Minden, amit tudnunk kell a peteérésről - az orvos válaszol

A női szervezet a menstruációval és a peteéréssel készül fel az utódnemzésre. Ennek részleteit, folyamatát dr. Tekse István, a TritonLife szülész-nőgyógyász-endokrinológusa magyarázza el.

A „tankönyv szerinti” ciklus 28 napig tart, és a 21 és 35 nap közötti időintervallum még a normál ciklust foglalja magába. A doktor úr azonban azt hangsúlyozza, hogy a ciklus hossza mindig egyéni, és rengeteg dologtól függhet, legyen szó például életmódbeli jellemzőkről, sportolásról, táplálkozásról.

Ha azonban a 28 napos ciklust vesszük példaszámolásunk alapjául, akkor elmondható, hogy annak közepén, a 14. napon ovulálunk, tehát a domináns tüszőből ekkor lökődik ki a petesejt.

– Fontos megjegyezni, hogy a peteérés az ezt megelőző folyamatot foglalja magába. Minden ciklus elején, a 2–3. napon megemelkedik a tüszőserkentő hormon (FSH) szintje, amely beindítja ezt a folyamatot. A petefészekben lévő tüszők közül több elkezd nőni, majd egy bonyolult hormonális folyamat során egy kiválasztódik. Egy normál ciklusban egy domináns tüsző van, a többi nem nő tovább, hanem szépen elhalnak. A domináns tüsző viszont nagyobb lesz, és az érettségi fokában is egyre jobb lesz.

A ciklus közepe felé jutva a luteinizáló hormon (LH) szintje hirtelen megemelkedik, majd körülbelül egy nappal később az ösztrogénszint is megnő.

Az ovuláció – tehát amikor a petesejt leválik a domináns tüsző egy speciális részéről, lényegében megreped a tüsző és kijut belőle a petesejt – az LH-szint megemelkedése után 36–40 óra múlva következik be. A hasüregbe való kilökődés után magához vonzza a petevezető, és felszívódik. Ezt követően vagy találkozik hímivarsejttel, vagy sem – foglalja össze dr. Tekse István.

 

Testhőmérséklet-emelkedés, pecsételő vérzés, sűrűbb hüvelyváladék

A peteérés folyamata tehát a ciklus körülbelül 3. napjától annak 13–14. napjáig tart. A folyamatot nem különösen érzékeljük, ám a petesejt kilökődését változó intenzitású alhasi fájdalom, akár minimális barna váladék is kíséri - magyarázza orvounk. A megfelelő peteérés, majd ovuláció után progeszteronszint-emelkedés történik, amitől körülbelül fél fokkal feljebb mehet a testhőmérsékletünk. Bevett gyakorlat tehát, hogy hőmérőznek a családtervezésben érintett nők.

– Amikor a petesejt kilökődik a domináns tüszőből, hasi görcsöket lehet tapasztalni. Mindig felvetődik, hogy ezt vajon miért és milyen erősen érzik, érdemes erről konzultálni. Szintén jellemző tünet, ami számtalanszor előfordulhat, hogy középidős, pecsételő vérzés jelentkezik, ugyanis a nyálkahártya picikét leeshet, egy-két pöttynyi barnás vérzést mutatva. A harmadik, egyben talán a leggyakoribb tünet, hogy a hüvelyváladék, vagyis a méhnyaknyák sűrűbb és több lesz a megnövekedett progeszteronszint miatt – mutat rá dr. Tekse.

 

Két további módszer

A hőmérőzés mellett két másik módszerrel is megállapíthatjuk, hogy ovulálunk-e. Az úgynevezett LH-teszt – a terhességi teszthez hasonlóan – a vizeletből állapítja meg, hogy megemelkedett-e az LH-szintünk. A másik módszer, amikor egy tárgylemezre kikenjük a méhnyaknyákot, és a teszthez járó mini okuláréval megvizsgáljuk a kapott rajzolatot, ami ha páfránylevél-mintát mutat, az ovulálás tényét erősíti.

– Míg ezek a tesztek remek segítséget jelenthetnek a családtervezés folyamatában, fontos, hogy a pár szexuális életét ne egy mechanikus rendszer vegye át, őrizzék a párok az intimitás örömét. Emellett azt is megemlíteném, hogy ha valaki nem gyermekvállalás, hanem éppen ellenkezőleg, védekezés szempontjából figyeli testének jeleit, a „naptármódszer” a legkevésbé hatékony védekezési technika. Például azért is, mert több tanulmány kimutatta, hogy van olyan hímivarsejt, ami akár több hétig is „eléldegél” a genitális traktusban - magyarázza dr. Tekse István.

 

Mit tegyünk, ha elmarad az ovuláció?

– Serdülőkorban megindulnak a hormonális tengelyek működései (központi idegrendszer, petefészek), amely akár több év is lehet, mire kialakul. Ezért lehet az, hogy 12–13 éves kor körül először rendszertelen a menstruáció, és a szabályosság szép lassan alakul ki. Ha 17–18–19 éves kor környékén és afelett valaki úgy gondolja, hogy nem ovulál, illetve egy év alatt csupán 2–3 alkalommal menstruált, akkor érdemes elindulni egy endokrinológiai kivizsgáláson, hogy feltérképezzük a probléma hormonális hátterét . tanácsolja az orvos. 

A nőgyógyászati endokrinológia a női nemi hormonok működésének vizsgálatával és a hormonális zavarok kezelésével foglalkozik.