Dr. Szegedi Krisztián

Szakmaiság és partnerség – A sikeres urológus titka

Soha nem vágyott más hivatásra, a nagyapja és a szülei dolgos élete inspirálta, hogy testvére nyomdokában az orvosi egyetemre jelentkezzen dr. Szegedi Krisztián, a debreceni TritonLife Magánkórház urológus szakorvosa. Hitvallása szerint a praxisában nincs veszett ügy, a legfőbb szempont mindig a beteg érdeke, akivel minden körülmények között partneri viszony kialakítására törekszik.

A marosvásárhelyi általános orvosi kar elvégzése után a bajai közkórházban dolgozott az urológiai és sebészeti osztályon, majd 2007-től áttette székhelyét a Debreceni Egyetem Urológiai Klinikára, öt évvel később pedig urológiai szakvizsgát tett. Hogyan talált önre ez a speciális terület?

A nagyszüleim dolgos kétkezi bihari földművesek, és amolyan minden problémán felülkerekedő igazi túlélők voltak. Ha nem volt szerszám, akkor készítettek maguknak.  Sokat meséltek a nagy háborúról és az azt követő éhínségről. Ezek a mesék beleégtek az emlékezetembe, és alapjaiban határozták meg azt a szent meggyőződésemet, hogy soha nem szabad semmit feladni.  Hetedik osztályos koromban, konkrétan kémia órán vetődött fel bennem, hogy orvosi pályát akarok választani, és ezen belül is olyan hivatást szeretnék magamnak, ahol a két kezemmel, manuálisan tudok tenni a világ jobbá tételéért. Erre nagyon élénken emlékszem valamiért. Akkor még gyerekként nyilván nem tudtam, ez mit jelent, de valahogy innentől minden tevékenységem ebbe az irányba terelt, és ezt tartom szem előtt a mai napig: tevőlegesen szeretnék javítani a hozzám forduló páciensek életminőségén. Az urológiában mindezt meg tudom valósítani.

Szakterületemen nemcsak arra van lehetőség, hogy diagnosztizáljuk a betegséget, a fennálló problémát, hanem tervet készítünk a gyógyításhoz, majd ezt meg is valósítjuk az ambuláns kezelések során, vagy ha arra van szükség, akkor akár műtéti úton. A munkám azonban ezzel még nem fejeződik be, mert urológusként az utánkövetés is fontos része az urológiának. Tulajdonképpen a nulláról indulok, és végigkövetem a betegeim útját a gyógyulásig és még azután is. Merész párhuzammal élve olyan ez a folyamat, mint a kertészkedés: türelmet, kitartást, tapasztalatot és álhatatosságot igényel.

A laikus emberek számára az urológia egyértelműen a férfiakhoz kapcsolódó orvosi szakág, a legtöbben úgy tudják, hogy elsősorban a húgyutakkal kapcsolatos betegségekkel, vesekövekkel, valamint a nemzőképesség problémáival foglalkozik. Tényleg a férfiak orvosa az urológus?

Több tévhitet is szeretnék eloszlatni ezzel kapcsolatosan. Az urológia ma már nem az, ami néhány évtizeddel korábban volt. Nagyon szerteágazó és rendkívül gyorsan fejlődő tudományág, amely nagyon sok területet foglal magában. Ami például a nemzőképesség problémáit illeti, ma már nem is urológus foglalkozik ezekkel a betegségekkel, hanem külön orvosi szakága van, nevezetesen az andrológia tudománya, amely külön szakvizsgához kötött.

A másik nagyon nagy tévhit, hogy az urológus kizárólag a férfiak orvosa lenne. Nagyon sok nő jár urológiai szakrendelésre inkontinencia (vizeletvisszatartási nehézség) miatt, vagy például a kismedencei szakaszt érintő problémákkal. A vesekő betegség, a veséket érintő daganatos elváltozások, valamint fejlődési rendellenességek is az urológia hatáskörébe tartoznak, és mindkét nemnél előfordulhatnak.

Ugyanakkor természetesen a férfi nemi szerveket, a heréket érintő betegségek diagnosztikája és gyógyítása is az urológus feladata.

Említette, hogy az urológia egy nagyon gyorsan fejlődő tudományág. Milyen jövőbeli célok vezérlik urológusként? 

