

IDEGSEBÉSZET
Az idegsebészet a központi idegrendszert (agyvelőt és gerincvelőt) és a perifériás idegrendszert érintő veleszületett vagy szerzett – azaz később kialakuló – kóros folyamatok (ideértve a baleseti sérüléseket) kivizsgálásával, valamint ezek konzervatív (nem műtéti) és operatív (műtéti) kezelésével foglalkozik.
Válasszon a lenti szakterületek közül!
Mikor, milyen tünetekkel forduljunk idegsebészhez?
Az idegrendszert érintő betegségek tünettana lehet akut (hirtelen jelentkező) és krónikus (hosszabb ideje fennálló). A legjellemzőbb panaszok: fejfájás, szédülés, arcfájdalom, különböző agyidegtünetek (például arcaszimmetria, szemhéjcsüngés stb.), nyak-, hát- és derékfájdalom, alsó és felső végtagi kisugárzó fájdalmak, valamint zsibbadás. Tünetként léphet fel továbbá a járástávolság-csökkenés, a járásbizonytalanság vagy a végtaggyengeség.
A járástávolság-csökkenés esetén arra kell gondolnunk, amikor egy bizonyos távolság megtétele után meg kell állnunk pihenni, kimegy az izomerő a lábunkból, ez ismétlődik, és szakaszossá válik a járás. Ezt „kirakat-nézegető” betegségnek is szokták hívni, s leginkább gerinccsatorna-szűkületre utalhat, de lehet érszűkületi oka is.
Milyen betegségek tartoznak ehhez a szakterülethez?
Az idegsebészeti kórképek körébe soroljuk a következőket: daganatok (a koponya és a gerincoszlop, valamint az agy, a gerincvelő és az idegek jó-, illetve rosszindulatú eltérései), a gerinc szerkezeti eltérései (porckorongsérv, gerinccsatorna-szűkület, törések, kisízületi kopásos betegségek), az epilepszia egyes formái, a perifériás idegeket érintő úgynevezett alagútszindrómák, az idegrendszer sérülései, agyvérzések, az erek megbetegedései.
Ha a vizsgálat során kiderül, hogy nem idegsebészeti kórképről van szó, akkor a szakorvos továbbirányítja a pácienst a megfelelő helyre, a megfelelő szakma képviselői felé, lerövidítve a beteg bolyongását.