Mit tegyünk PCOS gyanúja esetén?

A PCOS az egyik, ha nem a leggyakoribb nőgyógyászati endokrin kórkép, a hölgyek 5–12%-a érintett. A szindróma, vagyis tünetegyüttes több diagnosztikai kritériumot foglal magába. Melyek ezek, és mit tehetünk a gyógyulásért? Dr. Tekse Istvánt, a TritonLife nőgyógyász-endokrinológusát kérdeztük a leglényegesebb részletekről.

Akkor beszélünk policisztás petefészek szindrómáról, ha a 2003-as, szakértői közmegegyezésen alapuló Rotterdam-kritériumok közül háromból kettő teljesül. (Az egyéb endokrin betegségeket pedig ki kell zárni.)

 

Rotterdam-kritériumok

• Peteérés zavara és/vagy vérzészavar: ez elsődlegesen ritkábban jelentkező, szabálytalan menstruációt, illetve annak teljes elmaradását jelenti. A havi vérzés tehát 35 napnál nagyobb időközönként (ilyenkor erőteljesebb lehet), vagy egyáltalán nem jelentkezik.
• A férfihormon-túlsúly tünetei (például akne, fokozott szőrnövekedés például az arcon, állon, nyakon, hason vagy háton, hajhullás) és/vagy laboratóriumi jelei.
• Policisztás ováriumok észlelése ultrahang segítségével (a tüszők jellemzően gyöngyfűzérszerűen helyezkednek el).

A PCOS tehát nem összekeverendő a PCOM fogalmával, vagyis a policisztás morfológiájú petefészekkel, ugyanis az előbbi (egy igencsak széles spektrumon mozgó) szindrómát, vagyis tünetegyüttest jelöl, utóbbi pedig a petefészekben megtalálható sok kis tüszőt definiálja.

 

Személyre szabott kivizsgálás és megoldás

A PCO szindrómával érintett hölgyek körében előfordulhat túlsúly, illetve inzulinrezisztencia, és mivel egyik esetében sem egyértelmű, hogy mindig kéz a kézben jár a PCOS-szel, személyre szabott kivizsgálásra és megoldásra van szükség.

– A kezelés összeállítása függ az aktuális tünetektől, a páciens szándékától (szeretne-e kisbabát vagy sem), és hogy milyen reproduktív életszakaszban jár (például perimenopauza). A hormonokat átfogóan kivizsgáljuk, megtörténik a fizikális vizsgálat és a kismedencei ultrahang. Majd személyre szabott, életmódbeli változtatásokkal és/vagy gyógyszeres terápiával kezeljük a betegséget. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyógyszerszedés önmagában nem elegendő, tehát a megfelelő, egyénre szabott étrend követésére és az aktív, sportos életvitelre mindenképp szükség van – mondja dr. Tekse István.

Az életmód (is) a kulcs

Dietetikus szakemberhez azután forduljunk, hogy a nőgyógyászati-endokrinológiai konzultáció megtörtént, elkészült a diagnózis. A tanácsai között gyakran visszatérő elem például a személyre szabott  szénhidrátdiéta, a lassan felszívódó (alacsony glikémiás indexű) szénhidrátok fogyasztása (az egyenletesebb vércukorszint miatt), és a „többször kevesebbet” elve. A gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmazó ételek, italok, például a fehér kenyér, készételek, cukros üdítők, energiaitalok fogyasztása kerülendő, és próbáljunk minél kevesebb feldolgozott húskészítményt enni!

Fontos, hogy ha súlyvesztésre is szükség van, akkor mindez egészséges ütemben történjen: ez hetente körülbelül 0,5–1 kilogrammot jelent, hiszen az ennél drasztikusabb fogyás erősen megterhelheti a szervezetet.