsolatba hozható bőrjelenségek (sárgaság, kiütések).

A gyermek-gasztroenterológiai kiegészítő vizsgálatok típusai

A gyermek-gasztroenterológiai vizsgálat során az első lépés az általános egészségi állapot, a fennálló panaszok (azok jellege, intenzitása, gyakorisága), a kórelőzmény (megelőző orvosi vizsgálatok során kapott dokumentumok, laboratóriumi eredmények, gyermekegészségügyi kiskönyvben szereplő adatok, a családban előforduló betegségek, a rendszeresen szedett gyógyszerek, valamint az életmódi tényezők (étkezési, táplálkozási szokások stb.) megismerése. Az anamnézis felvételét követi a fizikális vizsgálat (például a has betapintása) és a részletes laboratóriumi vérvizsgálat. A gasztroenterológiai betegség pontos diagnózisának felállításában és az egyéb betegségek (például autoimmun kórképek, fertőzés) kizárásában az anamnézis, valamint a fizikális és laboratóriumi vizsgálat mellett bizonyos esetekben pl. emésztési, felszívódási zavarok (tejcukor, gyümölcs cukor) esetében terheléses vizsgálatokra, az emésztőrendszer mozgás zavarainak felismeréséhez motilitási (manometriai) vizsgálatra, széklet eltérés esetén a széklet különböző vizsgálatára (széklettenyésztés, székletvér teszt, székletben gyulladásos anyagok keresés) lehet szükség. Bizonyos esetekben emésztőrendszeri tükrözéses vizsgálatokra, biopsziás mintavételt követő szövettani vizsgálatra, vagy különböző képalkotó vizsgálatokra (Rtg, UH, CT, MR) más szakorvosok véleményének kikérésére is szükség lehet.

A vizsgálódás azonban minden esetben a gasztroenterológussal kezdődik, aki nagy egész képet igyekszik alkotni és a szükséges irányokat meghatározni. Segítségére lehetnek az alábbi vizsgálatok.

Laktóz vagy fruktóz felszívódását vizsgáló H2 kilégzési teszt

Az emésztőrendszer laktóz (tejcukor) vagy fruktóz (gyümölcscukor) felszívódási képességének vizsgálatára alkalmas módszer a kérdéses szénhidrát elfogyasztása után. A páciens testsúlyával megegyező súlyú, egészséges egyénekben maradék nélkül felszívódó mennyiségű laktózt vagy fruktózt tartalmazó tesztoldat éhgyomorra történő elfogyasztását követően a termelődő, és a kisereken keresztül a tüdőbe, illetve onnan a kilélegzett levegőbe jutó bélgázok közül a H2 gáz koncentrációjának mérése, az adott oldat elfogyasztását követő 2,5 órában.

A gyomor Helicobacter pylori (HP) fertőződöttségének vizsgálata

A szervezet baktériummal történt találkozásának bizonyítására vagy kizárására szolgál a HP ellenes antigének kimutatása a beteg véréből vagy székletéből immun szerológiai módszerrel.

Lisztérzékenység (coeliakia) szerológiai vizsgálata

Laboratóriumi vizsgálat, vérből – a beteg egyénben a rendszeres gluténfogyasztás jellegzetes IgA tipusú immunglobulinok felszaporodását eredményezi, így ezek vérből történő kimutatása – amennyiben az egyénnek van megfelelő IgA termelő képessége - jelzi a betegséget.

Allergiavizsgálatok

Tájékozódó jellegű vizsgálatok a táplálék allergia gyanújának felállitásához, különböző táplálék allergénekkel szemben a szervezetben mért IgE immunglobulin szintjének mérése.