Szédülés – mi okozhatja és mikor indokolt speciális otoneurológiai vizsgálat elvégzése?

A szédülés egyre gyakoribb panasz, világszerte növekvő tendenciát mutat. A szédülés olyan multiszenzoros (tehát különböző érzékszervekből eredő) érzet, amelyre a saját testünk, vagy a környezetben található tárgyak mozgásának érzete jellemző, miközben valódi mozgások nem történnek. A megfelelő egyensúlyérzékeléshez szükséges az egyensúlyszerv (belsőfül, egyensúlyideg és a központi idegrendszeri pályák), a látás, illetve az izmok és ízületek megfelelően koordinált működése. Ennek megfelelően a szédülés hátterében álló okok több szervrendszert érinthetnek. Ezek elkülönítése érdekében lényeges a minél előbbi, szakértő általi kivizsgálás. Ebben lehet segítség az otoneurológiai vizsgálat és az otoneurológus irányítása.

Milyen tüneteket okozhatnak az egyensúlyrendszeri problémák?

Alapvető fontosságú a vertigo, amely forgó jellegű szédülést jelent. Ebben az esetben az érintett pontosan meg tudja határozni a szédülés irányát. Fontos tünete a perifériás (belsőfül eredetű) és a központi idegrendszeri eltéréseknek nincs. A vertigo mellett nagy csoportot képez a bizonytalan, irány nélküli szédülés, amelynek számos oka lehet. Utóbbit az érintettek sokféleképpen írják le: imbolygás, kóválygás, húzás, dőlés, egyensúlyzavar, szédelgés, támolygás, tántorgás, instabilitás, bizonytalan járás, részegséghez hasonló érzés. A szédülést számos kísérőtünet nehezítheti. Ezek közül a legfontosabbak a halláscsökkenés és fülzúgás (tinnitus), hányinger és hányás, valamint a fejfájás.

Milyen okok állhatnak a szédülés hátterében?

Az egyensúlyrendszeri betegségek egyik fő csoportjának oka a belsőfülben keresendő. Ezek közül a leggyakoribbak a benignus paroxysmalis positionalis vertigo (BPPV, jóindulatú helyzeti szédülés), Ménière betegség, valamint az egyensúlyideg gyulladása (neuronitis vestibularis). A másik fő csoportot képezik az ún. központi eredetű szédülések, ebben az esetben az eltérés a központi idegrendszerben keresendő. Az utóbbiak gyakori oka a migrénes eredetű egyensúlyzavar, de tünete lehet sclerosis multiplexnek, stroke-nak, keringési eltéréseknek is. Szédülést az egyensúlyrendszeri eltéréseken túl számos egyéb tényező kiválthat, például szív-érrendszeri problémák, ízületi panaszok, hormonális eltérések vagy akár pszichés tényezők is. Ennek megfelelően a pontos ok feltáráshoz számos vizsgálatra szükség lehet.

Mi történik az otoneurológiai vizsgálat során?

Az otoneurológiai vizsgálat során az egyensúlyrendszeri működészavart azonosítjuk vagy kizárjuk és diagnosztizáljuk az esetlegesen fennálló egyensúlyrendszeri kórképeket. Ennek fontos része az alapos vizsgálaton túl a minél részletesebb anamnézisfelvétel és a panaszok, tünetek alapos feltérképezése. Az egyensúlyrendszeri tünetek vizsgálatánál a fizikális vizsgálaton túlmenően lényeges az egyensúlyrendszer működésének objektív vizsgálata. Erre alkalmazható például a video-fejimpulzusteszt (video-head impulse test, vHIT) vagy a kalorikus ingerlés. A tünetektől és az azonosított egyensúlyrendszeri eltérésektől függően további vizsgálatokat rendelünk el, ezek lehetnek például képalkotóvizsgálatok, laborvizsgálatok, hallásvizsgálat (általában küszöbaudiometria) vagy társszakmák által elvégzett szakorvosi vizsgálat

Dr. Molnár András, Ph.D.

Fül-orr-gégész szakorvos, Otoneurológus