Dr. Kelemen Péter Bertalan PhD, FEBS, CEBS, FEBOPRAS Dr. Kelemen Péter Bertalan PhD, FEBS, CEBS, FEBOPRAS Központvezető, emlősebészet, plasztikai sebészet

Dr. Kelemen Péter Bertalan PhD, FEBS, CEBS, FEBOPRAS

Dr. Kelemen Péter Bertalan PhD, FEBS, CEBS, FEBOPRAS

Központvezető, emlősebészet, plasztikai sebészet

Több mint 20 éves sebészeti, 18 éves plasztikai és rekonstrukciós sebészeti, valamint emlősebészeti tapasztalatával csatlakozott a TritonLife csapatához dr. Kelemen Péter Bertalan PhD, FEBS, CEBS, FEBOPRAS tanár úr.

Esztétikai és rekonstrukciós plasztikai sebészet, valamint az emlősebészet teljes palettája kapcsán, maximális bizalommal fordulhatnak Dr. Kelemen Péter Bertalan sebészhez, plasztikai sebészhez, emlősebészhez a TritonLife-ban. Szakmai hitvallása, hogy a pácienseket a legmodernebb eljárásokkal, kellően tájékoztatva, a legnagyobb biztonsággal lássa el.

Kaposváron születtem, majd szüleim pedagógiai munkája hozott minket Budapestre. Gyermekként asztalos vagy mentős szerettem volna lenni. Édesanyám ötven évig tanított általános iskolában, édesapám középiskolai tanár volt, később neveléstörténészként, oktatóként a felsőoktatásban dolgozott. Ilyen értelemben kicsit messze esett az alma a fájától, ám a munkámban az ő példájuk is segített, hiszen szeretek tanítani – mesélte a sebész, akit legfőképpen a gimnáziumi biológiaórák tereltek az orvoslás irányába.

A manualitás és a kreativitás kombinációja

A biológiatanárom figyelt fel a kézügyességemre, amikor az órákon különböző állatokat boncoltunk. Kérdezte, miért nem szeretnék sebésznek tanulni? Akkoriban repülőgépeket modelleztem, ami szintén precíz, odafigyelő munka volt. Végső soron az egészségügy ismerete nélkül a manualitás vitt engem a sebészet irányába. A mai napig, ha bármilyen gond adódik, megpróbálom magamtól megoldani, megszerelni. A sebészet egyik ága sem bonyolult dolog! Ahhoz mindig is a kézügyesség és a kreativitás, helyzetmegoldás kombinációja kellett, mint bármilyen más szakmában – mondta mosolyogva a doktor.

Diplomáját a Semmelweis Egyetemen szerezte, azt követően kórboncnokként helyezkedett el. – Nehéz időszak volt, amikor 1995-ben végeztem, mert akkoriban nem volt Budapesten sebész állás. Akik látták bennem a tehetséget, azt javasolták, hogy menjek patológusnak, és onnan később, megismerve az egészségügy működését, könnyebb lesz manuális területen elhelyezkedni. Ez a mai fiataloknak furcsán hangozhat, pedig az a két és fél év, amit kórboncnokként töltöttem, minden szempontból nagyon hasznos volt.

Betegcentrikusság, jövőbe látó gondolkodás

Dr. Kelemen Péter Bertalan 1998-ban került a Szent Imre Kórház Általános Sebészeti Osztályára, ahol elsajátította a sebészet alapjait, és leginkább a laparoszkópos, a pajzsmirigy- és emlősebészeti műtétek felé orientálódott. Mint elmesélte, akkori osztályvezetője, Dr. Szirányi Endre főorvos úr felismerte, hogy kórházukban, ahol onkológiai emlősebészeti ellátás is folyt, hiánypótló szakterület az emlő-helyreállítás, ezért ebbe az irányba terelte és segítette őt. 2003-tól 2014 szeptemberéig a Szent Imre Kórház Plasztikai Sebészeti Profilján dolgozott vezetőhelyettesként, ahol a rekonstrukciós és esztétikai műtétek mellett 2005-től külföldi tanulmányútjai során megismert modern műtéttechnikákkal úttörőként kezdte művelni a társszakmák bevonásával és támogatásával az emlődaganatok onkoplasztikus, azonnali, halasztott és késői helyreállító sebészetét.

A plasztikai sebészeti munkámból szintén tanáromat, Dr. Donáth Antalt emelném ki, aki megmutatta és megtanította azt, hogy hogyan lehet a sebészi judíciumot mindig is figyelembe véve kreatívan és betegcentrikusan operálni, gyógyítani – említette tanár úr.

2014 szeptemberétől modern emlősebészeti szemlélete, szakmai tapasztalata miatt kapott meghívást az Országos Onkológiai Intézet Emlő- és Lágyrészsebészeti Osztályára, Plasztikai- és Rekonstrukciós Sebészeti Részlegére, a mai napig egyetlen magyarországi „Breast Unit”-ra.

Sajnálattal tölt el, hogy egy a tengeren túl és Nyugat-Európában önálló szakterület hazánkban az elmúlt évtizedekben sem tudott önállósulni, és a magyar nők körében oly gyakori megbetegedés hatékony gyógyítása érdekében több centrumban megfelelő szakemberekkel multidiszciplinárisan megszerveződni.

