Dr. Gadó Klára Prof.

– A szüleim mikrobiológusok voltak, így a kutatás volt az, ami nagyon hamar megtetszett. A gimnáziumi évek végén úgy gondoltam, hogy pszichiáter leszek, aztán mégis úgy alakult az életem, hogy gyógyszerkutatóként kezdtem el dolgozni. A szakvizsgára való felkészüléshez a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemre, a korábbi Orvostovábbképző Intézetbe kerültem, ahol rabul ejtett a gyógyítás. Onnan egyenes út vezetett a klinikai munkához, először megcsináltam a klinikai farmakológiai szakvizsgát, majd belgyógyász lettem, ezen belül is immunológiával és főként hematológiával foglalkozom – fejti ki prof. dr. Gadó Klára, aki az Orvostovábbképző Intézet után (annak megszűnése miatt) az Országos Immunológiai és Csontvelő-átültető Intézetben folytatta karrierútját.

Maximalizmussal látja el feladatait

– Csontvelő-átültetett betegekkel dolgoztam, rengeteget tanultam ott, de sajnos az a munkahelyem is megszűnt. A későbbiekben a Rókus Kórház I. Sz. Belgyógyászati Osztályára kerültem – ami egy színvonalas osztály volt –, annak vezettem az immunológiai részlegét. Sajnos az aktív betegellátás ott is megszűnt, átalakultunk először rehabilitációs, aztán a későbbiekben krónikus osztállyá, ezeket vezettem – idézi fel a hematológus, aki napjainkban a Semmelweis Egyetem Geriátriai Klinikáját és Ápolástudományi Központját igazgatja, ahol elsősorban időskorban előforduló megbetegedésekkel foglalkoznak interdiszciplináris jelleggel.

– Ésszel és szívvel kell ezt a munkát végezni. Bár az eseményeket az élet alakította így, én mindig is próbáltam megfelelni annak, ami éppen előttem volt, maximalista beállítottságú vagyok, szeretem 100 százalékosan ellátni a feladataimat. Elmondhatjuk, hogy az egészségügyben szinte mindannyian geriátriai szakemberek vagyunk, hiszen mindannyiunk páciensei között megtalálhatóak az idősebbek, ők képezik a túlnyomó többséget. Létfontosságú, amit csinálunk, hiszen a társadalom elöregedőben van, ami nem kis terhet ró az egészségügyi ellátó rendszerre – mutat rá prof. dr. Gadó Klára, aki hihetetlenül fontosnak tartja az emberi méltóság megőrzését idős életkorban.
 

Továbbadja, amit kapott

A geriátriai szakember több mint 30 éve tanít a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán. A Klinikai Tárgyak Tanszékét vezeti, így az összes szakirány összes hallgatójának minden klinikai stúdiumát az ő tanszékük munkatársai tanítják. Azt vallják, hogy nem kerülhet ki egészségügyi munkatárs úgy a pályára, hogy a klinikumról nem tud bizonyos dolgokat, legyen szó például a szívinfarktus vagy a stroke tüneteinek felismeréséről.

– Alapvető lételemem, hogy oktatok is. Úgy gondolom, hogy amit kaptam, azt szeretném is továbbadni. Elsősorban azt a szemléletet, amit az Orvostovábbképző Intézetben szereztem, miszerint szeretettel kell fordulni az idős emberek felé, amit millió apró gesztussal megtehetünk. Hihetetlen büszkeséggel tölt el, hogy a Geriátriai Klinikán is olyan szakemberek dolgoznak, akiknek ezt nem kell mondani, hanem maguktól érzik így. A szívüket is beleteszik ebbe a munkába – osztja meg velünk a klinikaigazgató, aki a TritonLife-ban hematológiai rendelést tart.
 

Megelőzni a vérrögképződést

A hematológia óriási nagy kalap: fordulnak hozzá vérszegénység miatt, vagy a laborvizsgálatok során észlelt kóros eltérések okán. Leginkább a véralvadási zavarokkal foglalkozik: a trombózismegelőzés lehetőségeivel, illetve azzal, hogy kit, mikor, hogyan és meddig kell kezelni mélyvénás trombózist vagy tüdőembóliát követően. A várandósok véralvadási zavarai, a fokozott trombózishajlammal rendelkezők számára szükséges kezelés a legszűkebb szakterülete. Rosszindulatú vérképzőrendszeri betegségek (limfómák, leukémiák) másodvéleményezésével, gondozásával szintén foglalkozik.

– Jönnek páciensek azért is, hogy a bennük felmerülő és eddig megválaszolatlan kérdéseikre választ kapjanak. Fontosnak tartom a konzultáció kapcsán azt, hogy egy barátságos, őszinte légkörben, ha a páciens igényli, a hozzátartozó jelenlétében minden kérdést bátran fel lehessen tenni, és arra szakszerű, hiteles és őszinte választ kapjon a beteg. Sokan évek óta járnak vissza, megnyugtató számunkra, hogy állapotuk változását követem.
 

Barátságok is szövődnek

– A legjobban azt élvezem, amikor leül elém egy ember, és amellett, hogy mindenről egyeztetünk a problémája kapcsán, egyéb témákról is elbeszélgetünk néhány perc erejéig. Így könnyebben kialakul a közös hullámhossz. Szerintem egy orvos számára a beteg igazi ajándék, sok értékes embert ismertem meg a gyógyító munkám során, sőt sokan avanzsáltak betegből baráttá – hangsúlyozza prof. dr. Gadó Klára, akit a tudományos élete néhány fontosabb részletéről is megkérdeztünk.
 

Számos kutatási program

– Korábban nagyon fontos része volt az életemnek a konferenciákra járás, például volt olyan évtized, amikor minden évben részt vettem az Amerikai Hematológiai Kongresszuson és az Európai Hematológiai Társaság kongresszusán. Tagja vagyok a Magyar Belgyógyász Társaságnak, valamint a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaságnak. Emellett a Geriátriai Klinikán is fontosnak tartjuk a tudományos eredmények publikálását.

– Több kutatási programot is indítottunk. Az egyik például az idős betegek izomleépülésének megelőzését szolgáló program. A másik fontos dolog az időskori cukorbetegség megfelelő kezelése, erről szintén írtunk egy összefoglaló cikket. Fontos terület még az ápolási osztályokon fekvő betegek komplex terápiája, hogy hogyan tudjuk az életminőségüket javítani és a szellemi hanyatlást csökkenteni, milyen tevékenységek azok, amik hatékony szerepet játszhatnak ebben. Sokféle feladat van, amiben előrelépést lehet elérni, ha megfelelően összefogunk.
 

Feltöltődést nyújtó fényképezés

A sokrétű szakmai tevékenység mellett legkedvesebb kikapcsolódási formáiról is szívesen megosztott néhány gondolatot a hematológus. – A fotózás igazi szerelem. 2023-at már az ötödik kiállításommal indítottuk. A kedvenc képeim azok, amelyek absztrakt festményekhez hasonlítanak – meséli prof. dr. Gadó Klára, akinek csodás képei a Geriátriai Klinika folyosóját is díszítik. – A legtöbb szabadidőmet viszont a tüneményes unokámmal töltöm a legszívesebben – teszi hozzá.