Természetes szülésélmény - minden eset egyedi

Amilyen sokfélék vagyunk mi magunk, olyannyira sokfélék a szülésélményeink, illetve szüléstörténeteink. Éppen ezért, dogmák helyett egyénre szabott szülészetben gondolkodunk: nem ítélkezünk, ha valaki császármetszést szeretne, de akkor sem, ha a lehető természetesebben, non-medikalizálva szeretne szülni. A szülést kísérő szülészeti team feladata, hogy mindkét esetben és a kettő közti széles mezőnyben mindenki számára biztonságot teremtsen. Az orvos feladata „jól jelen lenni”  – mondja TritonLife Róbert Magánkórház vezető szülészorvosa, dr. Ádám Zsolt.

A definíció szerint a természetes szülés azt jelenti, hogy minél kevesebb orvosi vagy egyéb beavatkozás történik a szülés során (ebben az értelemben hüvelyi úton zajlik a szülés, és nem fordul olyan irányba, hogy császármetszést kell végezni).

Mellőzni az indokolatlan beavatkozásokat

Szeretem finomítani ezt a megfogalmazást, hiszen azok, akik ezt kőbe vésve emlegetik, sokszor az orvostudomány hibájának róják fel azokat a segítségeket, diagnosztikus vagy terápiás módszereket, amiket a szülészet az elmúlt néhány évtizedben megalkotott. A szülés napjainkban is olyan folyamat, amely során mindenféle beavatkozás nélkül is lehetnek olyan potenciális szövődmények, amelyek orvosi megoldást kívánnak.

Ám ha a megfelelő indok nélkül túlmedikalizálunk egy szülést, sok ponton beavatkozunk a természet rendjébe, akkor ebben az esetben is növelhetjük annak a kockázatát, hogy szövődmények jöjjenek létre. A hangsúly tehát azon a kifejezésen van, hogy mellőzzük az indokolatlan beavatkozásokat a szülés folyamata során! – hangsúlyozza dr. Ádám Zsolt, aki a szülést egy gyönyörű, szunnyadó vulkánhoz szokta hasonlítani.

A tetején virágok nyílnak, ám a mélyből bármikor kitörhet. Ha nem bántjuk ezt a vulkánt, akkor is teremthet váratlan helyzeteket, így orvosként valóban az a feladatunk, hogy jól, a megfelelő szerepben legyünk jelen. Hogy észrevegyük és megelőzzük a magzat vagy az édesanya egészségének vagy életének veszélyeztetéséhez vezető, potenciális kockázatokat, szövődményeket.

Jól meghatározni a pillanatokat

Korábban a szülészet, mint formálódó tudományág (tegyük hozzá, csupa jó szándékkal!), megpróbálta a különböző dinamikai folyamatokat, sebességeket mérhetővé, pontosíthatóvá tenni, és definiáltak bizonyos intervallumokat a szülés menetéről.

Régebben például kórosnak tartották, ha a teljes méhszájtágulás bekövetkezésétől, a szülőcsatorna egységessé válásától számított 1 órán belül nem született meg a magzat, és be kellett avatkozni. Ma már lényegesen hosszabb is lehet ez az idő, de természetesen figyelembe kell venni a potenciális szövődményeket (például az atoniát, a méh összehúzódásainak gyengeségét, hiányát, ami erős vérzéshez vezet szülés után).

Ahogy sokkal szelídebb elvek is érvényesülni kezdtek a tudományágban, kiderült, hogy ennél szélesebb intervallumokon belül is nézhetjük a szülési haladást, ütemet, szélesebb határok között mozoghat a szülés menete. A szülészeknek viszont mindig jól kell jelen lenniük, és meg kell tudniuk határozni azt a pillanatot, amikor a szülési folyamat már kóros mértékben húzódik el. Hiszen a szülés mindenféle beavatkozás nélkül is lelassulhat olyan mértékben, amely sem a magzat, sem az édesanya szempontjából nem kedvező, és súlyos szövődményeket rejthet magában.

A bátorító szavak, gesztusok ereje

A természetes szülés során bármikor előfordulhat, hogy a vajúdó nő olyan mértékben veszíti el tűrőképességét, türelmét, toleranciáját, hogy – bár korábban nem így tervezte, sőt talán el sem tudta képzelni – azt kéri, záruljon le, tegyék rövidebbé a folyamatot.

