Trombózis: átfogó útmutató a betegség megértéséhez

Részleges vagy teljes érelzáródás (trombózis) akkor alakul ki, amikor a vérrögök (trombus) elzárják a vénákat vagy artériákat, megakadályozva a vér megfelelő áramlását vagy az elszabaduló vérrög (embólia) más szervben okoz elzáródást (például szívinfarktus, tüdőembólia, stroke).

A trombózis rendkívül gyakori, különösen a dohányzók és bizonyos betegségben (véralvadási rendellenességek, pitvarfibrilláció, koszorúér-betegség, daganat, cukorbetegség, stb.) szenvedők körében. Minél hamarabb megtörténik az ellátása, annál nagyobb az esély a jó kimenetelre.

A trombózis különböző formái

Az artériás trombózis esetén az artériákban (oxigénben gazdag vért szállítanak a szívből a szervekbe) képződik a vérrög. Kialakulásának hátterében leggyakrabban az artériák megkeményedése, az úgynevezett érelmeszesedés áll, mely akkor fordul elő, ha a zsír- vagy kalciumlerakódások miatt az artériák falai megvastagodnak. Ez az úgynevezett plakk elrepedhet, amit vérrögképződés követhet. Az artériás trombózis a szívinfarktus és a stroke leggyakoribb oka.

A mélyvénás trombózis esetén leggyakrabban az alsó végtagok mélyen futó vénáiban (visszavezetik a vért a szervekből a szívbe) képződik a vérrög. Ennek következtében egyrészt az alsó végtagból akadályozott a vér elszállítása, ami kezeletlen esetben akár elhaláshoz is vezethet, másrészt a vérrögből leszakadt nagyobb darabok a vérárammal keresztül a tüdőbe kerülhetnek. A vénás trombózis a tüdőembólia leggyakoribb oka. A tünetmentes, néma trombózisra poszttrombotikus szindróma, vagyis a hónapokkal-évekkel később tapasztalható lábszári duzzanat, visszértágulat, valamint a bokatájéki kötőszövetes megkeményedés és rozsdabarna elszíneződés utal.

Bármi növelheti a trombózis kockázatát, ami akadályozza a vér szabad áramlását vagy normális alvadását, beleértve az alábbiakat:

• túlsúly vagy elhízás
• 65 év feletti életkor
• családi halmozódás
• dohányzás
• mozgáshiány (például tartós ülés, hosszú repülőúton, műtét utáni ágynyugalom)
• bizonyos gyógyszerek (kemoterápia, ösztrogént tartalmazó fogamzásgátló tabletták, hormonpótló szerek, stb.)
• ismert vagy örökletes trombózisra való hajlam (trombofília, Leiden-mutáció, protein C vagy S hiánya)
• kórelőzményben szereplő vérrögképződés
• különböző betegségek (például véralvadási zavarok, szív- és érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, magas koleszterinszint, cukorbetegség, gyulladásos vagy autoimmun betegségek, Crohn-betegség, reumás ízületi gyulladás)
• műtét, csonttörés vagy egyéb traumás sérülés
• terhesség.

Trombózis tünetei és jelei: Mikor kell orvoshoz fordulni?

A trombózis tünetei a vérrög méretétől, a kialakulása vagy elakadása helyétől és az általa okozott szövődményektől függenek. Az elzáródások (embólia) nagyobb valószínűséggel fordulnak elő azokon a területeken, ahol kisebb erek találhatók, különösen a tüdőben, az agyban, a lábakban és a karokban. A vérrög által elzárt ér helye szervtől függően befolyásolja a tünetek megjelenését.

A szívinfarktus (a vérrög okozta érelzáródás a szívizmokat tápláló erek valamelyikében történik) jellemző tünetei:

• mellkasi fájdalom (angina)
• a mellkasból a nyakba vagy a végtagokba sugárzó fájdalom
• légzési nehézség, légszomj
• erős verejtékezés
• szédülés vagy ájulás.

 A tüdőembólia (az érelzáródás a tüdőben történik, amely általában az alsó végtagban kialakuló mélyvénás trombózis szövődménye) jellemző tünetei:

• szúró jellegű mellkasi fájdalom
• a mellkasból a környező területekre (állkapocs, nyak, váll, hát vagy kar) sugárzó fájdalom
• hirtelen légzési nehézség, légszomj
• fájdalom belégzéskor
• heves köhögés
• véres köpet
• erős verejtékezés
• szédülés vagy ájulás.

