Mindent az MR-vizsgálatokról

Az MR részletes, megbízható, precíz felvételt készít az emberi testről, segítve a diagnózis-felállítást és a terápia meghatározását. Különféle betegségek, sérülések, gyulladások, idegrendszeri megbetegedések, csontelváltozások, gerincbetegségek, érbetegségek, anyagcserezavarok és fejlődési rendellenességek diagnosztikájára is alkalmas. Az MR veszélytelen vizsgálat, technikája mágneses magrezonancián alapul. Az MR-vizsgálatok kapcsán dr. Szántó Tamás radiológus főorvos, a TritonLife Diagnosztikai Központ Veszprém szakmai vezetője segít eligazodni.

A mágneses rezonancia alkalmazása a második világháború után indult, ipari diagnosztikában. Az emberi alkalmazás az 1970-es évek környékén kezdődött. Magyarországon aztán a 90-es években terjedt el a használata. Ahogy a CT-nél, úgy az MR-nél is a digitalizáció és a számítógépek gyorsulása tette lehetővé, hogy a testről kigyűjtött rengeteg adatot kezelni tudjuk. A gépben jelenlévő komoly mágneses tér (általában 1,5 Tesla) segítségével jó minőségű felvételek készülnek. További előnyei az MR-vizsgálatoknak, hogy teljesen fájdalommentesek, nem járnak sugárterheléssel, és alaposan feltérképezhetjük velük az adott területet invazív beavatkozás nélkül.

 

Az MR működése

Az MR-vizsgálat alapját a testünk hidrogénatommagokban lévő protonok mágneses tulajdonságait tudjuk változtatni és vizsgálni. Mivel az élő szervezetek nagy része víz, ezért gyakorlatilag minden testrészből kapunk értékelhető jeleket. Így abban az esetben, ha a sejtek és a szövetek víztartalmában valamilyen megbetegedés elváltozást okoz, akkor az kimutatható az MR-vizsgálat során.

 

Mikor szükséges MR-vizsgálat?

Az MR az agy és a gerincvelő vizsgálatának elsődleges vizsgálóeszköze (sürgősségen kívül, akkor ugyanis CT-re van szükség az időfaktor miatt). Szintén elsődleges szerephez jut az idegrendszeri és különböző mozgásszervi betegségek (például rándulások, ficamok, zúzódások, törések) vizsgálata során. Emellett jelentőségteljes szereppel bír az anyagcserezavarok, érbetegségek, fejlődési rendellenességek és gyulladások diagnosztizálásában, állapotfelmérésében. Általában MR-vizsgálat készül a kismedencei szervek vizsgálatára (méh, petefészek, prosztata, végbél). Az MR-re ezek mellett akkor is szükség lehet, amikor fizikális vagy egyéb diagnosztikai vizsgálatokkal (röntgen, ultrahang, CT) nem egyértelműsíthető a diagnózis.

 

Mikor nem készíthető MR-vizsgálat?

A komoly mágneses tér miatt kizáró ok, ha egy páciens testében mágnesezhető tárgy található, illetve olyan elektromos műszer, amit a mágneses tér tönkretesz. A legismertebb ilyen a pacemaker. Kérjük, a pacemakeren túl azt is jelezze felénk, ha korábbi műtétekből adódóan beépített fémek vannak a szervezetében (például csavarok, kapcsok)! A vizsgálat előtt ugyanis meggyőződünk a teljes biztonságról (a 2000 előtti műtétek részletesebb utánajárást igényelnek, ám az ezredforduló óta olyan fémeket alkalmaznak az egészségügyben, amelyek MR-kompatibilisek).

Mivel a tetoválófestékek is tartalmaznak fémet, azt szoktuk javasolni, hogy a friss tetoválást követően 2–3 hetet várjanak az MR-vizsgálattal.

