Szülés vs. császár: tények és tévhitek a császármetszésről

„Azt szoktam mondani, hogy császármetszést akkor kell végezni, amikor császármetszést kell végezni. Első hallásra furcsa lehet ez a mondat, de azt a millióféle indikációt sűríti magába, amikor a magzat, az anya vagy mindkettejük szempontjából a császármetszéssel történő világrajövetel kisebb kockázatú, mint a hüvelyi szülés” – mutat rá dr. Ádám Zsolt szülészeti osztályvezető, szülész-nőgyógyász főorvos, akit tényekről-tévhitekről kérdeztünk a világon legtöbbet végzett hasi műtét kapcsán.

 

A legnagyobb hasi műtétek egyike

– A leggyakoribb tévhit, hogy a császármetszés mindig könnyebb megoldást jelent, mint a hüvelyi szülés. Bizonyos értelemben lehet könnyebbség, hiszen a vajúdás folyamatától, annak fizikai és lelki megterhelésétől megkíméli az asszonyt, ugyanakkor nem jelent minden aspektusból előnyt. Adott esetben pont az ellenkezője igaz: az újszülött és az anyai szervezet szempontjából is lényegesen nagyobb megterhelést okozhat – mondja dr. Ádám Zsolt, aki egy másik tévhittel is gyakran találkozik, miszerint a császármetszés egy egyszerű, kis műtét.

A szakember arra hívja fel a figyelmünket, hogy a kis műtét fogalmát ne keverjük össze a rutineljárással. – A császármetszés a világon legtöbbet végzett hasi műtét, tehát rutinbeavatkozásról van szó, viszont a legnagyobb hasi műtétek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy jelentős hasfali metszéssel hatolunk be a hasüregbe, és az egyik legnagyobb és legvérbővebb szervet, az anyaméhet vágjuk át, majd varrjuk össze. Ez mind olyan potenciális megterhelést jelent az anyai szervezet számára, amit nagyon kevés más műtét. Akármilyen ügyesen és gyorsan operálunk, a vérveszteség mindig jelentősebb a többi műtéthez viszonyítva.

 

Elfogadni, amikor a nők eleve a császármetszést preferálják

Dr. Ádám Zsoltban – több mint három évtizednyi tapasztalat útján – az a fontos gondolat kristályosodott ki, hogy a szülészetet és az egész szüléskísérést nem szabad egy kaptafára ráhúzni, hanem egyénre, személyre szabott szülészeti ellátást kell megvalósítani.

– Mindenkinek eltérőek az igényei, elképzelései, elvárásai a saját szülési folyamatáról, illetve a fájdalomküszöböt sem lehet általánosítani. A TritonLife-ban mindig is nagy nyitottság volt arra, hogy egyéni elvárásokat teljesítsünk, de úgy látom, hogy a szülészet szerte a világon kezd elmozdulni ebbe az irányba. 

Nálunk (minden ellátási modellnél) a biztonságosság a vezérelv. Ez nem mindig egyenértékű azzal, hogy császármetszést végzünk, hiszen több potenciális szövődményt, kockázatot hozhat magával, mint a hüvelyi szülés, főként a gyógyulási szakaszban. Ám az, hogy személyre szabott ellátást végzünk, azt jelenti, hogy meghallgatjuk az elképzeléseket, és elfogadjuk azt is, amikor az asszonyok eleve a császármetszést preferálják. Akár azért, mert van valami félelmük a hüvelyi szüléssel kapcsolatban, ami lehet az intim terület féltése, lehet valamilyen fájdalomtól való félelem, vagy egy rossz emlék bevésődése, ami ezt a félelmet generálja. Igenis léteznek olyan helyzetek, amikor a várandósok császármetszés elvégzését kérik, és mi azt gondoljuk, hogy joguk van erre, és meg kell adni a lehetőséget, hogy ezt válasszák.

A főorvos hozzáteszi, hogy orvosi javallat alapján akkor végeznek császármetszést, ha az abból származó előny evidens, egyértelmű, ám a 21. században el kell fogadni, hogy ha az édesanya valamiért császármetszést kér. A részletes orvosi tájékoztatás során elmondják a rövid és hosszú távú, potenciális szövődményeket, kockázatokat.

– Ha orvosilag indokolt esetben végzünk császármetszést, akkor ezek a szövődmények, a kockázatok súlyát tekintve jelentéktelenebbek, mint az az előny, amit remélünk a műtéttől. Ugyanakkor, ha nincs a császármetszésnek orvosi javallata, akkor ezeket a kockázatokat, szövődmény-lehetőségeket az édesanyának kell vállalnia. Általános szabály, hogy minden orvosi beavatkozás előtt az egy százalék feletti kockázatokról kell tájékoztatni a pácienseket. Bár a császármetszés utáni, a méhen lévő heg szétválása, szétrepedése egy következő szülésnél egy százalék alatti kockázatot jelent, el szoktuk mondani, hogy például ezt is figyelembe kell venni – hangsúlyozza dr. Ádám Zsolt, akit a császármetszésre vonatkozó orvosi javallatokra is kitért. 