A stroke (vérrög okozta érelzáródás és súlyos funkciózavar az agyban) jellemző tünetei:

• az egyik testfél hirtelen fellépő zsibbadása, érzéketlensége, gyengesége vagy bénulása
• lefelé görbülő száj (a beteg nem tud „O” betűt formálni)
• beszéd vagy beszédértési zavar
• szédülés
• zavartság vagy egyéb szokatlan viselkedési változások.

A végtagokban kialakuló trombózis jellemző tünetei:

• vénás trombózis: az egyik végtagon megjelenő duzzanat, érzékenység, fájdalom, nyomásra elhalványuló kékes elszíneződés, melegség, az alsó lábszár járásra fokozódó fájdalma, Homan-tünet (a lábfej hátrafeszítésekor a térdhajlatban jelentkező erős fájdalom)
• artériás trombózis: az érintett végtag zsibbadása, gyengesége, fájdalma, sápadtsága, hűvös tapintata.

A trombózis olyan állapot, amely gyorsan életveszélyes vészhelyzetté válhat, ezért a fenti tünetek észlelése esetén azonnali szakorvosi kivizsgálásra és kezelésre van szükség a súlyos és életveszélyes szövődmények megelőzése érdekében. Minél több idő telik el a kezelésig, annál nagyobb a szövődmények kialakulásának a kockázata.

A trombózis különböző kezelési lehetőségei

A trombózis diagnosztizálásához szakorvosi anamnézis felvétel (tapasztalt tünetek, azok mértéke, jellege és pontos helye, életmódbeli kockázati tényezők, stb.), fizikális vizsgálat (vérnyomás, pulzus- és légzésszám, duzzanat, szöveti elváltozások, stb.), laboratóriumi vérvizsgálat (például a véralvadást befolyásoló vérlemezlék száma, D-dimer-szint a vérrögképződés kimutatására, a szívkárosodást jelző troponinszint) és képalkotó vizsgálat (ultrahang az artériák és vénák véráramlásának ellenőrzésére, érfestés a vérrög helyének meghatározására, szükség esetén CT vagy MRI) szükséges.

A véráramlás helyreállítását célzó kezelés a beteg életkora, általános egészségi állapota, alapbetegségei és a trombózis helye és típusa alapján az alábbi lehet:

• trombolítikus terápia – a „vérrögoldó” gyógyszerek hatékonyan alkalmazhatók a kritikus területeken lévő vérrögök esetében, valamint sürgősségi kezelésként szolgálnak szívroham, stroke és egyéb trombózisszövődmény esetén (a vérrög gyógyszeres oldására csak a szakmai protokollokban meghatározott időkereten belül van lehetőség)
• trombectomia - a vérrög eltávolításának egyik legközvetlenebb módja a nyílt vagy minimálisan invazív technikákat alkalmazó műtéti beavatkozás
• vérhígító gyógyszerek (thrombocyta-aggregációt gátló szerek és antikoagulánsok) - nem tudják feloldani a meglévő vérrögöt, de megakadályozhatják annak kialakulását és növekedését.

A trombózis helyétől függő szövődmények (például szívinfarktus, átmeneti ischaemiás roham vagy stroke, tüdőembólia) megelőzése érdekében további kezelésekre és néhány hétig szigorú ágynyugalomra is szükség lehet.

Trombózis megelőzése: életmódváltással a trombózis ellen

Amennyiben volt már trombózisa vagy fennáll a kockázata, fontosak az alábbiak:

• a szakorvos által felírt gyógyszerek - a szövődmények kockázata megemelkedik, ha abbahagyja a trombózist megelőző gyógyszerek, különösen a vérhígítók szedését
• rendszeres laboratóriumi vizsgálatok a véralvadási paraméterek ellenőrzésére
• kompressziós harisnya vagy fásli alkalmazása a vénák „összeszorítására” az újabb trombózis megelőzésére
• egyéb egészségi problémák (például magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint) kezelése
• várandósság idején javasolt figyelemmel kísérni a testsúlygyarapodás ütemét, fontos elkerülni a hosszas ágyban fekvést, visszeres láb esetén ajánlott a kompressziós harisnya vagy fásli alkalmazása
• az egészséges testsúly megtartása a kiegyensúlyozott, teljes értékű, tápanyagokban gazdag étkezéssel
• a hosszú ideig tartó ülés növeli a trombózis kockázatát, ezért javasolt a gyakori felállás és néhány perces nyújtás, valamint a napi 20-30 perces, mérsékelt aerob testmozgás (például gyors séta, kerékpározás, úszás)
• a trombózis kockázatát csökkenti a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának abbahagyása vagy elkerülése.