IDEGSEBÉSZET

IDEGSEBÉSZET

Az idegsebészet a központi idegrendszert (agyvelőt és gerincvelőt) és a perifériás idegrendszert érintő veleszületett vagy szerzett – azaz később kialakuló – kóros folyamatok (ideértve a baleseti sérüléseket) kivizsgálásával, valamint ezek konzervatív (nem műtéti) és operatív (műtéti) kezelésével foglalkozik.

 

Részletes információk

Mikor, milyen tünetekkel forduljunk idegsebészhez?

Az idegrendszert érintő betegségek tünettana lehet akut (hirtelen jelentkező) és krónikus (hosszabb ideje fennálló). A legjellemzőbb panaszok: fejfájás, szédülés, arcfájdalom, különböző agyidegtünetek (például arcaszimmetria, szemhéjcsüngés stb.), nyak-, hát- és derékfájdalom, alsó és felső végtagi kisugárzó fájdalmak, valamint zsibbadás. Tünetként léphet fel továbbá a járástávolság-csökkenés, a járásbizonytalanság vagy a végtaggyengeség.

A járástávolság-csökkenés esetén arra kell gondolnunk, amikor egy bizonyos távolság megtétele után meg kell állnunk pihenni, kimegy az izomerő a lábunkból, ez ismétlődik, és szakaszossá válik a járás. Ezt „kirakat-nézegető” betegségnek is szokták hívni, s leginkább gerinccsatorna-szűkületre utalhat, de lehet érszűkületi oka is.

Milyen betegségek tartoznak ehhez a szakterülethez?

Az idegsebészeti kórképek körébe soroljuk a következőket: daganatok (a koponya és a gerincoszlop, valamint az agy, a gerincvelő és az idegek jó-, illetve rosszindulatú eltérései), a gerinc szerkezeti eltérései (porckorongsérv, gerinccsatorna-szűkület, törések, kisízületi kopásos betegségek), az epilepszia egyes formái, a perifériás idegeket érintő úgynevezett alagútszindrómák, az idegrendszer sérülései, agyvérzések, az erek megbetegedései.

Ha a vizsgálat során kiderül, hogy nem idegsebészeti kórképről van szó, akkor a szakorvos továbbirányítja a pácienst a megfelelő helyre, a megfelelő szakma képviselői felé, lerövidítve a beteg bolyongását.