Maximális biztonsággal és diszkrécióval segítünk az egyik leggyakoribb proktológiai megbetegedés, az aranyér kezelésében. Tudta, hogy minden harmadik felnőtt megtapasztalta már az aranyér tüneteit enyhébb, vagy súlyosabb formában? Ötvenéves kor felett pedig minden második ember érintett. Mi az aranyérbetegség, hogyan gyógyítható lézeres beavatkozással, és milyen életmódbeli tanácsokat érdemes megfogadni? Többek között ezekről beszélgettünk dr. Sass Tamással, a debreceni TritonLife Magánkórház egyik sebészével, aki több éves tapasztalattal bír a sebészeti-proktológiai műtétek terén.

Nők és férfiak körében egyaránt gyakori problémának, népbetegségnek számít az aranyeresség, aranyérbetegség (nodus haemorrhoidalis), a népességnek akár a fele is találkozhat aranyeres tünetekkel az élet valamely szakaszában.

Ha az nem is jelent gyógyírt a panaszainkra, hogy az aranyeres tünetek gyakoribbak, mint gondolnánk, az máris megnyugtató erővel hat, hogy a TritonLife-ban a legjobb kezekben vagyunk, és hogy a legkorszerűbb eljárások állnak rendelkezésre. Így a kellemetlen panaszok gyorsan és hatékonyan enyhíthetők, megszüntethetők.

– Amikor aranyérbetegség jelentkezik, a finom érhálózatot tartó szövet meglazul, az érhálózat kitágul, az aranyeres párna lecsúszik, és a harmadik stádiumban a végbélcsatornán előesik. A végbélcsatornát bélelő nyálkahártya és a végbélnyílás bőre alatt elhelyezkedő vénák duzzanata, tágulata belső és külső aranyeret képezhet, attól függően, hogy a végbélcsatorna alsó részén, vagy a végbélnyílás körül helyezkednek el az aranyeres csomók – mondja dr. Sass Tamás, akihez bizalommal fordulhatunk akár kínzó fájdalom, akár enyhe diszkomfortérzet esetén is. A vizsgálat és a kezelés egyaránt kényelmes, megnyugtató, a szemérmet legkevésbé sértő helyzetben történik.

Vajon milyen tényezők vezethetnek az aranyérbetegség kialakulásához?

– Öröklött hajlam, vagy életmódból eredő tényezők egyaránt hatással lehetnek az aranyér kialakulására, amit megnövekedett vénás nyomás vagy kötőszöveti gyengeség okozhat (a visszeres panaszokkal élők körében nagyobb eséllyel jelentkezik aranyérbetegség). Nagyon fontos, hogy ha bármely okból végbéltáji tüneteket észlelünk, forduljunk proktológus szakorvoshoz (végbélbetegségekre szakosodott sebészhez)! A vizsgálat fájdalommentes, ugyanakkor elengedhetetlen más betegségek kizárásához és a hatékony kezelés kiválasztásához – hangsúlyozza a TritonLife debreceni központjának proktológusa.

Tünetek

Vérzés, váladékozás

Székeléskor friss, piros vér, illetve váladék kerül a széklet felszínére, WC papírra. Ez lehet néhány folt, de bő vérzés is előfordulhat. A székletürítés befejeztével a vérzés elmúlik. Elsőre, ha a páciens nem tudott meglévő aranyeréről, a vérzés ijedtséget is okozhat. Fontos, hogy a rémület, illetve szorongás fokozódása helyett forduljunk orvoshoz!

Fájdalom, viszketés, égő érzés

A fájdalom székeléskor, illetve attól függetlenül is jelentkezhet, amelyhez átmeneti vagy tartós viszketés, valamint szúró, égő érzés is társulhat.

Duzzanat, előesés

A rugalmas, párnácskaszerű aranyeres csomók eleinte székelésnél, majd székeléstől függetlenül is (átmenetileg vagy tartósan) tapintható duzzanatként jelennek meg a végbélnyílásban, kicsúsznak, előesnek. A szokatlan és esetenként zavaró jelenség nem feltétlenül jár fájdalommal, de ha a csomók kizáródnak, begyulladnak, azt általában erős fájdalom kíséri.

Diszkomfort- és teltségérzet

Az aranyeresség kísérőtüneteként előfordulhat diszkomfort- és teltségérzet, valamint a ki nem ürülés érzése, amely nehezen meghatározható, kellemetlen érzés (olyan, mintha a székelést követően is maradna valami a végbélben).

