Dr. Frendl István

Ha jól sejtem, ön legelőször a kezét nézi meg az embernek.

Természetesen először az arcát, de utána egyből a kezét nézem meg a hozzám fordulóknak. Reggel felébredéskor mindenki először a kezét pillantja meg, és csak utána látja meg a saját arcát a fürdőszobai tükörben. A kéz külleme sok mindent elárul, ahogy a tapintása és a fogása is. Éppannyira az identitás része, mint az arc. Az emberi agy által vezérelt speciálisan finom mozgásokra képes emberi kéz és az eszközhasználat révén jött létre a civilizációnk. A kéz a művészetekben is sokféleképpen megjelenik.

Sok kézsebész van az országban?

Nem, a Magyar Kézsebész Társaságnak összesen 136 tagja van, közülük körülbelül 80 az aktív tag, a többiek nagy része már nyugdíjas. Az Országos Traumatológiai Intézet 1956 körül alakult meg, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az általános sebészeti ellátás nem tudja megfelelően kezelni a baleseti sérüléseket. Ezután német mintára az általános sebészetből vált ki a traumatológiai szakma, vagyis a baleseti sebészet. A traumatológia szakvizsgához kötött, önálló területté vált. Magyarországon a traumatológiából fejlődött ki a kézsebészet. Régen a legtöbb kézsebész először traumatológiai alap szakvizsgát szerzett. Amióta – 2004-től – európai uniós tagállam vagyunk, közös ortopéd-traumatológiai szakvizsgát kell tenni, a képzési idő 6 év. Erre épül a kétéves kézsebészeti képzés. Egyébként lehetséges az általános sebészeti szakvizsgára ráépített kézsebészeti képzés is. Az angolszász nyelvterületen egészen máshogy történt a kézsebészet kialakulása: ott az ortopédiából, illetve a plasztikai sebészetből fejlődött ki, ahol ma is az a jellemző, hogy vannak ortopéd kézsebészek és plasztikai kézsebészek.

Önnek hogyan alakult a pályája?

A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1989-ben végeztem, először megszereztem a traumatológia, majd a kézsebészeti szakvizsgámat, ezután ortopédiából vizsgáztam, illetve 2010-ben az európai kézsebészeti szakvizsgát is letettem. Az Európai Kézsebészeti Társaságok Szövetsége (Federation of European Societies for Surgery of the Hand = FEESH) szervezi ezt a vizsgát, már a vizsgára jelentkezés is komoly kritériumokhoz kötött, és a vizsga maga is nehéz.

Diploma után két izgalmas évet töltött az egyetemen. Mit csinált?

Az egyetem Sebészeti Műtéttani Intézetében helyezkedtem el, mikrosebészettel foglalkoztam; azt a technikát sajátítottam el, hogyan kell nagyítás, mikroszkóp alatt ereket, idegeket varrni. Egy kézsebésznek ezeket tudnia kell.

Miért?

A kézen – viszonylag kis területen – körülbelül 300 kis méretű anatómiai képlet van, ezért nagyítást, operáló szemüveget vagy mikroszkópot kell használni a beavatkozások során.

A debreceni Kenézy Gyula Kórházban 1992 óta dolgozik. Mióta főorvos?

Főorvosi rangban 2012. óta vagyok, a kézsebészeti részleg vezetői feladatait 3 éve látom el. Magyar és angol nyelven is oktatunk negyedéves orvostanhallgatókat. Emellett a Magyar Kézsebészeti Központhoz – melynek tagjaival jól ismerjük egymást – kapcsolódóan a TritonLife Magánkórház debreceni központjában is rendelek. Persze nem egyedül, egyelőre hárman vagyunk: Dr. Molnár Lászlóval és Dr. Muraközy Katalinnal dolgozom együtt, szakrendelünk és egynapos sebészeti műtéteket végzünk. A TritonLife-ban remek eszközökkel, kiváló körülmények között operálunk. Figyelembe veszik az orvosok igényeit, és ezek alapján szerzik be a műszereket. Két műtő áll rendelkezésre kórtermekkel.

Mi sarkallta az orvosi pályára?

