Rangos kitüntetést kapott Dr. Szabó Zsolt kézsebész főorvos

Dr. Szabó Zsolt kézsebész

Dr. Szabó Zsolt a kézsebészet területén elért kiemelkedő szakmai eredményeinek elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült március 15-én. Immár 35 éve elhivatottan űzi orvosi hivatását, s 14 éve tagja a TritonLife Róbert Magánkórház csapatának. Amilyen sokrétű terület a kézsebészet, olyannyira sokoldalú témákról beszélgettünk.

– Sok mindenben volt már részem az életben, jóban, rosszban, és sok-sok elismerésben is, de ez a magas rangú polgári kitüntetés nagy meglepetésként ért és óriási büszkeséggel tölt el – osztotta meg velünk Dr. Szabó Zsolt, aki nemcsak kiemelkedő eredményei miatt, hanem a Diósgyőri VTK Sportegyesület orvosigazgatójaként végzett munkájáért is részesült a díjban.

Kilencévesen fogta meg az orvoslás

– A felmenőim között nem volt orvos, édesanyám tanítónő, édesapám vasesztergályos volt. Véletlenül kerültem kapcsolatba az orvoslással: volt egy csontdaganat az egyik hüvelykujjamon, és kilencévesen megoperáltak. Meghatározó élmény volt, megtetszett, amit akkor láttam. Ám viccből azt is mondhatnám, hogy 12 éves korom óta jártam egyetemre, mert akkor kerültem a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem vívócsapatába. Később már persze igazából is odajártam: sikerült felvételt nyernem, pedig óriási volt a tolongás a magyar tagozatra. 200 helyre jutott 2 000 felvételiző – mesélte a kézsebész, aki 1986-ban diplomázott.

Ezt követően három év szakorvosi előképzésre volt lehetősége Romániában, két nagy megyei kórházban. – Ekkoriban indult a szerelem a kézsebészet irányába. A hároméves gyakorlat után, a feleségemmel együtt átköltöztünk Magyarországra. Majd 1991-ben elnyertem egy ösztöndíjat a stockholmi Karolinska Intézetbe. Ott vette kezdetét a nemzetközi kézsebészetre való rálátásom. Az ottani professzor támogatott és segített elintézni, hogy Strasbourgba is eljussak, ahol akkoriban a világ egyik legkiválóbb kézsebészeti klinikája volt, ahonnan egyenes út vezetett a nizzai Egyetemi Klinika Kézsebészeti és Plasztikai Sebészeti Osztályára. Akkortól már teljesen automatikusan jött a kézsebészet iránti elkötelezettségem.

Minden út Nizzába vezetett

Dr. Szabó Zsoltról talán nem túlzás, ha azt mondjuk: a fél világot bejárta. Orvosként úgy tartja, a nemzetközi ellátóhelyeken szerzett tapasztalat semmihez sem fogható. Hónapokat töltött Stockholmban, Strasbourgban, Tokióban, a Nizzai Egyetemi Kórházban pedig két éven át dolgozott. Útjai során elhivatottsága mellett sokszínű nyelvtudása is segítette: négy nyelven kommunikál anyanyelvi szinten, és további három-négy nyelvet is megért.

– Több száz oldalt lehetne arról írni, hogy mennyi élménnyel, tudással, tapasztalattal tértem haza ezekről a tanulmányutakról. Röviden úgy írnám körül, hogy szinte kötelezővé tenném minden orvosnak, hogy legalább egy-két hónapos gyakorlatot szerezzenek egy-két magas szintű, külföldi intézményben. Hihetetlen módon kitágul az ember szemlélete.

– Minden útnak volt valami lényeges hozadéka. Strasbourgban a világ leghíresebb kézsebészének lehettem az első számú asszisztense. Nizzában kaptam az első komoly szakmai feladatot: rám bízták a kézsebészeti sürgősségi ellátás megszervezését. Ekkor szereztem meg a nemzetközi európai kézsebészeti szakvizsgát franciául és angolul. A legtöbb megpróbáltatást azonban a tokiói út rejtette magában. Tartósan ott élni – kevés pénzből – nem könnyű. Ám olyan kísérleti, mikrosebészeti dolgokat tanultam, amelyek a doktori fokozatom megszerzéséhez nagyon jó kiindulópontokat adtak.