 

Előkészületek

Az MR-vizsgálat veszélytelen és fájdalommentes. Különösebb előkészületeket nem igényel, de a fémet tartalmazó ruhaneműket (például melltartót) le kell venni, illetve a sminket le kell mosni (sok sminktermék tartalmaz ugyanis fémet). Érdemes tehát fémgomboktól mentes öltözékben érkezni, méghozzá olyanban, ami kicsit melegen tart, az MR-gépben ugyanis hideget tapasztalhatnak. A vizsgáló öltözőjében megtalálható szekrénybe be lehet tenni az értékeket, fémes tárgyakat, elektronikus eszközöket, a speciális kulcsot pedig akár a gépbe is be lehet vinni.

A felvétel pontosságához a páciens mozdulatlansága is hozzájárul. Mivel a szervezetünkben alapvetően vannak kisebb mozgások (gondoljunk a teljesen automatikus nyelésre, a rekeszizom vagy épp a belek mozgására, a nagy erek pulzálására!), fontos, hogy a gépben nyugodtan, mozdulatlanul feküdjünk.

A klausztrofóbiával küzdő pácienseknek azt szoktuk javasolni, hogy hívja el egy közeli hozzátartozóját, aki a vizsgálat közben fogja, simogatja a lábát, és folyamatosan beszél hozzá.

Abban az esetben, ha kontrasztanyagos MR-re érkezik, akkor éhgyomorral kell jönni (az időpont előtt 6 órával már ne étkezzen!). Sőt, érdemes a natív (kontrasztanyag nélküli) vizsgálatra is éhgyomorral érkezni, ha orvosi indikáció miatt mégis be kellene adni az anyagot.

A vizsgálat előtt kitöltendő kérőlapon végigkérdezzük a cukor-, vese- és pajzsmirigy-betegségeket, illetve a páciensek hozzák magukkal különböző laboreredményeiket (kreatin- és karbamid-szintet tartalmazzon a lelet)!

 

Mennyi időt ölel fel egy MR-vizsgálat?

A vizsgálat átlagosan 20–30 percig tart régiónként, a pontos időtartamról a vizsgálatot végző operátor kolléga nyújt tájékoztatást. A 20–30 percen túl számolni kell még a vizsgálat előtti, részletes kérdőívvel, a vizsgálat menetéről való tájékoztatással, kontrasztanyagos vizsgálat esetén az anyag beadásával, az MR-vizsgálóba való bekíséréssel, a vizsgálóágyon való elhelyezkedéssel és a szükséges testhelyzet beállításával.

 

Kontrasztanyag

Az MR-vizsgálatokat két típusba sorolhatjuk, aszerint, hogy natív (kontrasztanyag nélküli) vagy kontrasztanyagos vizsgálatról van-e szó. Ezt mindig a kezelőorvos határozza meg.

Az anyagot intravénásan juttatjuk a szervezetbe. Segítségével még pontosabb képet kaphatunk a lágyrészek és az erek állapotáról, egy adott elváltozás helyzetéről, kiterjedéséről és típusáról. Az MR-kontrasztanyag más, mint a CT-ben adott kontrasztanyag. MR-kontrasztanyag esetén allergia gyakorlatilag nem ismert.

Koponya-MR-vizsgálatok

A neuroradiológiában nagyon fontos szerepet tölt be az MR-vizsgálat, hiszen vannak olyan klinikai kérdések, amelyekre csak az MR tud pontos választ adni. A felvételeken részletes információt kapunk a lágyszövetekről, a csontos elemekről, az agyon belüli rendellenességekről, tumorokról, demenciáról, epilepsziáról, a belső hallójáratról, valamint az agyalapi mirigy elváltozásairól. Sőt, a sclerosis multiplex diagnosztikájában és kontrollálásában is kulcsszerepe van az MR-vizsgálatoknak.

Gerinc-MR-vizsgálatok

MR választandó a gerincet érintő degeneratív betegségek, a gerincvelőt és a porckorongokat  érintő elváltozások (például előboltosulás vagy sérv) kapcsán. Sőt, MR-vizsgálat segítségével a csigolyákban lévő csontvelőbetegségek is megfelelően diagnosztizálhatók, osztályozhatók. Emellett a gerincdaganatok, illetve csigolyaáttétek esetén is az MR nyújtja a legrészletesebb információkat. Különösebb előkészületre nincs szükség.

