BARIÁTRIA

 A kóros elhízáshoz egy komplex betegségkör kapcsolódhat, melyeket együtt metabolikus szindróma néven foglalhatunk össze. Az elhízás anyagcsere problémákat okoz, daganatos betegség előfordulásának az esélye is magasabb, rossza hatással van a szív és érrendszere, valamint a légzésre is, az elhízás miatt a betegek nem tudnak rendesen lélegezni, kialakulhat alvási apnoe is. Az asztma előfordulása, ahogy a magasvérnyomás betegség és cukorbetegség előfordulása is fokozott, ami végeredményként a szív komolyabb megbetegedéséhez vezet. Ha bármilyen műtétre van szükség, sokkal nagyobb a rizikó altatásnál és magánál a beavatkozásnál is. Az operációk pedig gyakran elkerülhetetlenek, hiszen a túlsúly miatt az ízületek sérülnek, a porcok kopnak. Mindezek hatására végeredményként csökken a várható életévek száma.

Az elhízás sebészi kezelése - a bariátriai sebészet - gyorsan terjedő sebészeti ág. Ennek oka egyrészt, hogy az elhízás a fejlett világban egyre komolyabb problémát jelent, másrészt, hogy a hagyományos kezelések, így a fogyókúra, a gyógyszeres terápia sikertelensége esetén a műtét megoldást jelenthet.

Bariátriai műtéti lehetőségek

A bariátriai műtéteknek két fő csoportja ismert, a restriktív (a gyomor űrtartalmának csökkentése) és a malabszorptív (az előbbin túl a tápanyagok felszívódása is megváltozik) beavatkozások. A laparoszkópos csőgyomor képző műtét (laparoscopic sleeve gastrectomy – LSG) a restriktív műtétek családjába tartoznak. A malabszorptív műtéti típusok közül a laparoszkópos Roux-en-Y gyomor áthidalás (laparoscopic Roux-en-Y gastric bypass - LRGB) hosszú éveken keresztül „gold standard” eljárás volt a bariátriai sebészetben, mígnem teret hódított a LSG és az utóbbi időben az egyszerűbb, technikailag könnyebben kivitelezhető mini vagy omega-hurok vagy szimpla-bypass gyomor áthidalás, (laparoscopic one-anastomosis/single-anastomosis/omega-loop gastric bypass (OAGB/SAGB).

Ezeket a műtéteket laparoszkóposan (kulcslyuk sebészet), apró bemetszéseken keresztül a hasüregbe vezetett eszközökkel végezzük.

Csőgyomor képző műtét

Ez a műtéti típus 35 feletti testtömeg index (BMI) esetén ajánlható. A beavatkozás elsődleges célja nem esztétikai: a műtétet követő testsúlycsökkenés mellett számos, a túlsúllyal összefüggő betegség állapota is javul, sok esetben gyógyul. Ilyen például a 2-es típusú cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség, a magas koleszterin szint, az alvási apnoe, a nemzőképtelenség vagy az ízületi kopás. A fogyással meghatározóan csökken számos daganattípus kialakulásának valószínűsége, és javul az önbecsülés, a magabiztosság is. Összességében a műtéten átesett betegek hosszabb ideig és egészségesebben élnek.

A csőgyomorképzés lényege, hogy a gyomor jelentős részét eltávolítjuk. A gyomorból csak egy szűk, kb. 3 cm átmérőjű, kb. 150-200 ml űrtartalmú "cső" marad, így a páciens csak kisebb mennyiségű ételt képes elfogyasztani. Az elfogyasztott táplálék hamarabb és hosszabb időre okoz teltségérzetet. A páciens emellett kevésbé érez éhséget, mert az eltávolított gyomorrészlettel az "éhséghormon" (ghrelin) termelő sejteket is eltávolítjuk.

Beavatkozást követően

A beavatkozást követő 18-24 hónap alatt a páciensek általában a súlyfeleslegük 70-80%-át leadják, a sikerhez azonban a műtéten kívül életmódváltás is szükséges. A diéta folyamatos taratása és a testmozgás bevezetése is nélkülözhetetlen része a sikenek.

A modern, laparoszkópiás műtéti eljárásnak köszönhetően a kórházi tartózkodás rövid: a műtétet követő második nap reggelén a páciensek általában hazamehetnek, és ha nem fizikai munkát végeznek, akkor 5 nap múlva a munkába is visszatérhetnek.

A csőgyomorképzés az USA-ban, Kanadában és Ázsiában a túlsúly kezelésére leggyakrabban alkalmazott műtéti megoldás, és a világ többi részén is gyors ütemben növekszik az elvégzett beavatkozások száma. Népszerűségének oka, hogy hatásossága megközelíti a gyomor áthidalásét (gyomor bypass), viszonyt kisebb a szövődmények, mint például a varratelégtelenség vagy a belső sérv, illetve későbbiekben a felszívódsi zavarokból adód hajhullás, a csontritkulás, a vashiány, a vérszegénység, valamint a vitaminhiány kialakulásának kockázata.

Műtét előtt

A műtét előtt az alábbi kivizsgálásra van szükség, hogy megállapíthatók legyenek a műtét kockázatai és annak elvégezhetősége: bariátriai sebészeti szakorvosi konzultáció, gasztroszkópiás vizsgálat (a felső tápcsatorna endoszkópos vizsgálata), dietetikai konzultáció, pszichológiai konzultáció, altató orvosi vizsgálat, mellkasröntgen, laborvizsgálatok és egyéb vizsgálatra is sor kerülhet szükség esetén. Ezek megszervezésében is készséggel segítünk.