A világ zajától a tokaji szőlőkbe

Dr. Szabó Zsolt a külföldi tanulmányutakról hazatérve, és azóta is Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház Traumatológiai Kézsebészeti Osztályán dolgozik. A TritonLife Magyar Kézsebészeti Központban pedig nemcsak szakorvosként, hanem orvosigazgatóként is helytáll.

Legbüszkébb talán arra, hogy 15 éve Miskolcon létrehozta hét kézsebész szakorvossal együtt a Miskolci Kézsebészeti Centrumot, ami Magyarország első számú kézsebészeti ellátóhelyévé nőtte ki magát, és kiváló példája a közfinanszírozott magánintézmény és az állami egészségügyi ellátó rendszer szinergista, egymást erősítő működésének. Mindemellett, a kézsebészeti szakmában egyedülállóan az Európai Kézsebészeti Társaságok Szervezetének (FESSH) is és a Világ Kézsebészeti Társaságok Szervezetének (IFSSH) korábbi főtitkára és elnöke, valamint a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának tanszékvezető docense.

Dr. Szabó Zsolt kézsebész

Budapest és Miskolc között ingázik

– Családi otthonunk Miskolcon található, hetente kétszer utazom Budapestre, de a hétvégék már inkább Tokajhoz kötnek. Van egy kis szőlőm és hétvégi házam, ahová elszabadulok a világ zajától. Szőlőt metszek és tervezem a jövő évi termést. Egyre komolyabb hobbim a borászat. Egy-két barátommal szeretnénk előrukkolni egy saját bormárkával a magyar és nemzetközi piacon. Úgy gondoljuk, az évtizedek alatt megszerzett gasztronómiai tapasztalatunk és a borászatban szerzett baráti kapcsolataink segítenek minket abban, hogy Tokajhoz méltó termékkel jelenjünk meg – fejtette ki Dr. Szabó Zsolt, aki a borászat és gasztronómia mellett a horgászatnak is szívesen hódol.

Sőt, ezzel a hobbival is számos országot bejárt: Alaszkától az Északi-tengerig. – Ahhoz nincs is fogható, amikor az ember Alaszkában, a vadon közepén egy 24 kilós lazacot kifog és grillezve elkészíti… Az élet olyan rövid, szerintem az ember nem engedheti meg magának, hogy rossz bort igyon és rossz ételt egyen – mondta mosolyogva az orvosigazgató, akinek kedvenc párosítása a lazacsaláta avokádóval, száraz tokaji fehér furminttal.

– Ez nálam mindent visz – fűzte hozzá Dr. Szabó Zsolt, akinek felesége szintén orvos: belgyógyászként indult, majd háziorvosként és foglalkozás-egészségügyi szakorvosként találta meg számításait. – Két nagylányunk van, 30 és 27 évesek. Egyikőjük jogot, a másik utazásturizmust tanult. Büszke vagyok rájuk.

Hivatástudat, nyelvek, nemzetköziség és türelem

Végül, de nem utolsósorban arról kérdeztük a kézsebészt, mit üzen a mostani orvostanhallgatóknak? – Többek között azt, hogy próbáljanak mindig a tudomány szavával élni és a józan ész alapján tevékenykedni. A legfontosabb a hivatástudat: a beteg ember gyógyításának szenteljék a tudásukat! Tekintsenek prioritásként a nyelvtanulásra és a nemzetközi tapasztalatszerzésre, valamint legyenek türelmesek! Ritkán csöppen sült galamb az ember szájába 25-30 évesen. Van egy olyan befektetési periódus, mint ami a biológiában is megfigyelhető: attól, hogy áprilisban elvetjük a magokat, májusban még nem lehet aratni. Ki kell várni, hogy beérjen a gyümölcs.

Hírlevél

Ne maradjon le akcióinkról, értesüljön első kézből újdonságainkról!

Tritonlife BLOG

Tovább a blogra
Visszahívást kérek