Magánesztétikai tevékenységét 18 évig a Budai Egészség Központban végezte, azóta operál esztétikai és rekonstrukciós plasztikai sebészeti beavatkozásokat magánellátás keretei között.

A TritonLife csapatához való csatlakozás kapcsán a következőket jegyezte meg - Az intézmény modern, országos szemlélete, jövőbe látó beteg- és orvoscentrikus gondolkodása, szakmai elismerése, valamint a betegbiztonság mértéke mind-mind olyan tényezők, amelyek miatt szívesen kapcsolódik be az itt folyó építkező munkába.

Műtét után is nőiesen ébredni

Fontosnak tartom, hogy legyen olyan csapat, ahol egyforma gondolkodású emberek közös céllal, jó hangulatban dolgozhatnak. Itt, a TritonLife-ban megvalósulhat egy igazi nagybetűs csapat, ami a pácienseknek is a megbízhatóságot és kiszámíthatóságot jelenti mind a plasztikai esztétikai és rekonstrukciós, mind az onkológiai sebészet vonatkozásában – foglalta össze Kelemen Péter. Sajnos Magyarországon óránként egy beteget diagnosztizálnak a hölgyek körében leggyakoribb megbetegedéssel, az emlőrákkal, így nagyon is szükség van az ő és a hasonló komplex szemléletű orvosok munkájára.

Fejős Éva író, újságíró azt írta róla az nlc.hu-n közölt riportjában, hogy „Kelemen doktor azt tűzte ki céljául, a daganateltávolító műtét után úgy ébredjen a páciense, hogy ugyanolyan nőies, amilyen korábban volt…”.

Bár ez a cikk 2009-ben íródott, az állításai mind a mai napig aktuálisak, hiszen az emlősebész úgy fogalmaz, hogy minden esztétikai emlőműtétnek van onkológiai vonatkozása, és minden onkológiai emlőműtétnek van esztétikai vonatkozása, azaz soha nem szétválasztható a két tevékenység.

Szakmai szemléletére emellett az is igaz, hogy sosem volt és nem is lesz rábeszélő típusú plasztikai sebész, mindig őszintén, racionálisan és empatikusan elmondja, hogy ajánl-e egy beavatkozást vagy sem, és hogy az adott műtétnek milyen előnyei és hátrányai lehetnek. Ahogy ő fogalmazott: „a tevékenységem nem piacorientált, hanem racionális”.

Az első onkoplasztikát tárgyaló, hazai konferencia szervezője

Vajon hol ismerkedett meg a modern emlősebészettel? Erről is megkérdeztük a tanár urat. – 2005-től jártam Olaszországba, ahol éveken át egyedüli magyarként vettem részt ezeken a konferenciákon, továbbképzéseken, és ott ismerkedtem meg az emlő azonnali helyreállító műtétjeivel, az onkoplasztikával. Az „onkoplasztika” abban az időben ismeretlen kifejezés és tevékenység volt hazánkban, melyről 2007-től több hazai emlősebészeti, sebészeti, plasztikai sebészeti konferencián tartott, tart előadásokat.

Akkortájt két kitűnő emberrel találkoztam, egy olasz és egy német kollégával, akik nagyon inspirálóak voltak, Európában elsőként terjesztették el az új műtéti eljárásokat. Részvételükkel sikerült megszerveznem az első ilyen jellegű magyar konferenciát Budapesten, több mint 170 hazai résztvevővel, a társszakmák minden területéről, hazai előadókkal – osztotta meg a doktor, aki büszke arra, hogy szervezőként bonyolította le az eseményt.

A hazai és külföldi tanulmányutak és konferenciák mellett számos ismeretre tett szert különböző szakképesítései során. Általános sebészet szakvizsgáját 2000-ben, plasztikai (égési) sebészet szakvizsgáját 2003-ban, európai plasztikai sebészeti vizsgáját 2007-ben (FEBOPRAS), International Microsurgery Course diplomáját 2008-ban, európai emlősebész vizsgáját 2011-ben (FEBS, CEBS), majd PhD-minősítését onkoplasztikus emlősebészeti témában 2020-ban, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerezte. Tagja a Plasztikai Sebészeti Tagozatnak, szerzője és társszerzője több emlősebészeti hazai és nemzetközi közleménynek, az aktuális magyar emlősebészeti konszenzus sebészeti fejezetének, valamint egy több nyelven megjelent emlősebészeti szakkönyv onkoplasztikai sebészeti fejezetének.

Család és kikapcsolódás

Mindez a családi háttér és biztonság nélkül nem kivitelezhető – hangsúlyozta a sebész, aki mindkét gyermekére nagyon büszke, nagy fia fogorvosnak készül, kislánya pedig versenyszerűen úszik.

Hobbijairól is lelkesen mesélt. – Szeretek horgászni, ha nem is fogok halat, akkor a csónakban üldögélni, és nézni a vizet. Örömmel tölt el, ha akad valami a horogra, a legnagyobb kapásom egy 23 kg-os ponty volt, amit egyik legjobb barátommal, patológus kollégámmal közösen fogtunk ki. Emellett a ház körüli teendőket és a kertészkedést is szívesen csinálom szabadidőmben.

Hírlevél

Ne maradjon le akcióinkról, értesüljön első kézből újdonságainkról!

Visszahívást kérek