Modern visszérműtétek várják a pácienseket immár Kaposváron is

2022 novemberében megkezdődtek az endovénás műtétek a TritonLife Kapos Medicalban, Kaposváron. Az intézetben az első lézeres és mikrohullámú visszérműtéteket dr. Lassu Péter általános sebész és érsebész főorvos végezte, akit többek között az endovénás beavatkozások előnyeiről kérdeztünk a novemberi műtétek apropóján.

 

– A visszérműtétek lényege, hogy a kitágult, elégtelen visszérszakaszokat valamilyen módon ki kell iktatni a vérkeringésből. A műtéteket két csoportra bonthatjuk: a hagyományos műtéteknél a fő visszértörzset kihúzzuk a helyéről, ezért nagyobb a mechanikai roncsolás, ezzel együtt nagyobb a műtét utáni fájdalom, nagyobb az idegsérülés, nyirokcsorgás esélye, lassabb a felépülés. A modern visszérműtétek során nem tépjük ki a visszértörzset, így a fenti jellemzők nagyrészt kiküszöbölhetők, minimális fájdalommal járnak, gyorsabb a lábadozás, és a normál, hétköznapi élethez való visszatérés.

 

Így zárják el az elégtelen visszértörzset

– Az endovénás műtétek négy ismertebb változata a lézeres, rádiófrekvenciás, mikrohullámú, illetve ragasztásos technika, melyek mindegyikénél katétert vezetünk az elzárandó visszérbe. Az első háromnál hőhatással zárjuk el az eret, a ragasztásos módszernél pedig a katéteren keresztül speciális ragasztót juttatunk be. A műtétek folyamatos ultrahangkontroll alatt történnek, mellyel biztosítható a precíz kivitelezés. Mivel nem mindegyik módszer alkalmas bármely típusú visszeresség kezelésére, ezért személyre szabottan, a beteg igényeit és a visszeres probléma anatómiai adottságait is figyelembe véve kell a megfelelő technikát kiválasztani, melyek a TritonLife Kapos Medicalban mind elérhetők – mondja dr. Lassu Péter, akinek érsebészként az egyik fő érdeklődési területe a visszeresség, illetve az ennek talaján kialakult krónikus vénás elégtelenség gyógyítása.

 

Milyen esetben szükséges visszérműtét?

– Három okból végzünk visszérműtéteket. Egyrészt panaszok miatt, amikor nehézláb-érzés, éjszakai görcsök, viszketés, fájdalmak kísérik a páciens mindennapjait. Az ilyen célból végzett műtét egyben  a vénás elégtelenség késői szövődményeinek megelőzését is szolgálja, mint például a vénás ekcéma, elpattanó-vérző visszerek, visszérgyulladás/trombózis, lábszárfekély. Másrészt már kialakult szövődmény kezelése céljából, illetve végezhetjük esztétikai okokból is. Jelenlegi irányelvek alapján a műtéti megoldás előnyösebb a konzervatív kezelésnél – hívja fel figyelmünket a főorvos.

 

Műtét előtt, közben és után

A visszérműtétet szakorvosi vizsgálat előzi meg, ahol az anamnézis-felvételen és a panaszok megbeszélésén túl fizikális vizsgálat és vénás duplex ultrahang is történik. Dr. Lassu Péter hangsúlyozza, hogy napjainkban már alapkövetelmény a duplex ultrahangvizsgálat az érintett végtagról, hiszen csak ez alapján lehet megmondani, hogy anatómiailag, illetve kórélettanilag mi a pontos helyzet, és csak így lehet precíz a műtéti terv felállítása. A kulcs tehát az alapos ultrahangvizsgálat, amit az operáló orvos végez.

A beavatkozás általában helyi érzéstelenítésben elvégezhető, de időnként bódításra vagy altatásra is szükség lehet. (Ez a páciens preferenciájától is függhet, hiszen vannak, akik altatásban szeretnék kérni a műtétet.) A fájdalomcsillapításon kívül a lézeres, rádiófrekvenciás és mikrohullámú műtéteknél az érzéstelenítő oldat feladata az is, hogy a kezelendő vénaszakaszt körülvéve védje a környező szöveteket a hőtől. Így célzottan csak az elzárandó vénaszakasz károsodik. A ragasztásos műtétnél nincs hőhatás, ezért ilyen érzéstelenítésre sincs szükség, viszont a maximális érátmérő, amit még kezelni lehet vele, a többi módszerhez képest kisebb.

Amennyiben nem történt altatás, akkor az operációt követő rövid megfigyelés után saját lábon távozhat a páciens a kórházból. Az első kontrollvizsgálat körülbelül egy hét elteltével aktuális, ekkor többek között azt vizsgálják, hogy nem alakult-e ki bármilyen szövődmény. Második kontroll 10–12 hét után történik. A műtött lábon egy ideig kompressziós harisnyát kell hordani. Két napon át folyamatosan, majd utána már csak nappal, hozzávetőlegesen két hétig.

– Néhány napon át természetesen fontos a kíméletesség, de a normál napi teendőket rögtön műtét után, visszafogott intenzitással meg lehet kezdeni. A sporthoz való visszatérés függ a vénás probléma kiterjedésétől, hogy mekkora szakaszt kellett kezelni, de átlagosan két hét elteltével lehet elkezdeni a sportolás általi fokozatos terhelést. A ragasztásos technika ebből a szempontból is különbözik, mert itt lábadozás lényegében nincs, kompressziós harisnyát csak egy napig kell hordani, és 1 hét után sportolni is teljes terheléssel lehet  – ismerteti a főorvos, aki folyamatosan követi a műtéti technikákra és háttértudásra vonatkozó új információkat, legyen szó kongresszusokról, webinárokról, különböző szakmai fórumokról.

Dr. Lassu Péter általános- és érsebészeti, valamint proktológiai szakrendeléssel áll a páciensek rendelkezésére.