AMIT TUDNUNK KELL A PAJZSMIRIGY DAGANATOKRÓL

A rosszindulatú daganatok többsége papilláris carcinoma, különböző stádiumokkal. A kiszűrt göböket mintavételekkel, úgynevezett finomtű aspirációs citológiával tovább lehet diagnosztizálni. Ez a folyamat endokrinológiai együttműködéssel történik, az ultrahang diagnosztika az első lépcső – mondja Dr. Hajba Péter, a Kapos Medical Magánegészségügyi Centrum radiológusa. A pajzsmirigy megbetegedések a férfiakat és nőket egyaránt érintik. A statisztikák szerint a lakosság 50%-ában, azaz minden második ember pajzsmirigyében található valamilyen göb, amelyeknek nagyjából 1-2%-a lehet rosszindulatú, és ez már a beteg számára is gyanús lehet. Ezek kiszűrésére alkalmas az ultrahang diagnosztika. A pajzsmirigy daganat nagyon sokáig lehet tünetmentes, hiszen a daganatok nagy része lassan növekszik, a kis százalékban előforduló anaplasztikus daganatok gyorsabb növekedésűek, sokkal rosszabb prognózisúak.

„Aki a nyakán észlelne egy göböt, annak valószínűleg nem az az egyetlen. Ilyen esetekben lehet egy diffúz pajzsmirigymegnagyobbodás, aminek lehetnek nyelési, illetve légzési panaszai is. Az, hogy ezek közül a göbök közül melyik rosszindulatú, nagyon későn derülhet ki, hiszen mindez sokáig tünetmentes”

– hívja fel a figyelmet a szakember. Ilyen esetekben az endokrinológiai, valamint az izotópos vizsgálatok is szükségesek. A pajzsmirigy daganatok esetében többségében egy lassabb lefolyású folyamatról van szó, és akár 5, 10, vagy 20 éves túlélések is lehetnek. Akinél kialakulna rosszindulatú daganat, és azt nem veszi komolyan, ahogy más rákos megbetegedéseknél, itt is áttétek alakulhatnak ki, lényegesen rosszabb prognózissal.