Ahogy dr. Ádám Zsolt is mondja, teljesen normális, ha az édesanya ilyenkor azt érzi, mennyivel egyszerűbb lenne császármetszéssel világra hozni gyermekét, és nem kellene tovább eltűrnie a fájásokat.

Ebben az esetben is jól kell jelen lenni: mellette kell állni, és azt mondani, hogy meg tudja csinálni, menni fog! A szülészet egyben pszichológia is, ezeken a pontokon átlendítjük, átsegítjük az asszonyt. Sőt, már a szülésfelkészítők során tisztázni kell, hogy biztosan lesz olyan pillanat, amikor ezt fogja kérni.

A szülésznők pótolhatatlan szerepe

A természetes szüléskísérési folyamatokban maximálisan kiemelkedő szerepe van a szülésznőknek, hiszen ők azok, akik olyan természetes eszközöket, módszereket, egyszóval olyan segítséget tudnak nyújtani, ami nem medikalizált. Ilyen például a különböző testhelyzetek választása, kisebb-nagyobb megváltoztatása, a vízben szülés és az illóolajok hatása.

Örömmel látom a jól alkalmazott, alternatív módok eredményességét, hatékonyságát. Persze alapnak kell tekinteni a medikalizált lexikális tudást, de erre építve a – szintén tudásbázisú – természetes segítségnyújtásnak is szédületes ereje van. Büszke vagyok többek között arra is, hogy a szülésznőink legnagyobb része elvégezte az aromaterápiás képzést, hogy szakértő módon alkalmazzák a különböző illóolajokat – mutat rá a TritonLife szülész-nőgyógyász főorvosa.

 

Miben segíthetnek az illóolajok?

Illóolajokkal kórházi körülmények között is olyan atmoszférát tudunk teremteni, amely az otthon melegét, biztonságát idézi. Segítenek a természetes, nem farmakológiai fájdalomcsillapításban, és az összehúzódások megfelelő támogatásában. Mélyítik a befelé fordulást, az adott pillanat megélését, a félelmek oldását, tehát segítenek megőrizni a test és a lélek egyensúlyát.

Miben segíthet a szülési testhelyzetek jó megválasztása?

Fontos, hogy a szülészeti team biztosítsa a vajúdó nőt abban, hogy a teste tudja, mit csinál, és bátorítsa, hogy bízzon az érzéseiben, és akár nyugodtan változtasson pozíciót, ha ő úgy érzi.

Szintén lényeges, hogy ne csak 2-3 pozícióban gondolkozzunk (feküdni, állni, guggolni), hiszen a nagyon finom, kis mozdulatok, kis testhelyzet-változtatások is nagy segítséget jelenthetnek!

Sokszor a gravitációt is segítségül lehet hívni, hiszen akár négykézláb, akár függőleges pozícióban áthelyeződik méhen belül a magzat, változik a súlypontja, a fej pozíciója, és ehhez igazodva a kismama is érzi, hogy hol erősebb a nyomásinger, tehát célszerű ezekre a megérzésekre hallgatni, és megtalálni a legelőnyösebb pozíciókat.

Miben segíthet a vízben szülés?

A vízben vajúdás jelentős fájdalomcsillapítással ér fel, hatása szinte az epidurális érzéstelenítéséhez hasonlítható (tegyük hozzá, az utóbbi sem ördögtől való dolog, remekül átsegíthet például a passzív szakasz kihívásain!).

A víz közege segíti a relaxációt, a légzés megnyugtatását, ezáltal a fájdalomingerek kialakulása és továbbterjedése is csökken. Emellett segíti a tágulást, és ha a kismama kellőképpen relaxált, ehhez hozzáadódik a kellemesen meleg víz hatása, könnyebbek lesznek a mozgások.

 

Elképzelésből valóság – a biztonságosság keretein belül

Összefoglalva, fontos elismerni, hogy nem vagyunk egyformák, nem lehet mindenkire ugyanazt a kabátot ráhúzni. Ahogy az élettel, úgy a szülési folyamattal kapcsolatban is különböző, egyéni elvárások léteznek, és a szülészeti teamnek az a feladata, hogy a vajúdó asszony elképzeléseit – a biztonságosság keretein belül – megpróbálja megvalósítani. Hogy pozitív szülésélményt teremtsen, és még véletlenül se erőltesse az édesanyára azt a kabátot, ami nem az ő mérete.