A 8 évvel idősebb bátyám már orvostanhallgató volt, amikor úgy döntöttem, én is orvos leszek. Azt hiszem, ő volt a példa számomra. Eredetileg úgy gondoltam, általános sebész leszek. Mivel hallgatóként demonstrátor voltam a Sebészeti Műtéttani Intézetben, ahonnan végzéskor állásajánlatot kaptam, először ott helyezkedtem el. Ez jó iskola volt, hiszen a mikrosebészeti laboratóriumban elsajátítottam, majd oktattam hallgatóknak és kollegáknak a mikrosebészeti technikát. Ekkor kerültem közel a hozzánk microsebészeti képzésre járó traumatológus kollegákhoz. Záborszky Zoltán professzor úr, aki 1987-ben Debrecenben a Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék alapítója volt, hívott át a traumatológiára dolgozni 1992-ben.

Mitől nehéz és speciális terület a kézsebészet, illetve melyek a leggyakoribb kézsebészeti műtétek?

Mint mondtam, a kézen kis területen sok képlet van. Ezért van szükség nagyításra és speciális szövetkímélő, atraumatikus műtéti technikára. A sérülések 30 százaléka kézsérülés. A kéz betegségei is gyakoriak. Sokakat érintenek az alagút szindrómák, amikor a perifériás idegek leszorítódnak, emiatt zsibbadnak az ujjak, fájdalom jelentkezik, csökken a funkció és gyengül a kéz szorítóereje. A kimetszést, plasztikát igénylő bőrelváltozások szintén meghatározóak. Sokszor fordul elő a Dupuytren betegség, a tenyér bőr alatti kötőszöveti lemezének a hegesedése, mely idővel összekapaszkodik a bőrrel, és mozgásbeszűkülést, contracturát okoz. Ennek a heges lemeznek a műtéti eltávolítása segít a helyzeten. Szerencsére a kézen rosszindulatú daganatok ritkán fordulnak elő. A jóindulatú lágyrészdaganatok viszont gyakoriak. Sokszor tapintáskor, fogáskor veszi észre a beteg, hogy van ott „valami” a bőr alatt, ami nagyon zavaró lehet. Ilyen jóindulatú bőr alatti elváltozások a synovioma benignumok (óriás sejtes tumorok), ganglionok (tokkal rendelkező ízületből eredő elváltozások), fibrómák (kötőszöveti daganatok), lipómák (zsírdaganatok), atherómák (faggyúmirigyzsák-gyülemek). Szintén gyakoriak az úgynevezett „pattanó ujjak”, amikor a hajlító inak ínhüvelyein kialakuló szűkület vagy magán az ínon kialakuló duzzanat miatt az ín nem tud simán, szépen csúszni az ínhüvelyében, az ujj mozgásakor pattanó jelenség észlelhető, vagy akár az ujj mozgása el is akadhat. Ezen is műtétel, az ínhüvely műtéti behasításával, és így annak kitágításával lehet segíteni.

A túlerőltetés mit okozhat a kézen?

Túlerőltetésre a különböző inak ínhüvelygyulladása, illetve az inak csonton lévő tapadásának a gyulladása alakulhat ki. A mozgás fájdalmas, az inak vetületében roppanás- ropogás észlelhető. A kéz szorítóereje csökken, tárgyak megfogása, emelése fájdalmat vált ki. Sokszor már nyugalomban is fáj a végtag. Van, amikor ezek konzervatív módszerekkel kezelhetőek (hűtés, nyugalomba-sínbe helyezés, gyulladáscsökkentők adása), de ha ezek már hatástalanok, műtétre van szükség. Számos speciális ínhüvelygyulladás és ín-csontátmenet-gyulladás létezik. Ilyen a kéz közös feszítő inainak ínhüvelygyulladása, a de Quervain ínhüvelygyulladás (a hüvelykujj inainak ínhüvelygyulladása), vagy a teniszkönyök és a golfkönyök.

Ha újrakezdhetné, ma is a kézsebészetre szakosodna?

Különleges, szép terület ez. Nagyon változatos és nagyon nehéz. De ezt választanám.

Hogyan kapcsolódik ki?

Szeretek olvasni. Évközben főleg szakirodalmat olvasok és napi híreket, a nyári szabadság alatt pedig regényeket, akkor van idő némi kirándulásra is. A feleségem németnyelv-tanár. Négy gyermekem van: az egyik mérnök-informatikus, a másik egyetemista, a két fiatalabb pedig középiskolás.