 

Császármetszés: mikor, miért, hogyan?

A császármetszés javallatai lehetnek anyai okok (például a szív vagy a retina egyes betegségei), magzati okok (például, amikor a magzat szívfrekvenciája azt jelzi, hogy további fájástevékenység mellett romolhat az oxigénellátása), valamint összetett anyai és magzati okok (például, amikor nagyobb vagy haránt fekvésben helyezkedik el a magzat, és nem tud átjönni a szülőcsatornán).

– Ami az operáció folyamatát illeti, a gerincközeli érzéstelenítést követően, fokozatosan, rétegről rétegre jutunk be a hasüregbe (az izmokat soha nem vágjuk el – ez is gyakori tévhit –, hanem középen széthúzzuk), majd a méhet megnyitva emeljük ki a magzatot. A lepény kivétele után összezárjuk a méhet, búcsút veszünk a hasüregtől, és kifelé jövünk. Sokféle hasfalzárási technika létezik a világon: vannak, akik minden réteget varrnak, vannak, akik bizonyos rétegeket zárnak, bizonyos rétegeket nem. Ez változó, de a leggyakoribb ma már az, hogy csak az izmok kötőszövetes borítását (fascia) és a bőrt varrják össze – foglalja össze a főorvos, aki a műtétek történetéről és sokszínűségéről is részletesen mesél.

Ha visszanyúlunk a császármetszés történetébe, akkor látjuk, hogy régen életmentő műtét volt, és csakis az anya életét mentették vele. A későbbiek során – amióta a magzati szívhang meghallásával észlelni lehetett a magzati állapotot – már a magzat életét mentették a császármetszéssel. Majd, ahogy biztonságosabbá vált a műtét, már nemcsak életmentésről, hanem megelőzésről is szólt, szól a mai napig (tehát profilaxis, vagyis megelőző műtétté vált). Ehhez a műtéttechnika, a műtőben alkalmazott eszközök, varróanyagok és az anesztézia fejlődése, egyre kifinomultabbá válása mind-mind hozzájárultak – emeli ki dr. Ádám Zsolt, aki a sürgős és a tervezett operációk kulisszái mögé is elkalauzol minket.

 

Ahol minden perc számít

– Olyan szövődmények, veszélyhelyzetek is léteznek a szülészetben, amikor pillanatok alatt meg kell szervezni a császármetszést, és perceken belül meg kell operálni az édesanyát. Az időfaktor ilyenkor tehát kritikus, éppen ezért is olyan érdekes és bonyolult szakma a szülészet. Ehhez egy jól működő gépezetre, komolyan megszervezett infrastruktúrára, és egy nagyon jó szakemberekből álló csapatra van szükség.

Ha például 11:38-kor azt mondom, hogy most azonnal császármetszést kell végezni, akkor nem kezdhetünk 11:48-kor, hanem az édesanyának három percen belül a műtőasztalon kell feküdnie, az altatóorvosnak altatnia kell, nekem pedig másfél percen belül nyitni kell a hasát, és ki kell emelnem a magzatot. Ez az extrém sürgős császármetszés, ahol minden perc számít. Pontosan ezért a TritonLife-ban minden várandós hölgy kötelezően elmegy altatóorvosi konzíliumra a várandóssága 37–38. hete körül. Így az aneszteziológus szakorvos által írt vizsgálati lelet mindig elérhető, és az a kolléga, aki sürgősen kerül ebbe a helyzetbe, egy szemvillanás alatt, rögtön tud mindent.

Aztán olyan indikációs kör is létezik, ahol nem extrém sürgős, de viszonylag rövid időn belül be kell fejezni a terhességet. Ilyen esetben is gyorsan fel kell állnia a csapatnak. A harmadik műtéttípus pedig az úgynevezett elektív, vagyis a választott időpontban, tervezhetően történő operációk, amikor egy már felállított műtéti javallat birtokában tervezetten végezzük a beavatkozást, és nem várjuk meg a szülés megindulását. A császármetszések spektrumában tehát minden elképzelhető, a kényelmes, nyugodt, halk zene mellett zajló műtétek, és az extrém sürgős szituációk között. A szülészet sokszor tehát olyan, mint az időjárás: a napsütéstől a viharig minden megtalálható benne – zárja gondolatmenetét a főorvos.