Végtag-, ízületi-MR-vizsgálatok

 A röntgen-, illetve ultrahangvizsgálatokat gyakran követi MR, amellyel a mozgásszervi rendszer összes elemét (a felkart, alkart, kézfejet, combot, lábszárat, lábfejet, a váll-, könyök-, csukló-, csípő-, térd- és bokaízületet) egyszerre tudjuk vizsgálni, emellett a lágyrészek sérüléseinek és a lágyrésztumorok diagnosztizálásában, karakterizálásában, állapotfelmérésében is kulcsszerepe van. A koponya, a gerinc és az ízületek fő vizsgáló eszköze ma már az MR.

Nyak-, has-, kismedence-MR-vizsgálatok

A fej-nyak régió (garat, gége, szájüreg, nyelv, pajzsmirigy, egyéb nyaki lágyrészek, az itt található erek) elváltozásait precízen ki tudja mutatni az MR-vizsgálat. Ha fül-orr-gégészeti problémák kapcsán CT-vel nem lehet tisztázni a gyulladásos vagy tumoros folyamatot, akkor is nagy segítségünkre lehet az MR-vizsgálat.

A hasi régió (máj, hasnyálmirigy, lép, vesék, húgyvezetékek, mellékvesék, epevezeték és epehólyag, vékony- és vastagbél, egyéb hasi lágyrészek, az itt található erek) elváltozásait szintén pontosan ki tudja mutatni az MR-vizsgálat. Kulcsszerepe van például a máj-, az epeúti-, a hasnyálmirigy- és vesedaganatok, illetve a gyulladásos bélbetegségek értékelésében. A hasi MR kitűnő alternatíva a hasi CT-re, ha fontos szempont a sugárterhelés elkerülése (például várandósok és kisgyermekek, fiatalok körében).

A felső hasi MR-vizsgálatok légzési kooperációt igényelnek, emiatt gyakran csökkent értékűek, mozgási műtermékeket tartalmaznak.

Mellkasi és felhasi daganatok, betegségek keresésére és a kezelés kontrolljára elsősorban CT-t végzünk.

A női kismedencei szervek (húgyhólyag, méh, petefészek, hüvely, végbél) vizsgálatában szintén vezető szerepet tölt be az MR.

A férfi kismedencei szervek (prosztata, húgyhólyag, ondóhólyag, végbél) vizsgálatában is kiemelten fontos szerep hárul az MR-re. Ha kifejezetten a prosztata állapotát szeretnénk megítélni, akkor specifikus vizsgálatot érdemes készíteni (kontrasztanyaggal), hogy az esetleges prosztatadaganat diagnosztizálásában, karakterizálásában, állapotfelmérésében minél precízebb eredményeket kapjunk. Fontos kiemelni, hogy prosztata- biopszia után minimum 6 hetet várni kell, mielőtt MR-vizsgálatot készítenénk.

A perianalis fistulák (végbélsipoly) megítélésére egyértelműen az MR a választandó képalkotó eszköz.

Amennyiben a fenti vizsgálatokhoz vénás kontrasztanyagra van szükség, éhgyomorral kell érkezni. Emellett a páciensek hozzák magukkal különböző laboreredményeiket (kreatin- és karbamid-szintet tartalmazzon a lelet)!

Emlő-MR-vizsgálatok

Olyan emlődaganatok diagnosztizálásában van kiemelkedő szerepe, amelyeket más módszerekkel nem mutattak ki. Az emlő folyamatok vizsgálata szinte minden esetben kontrasztanyag beadásával zajlik. Kivételt képez ez alól, ha emlőimplantátumok vizsgálata a cél. Implantátumvizsgálat esetén különösebb előkészületre nincs szükség. Ha emlőállomány-vizsgálat a cél, a vénás kontrasztanyag beadása miatt éhgyomorral kell érkezni. Emellett a páciensek hozzák magukkal különböző laboreredményeiket (kreatin- és karbamid-szintet tartalmazzon a lelet)!

MR-angiográfia kontrasztanyag adása nélkül

az agyi erek, illetve a nyaki erek állapotának felmérésére, megítélésére használatos (az esetleges szűkületek vagy aneurizmák, tehát értágulatok válhatnak láthatóvá). Különösebb előkészületre nincs szükség.