Jelenleg fő profilomként a laparoszkópos urológiai beavatkozásokat jelölném meg, vesedaganatok, prosztatadaganatok, kismedencei kórképek (prolapszus) stb. A laparoszkópos beavatkozásokkal sikeresen kiváltottuk a korábbi nyílt műtéteket, azonos onkológiai eredményességgel, ugyanakkor sokkal jobb esztétikai és funkcionális eredmények mellett. Nagyon szeretném, ha Magyarországon is megvalósulhatna a robotasszisztált sebészet, amely tovább növelné a betegeim biztonságát, általa könnyebben és egyszerűbben biztosíthatnék magasabb fokú életminőségbeli javulást a pácienseknek, számomra is kényelmesebbé válnának a beavatkozások, és ezzel együtt tovább növelhetnénk az urológiai szervmegtartó műtétek sikerességét.

Ugyanakkor a radikális műtétek esetén, amikor például el kell távolítani egy-egy beteg húgyhólyagját, azt szeretném elérni, ha minél több esetben tudnánk bélhólyagpótlással élni, amikor a páciens egy bélszakaszából képezünk egy olyan „mesterséges” tartályt, amely többnyire átveszi az eltávolított szerv szerepét, és így minél kevesebb érintettnek kellene sztómával és sztómazsákkal élnie. A mai világban ez egy jogos igény a betegek részéről, és amennyiben ez szakmailag megvalósítható, úgy meg is valósítjuk. 

Az urológia komplexitása, a teljes gyógyulási folyamat végigkísérése az utánkövetési szakasszal együtt nagyon nagy odafigyelést, kiemelt koncentrációt, és mindemellett természetesen nagyon sok időt és energiát is igényel. Miből és hogyan tudja újratölteni a tartalékait, hogy soha egyetlen páciensének se kelljen nemet mondania, ha önhöz fordul segítségért, és mindig a lehető legjobb ellátást tudja biztosítani a számukra?

Számomra a sport a legnagyobb kikapcsolódás a családom mellett. Korábban karatéztam, utána hosszabb távokat, félmaratonokat futottam, de a terepfutás sem állt tőlem messze. A hosszútávfutás idővel kicsit háttérbe szorult, mert ma már inkább orvosként szeretnék maratonokat futni és nem sportolóként.

Az utóbbi három-négy évben az érdeklődésem egyre inkább a sportlövészet felé fordult, jelenleg a debreceni Rendőr Sportegyesület igazolt versenyzője vagyok, és a szituációs lövészetet (IPSC) gyakorlom egyre jobb eredményekkel.

Mikor érdemes urológushoz fordulni, melyek a leggyakrabban elhangzó panaszok?

A megváltozott vizelet, valamit vizelési szokások egyértelműen urológiai problémára utalnak. A vér megjelenése a vizeletünkben utalhat a vesében vagy a hólyagban kifejlődő rosszindulatú daganatra. De a panaszok között ott van az inkontinencia, a fájdalmas, égő, csípő vizeletürítés, a vesetáji lefelé sugárzó, görcsös, tompa fájdalom, ami a vesekő tipikus tünete.

– Milyen kihívásokat él meg a TritonLife Magánkórház urológus szakorvosaként a páciensei esetében?

A hozzám forduló páciensek egyik része nagyon tudatos és tájékozott. Ők azok, akik mire eljutnak a rendelőig, már nagyjából tisztában vannak azzal, mire számíthatnak, milyen kivizsgálások várnak rájuk. A betegek másik része azonban a diagnózis hallatán pánikba esik, a mondanivalóm, az általam használt kifejezések, a javasolt terápiák, beavatkozások felét nem is érti, az arcán egyértelműen a döbbenet lesz úrrá. Náluk sokkal hosszabb az út, amivel el tudunk jutni ahhoz a megoldáshoz, amely életminőségbeli javulást hoz a számukra. Mindkét csoportot igyekszem bevonni a folyamatba, mert hitem szerint a gyógyítás csak akkor lehet igazán sikeres, ha a betegre partnerként tekintünk, és nemcsak elvégezzük rajta a szükséges beavatkozásokat, hanem érdekeltté is tesszük a folyamatban. Különösen igaz az én területemen a régi mondás, hogy „egyedül nem megy”. A betegnek is akarnia kell a gyógyulást, az én szerepem, hogy lerántsam a leplet az „ellenségről”, amivel aztán közös erővel partnerként küzdünk meg.

Nálam nincs veszett ügy, mindenkinek igyekszem segíteni akár úgy is, hogy esetleg más, az adott szakterületen jártasabb kollegát javaslok egy adott probléma megoldására, hiszen a beteg érdeke az első minden körülmények között.