A fentieken túl azt is érdemes megjegyezni, hogy a betegség heveny aranyeres roham (vagy akut aranyeres krízis) formájában, hirtelen súlyosbodó, kínzó tünetekkel is jelentkezhet.

Aranyérvizsgálat

Lehetőség szerint érkezzünk üres végbéllel (tehát, a vizsgálat előtt el kell végezni a székletürítést)! Lényeges azonban, hogy azzal nem teszünk jót, ha ezt hashajtóval erőltetjük, vagy koplalunk, hogy ne is legyen széklet.

A vizsgálat első lépése az anamnézis-felvétel, ahol az orvos a tüneteket, az életmódbeli kockázati tényezőket, egyéb betegségek meglétét, és a rendszeresen szedett gyógyszereket kérdezi.

Ezután következik a végbéltáji bőrterület megtekintése, az ujjal történő fizikális vizsgálat (duzzanat, tumorgyanú, izomtónus ellenőrzése), és a végbélcsatorna-tükrözés (anoszkópia), amellyel a végbél alsó szakaszát vizsgálják.

A végbéltükrözés szükségességéről a proktológus dönt, ha a panaszok egyéb emésztőrendszeri betegségre utalnak, illetve ha mikroszkopikus vér található a székletben, akkor további vizsgálat is indokolt lehet.

A vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) során a vastagbél teljes hosszát vizsgálják, szükség esetén pedig szövetminta (biopszia) vétele is elvégezhető. Nem mehetünk el amellett a téma mellett sem, hogy 50 éves kor felett (családi halmozódás esetén 40 éves kor felett) tünetmentesen is javasolt vastagbéltükrözést végezni szűrés céljából.

Aranyér kezelése

Az aranyér típusától függően gyógyszeres vagy műtéti kezeléseket is javasolhat a proktológus. Előbbi körébe tartoznak a vénaerősítő gyógyszerek (amelyek hatásosan csökkentik a fájdalmas aranyeres tüneteket), a fájdalomcsillapítók, a székletlazítók, illetve azok a helyi kezelések (kenőcsök, kúpok), amelyek csökkentik a kellemetlen irritációt és csillapítják a fájdalmat (ezek kellő hatásához fontos a megfelelő higiénia és a helyes alkalmazás).

Léteznek továbbá eszközös kezelések, amelyek gyors beavatkozást jelentenek, és szakrendelés keretében elvégezhetők. Ilyen a gumigyűrűzés, a rádiófrekvenciás készülékkel végzett beavatkozás, illetve fagyasztással történő kezelés (krioterápia).

– Amikor a páciens olyan aranyérbetegséggel küzd, amely nem reagál a konzervatív terápiára, illetve a súlyos krízisek gyakran ismétlődnek, a kezelés ellenére a vérzés állandósul, felmerülnek különböző műtéti eljárások, amelyek lézeres, vagy hagyományos sebészi beavatkozással is történhetnek – fogalmaz dr. Sass Tamás, akit ezúttal elsősorban a lézeres aranyérműtétről (laser haemorrhoidopexia, LHP) kérdezünk.

Lézeres aranyérműtét

– A lézeres aranyérműtét, vagyis LHP kíméletes, gyors és hatékony megoldást jelent az aranyérbetegség kezelésére. A technika lényege, hogy a lézer energiáját irányítottan vezetik be az aranyeres csomóba, így a lehető legjobban megkíméli az érzékeny bőrt és a nyálkahártyát, de záróizom-károsodást nem okoz, megóvja az izmot, a bőrt, biztosítja a természetes anatómia helyreállítását, az aranyeres csomót ellátó artériák bezárását.

– Az aranyeres csomók összehúzódásán túl tehát a nyálkahártya alatti kötőszövet is visszanyeri eredeti helyét. Ez nem csupán a problémák megszüntetésében, hanem abban is segít, hogy azok újból ne jelenjenek meg – fogalmaz a sebész, majd a további előnyöket is hozzáteszi.

– Rövid altatásban, mindössze egy pár milliméteres szúrással elvégezhető a modern beavatkozás, amely során a lézerszálat direkt az aranyeres csomó közepébe irányítjuk. A műtét után néhány héttel az aranyerek mérete fokozatosan csökken, így búcsút inthetünk a panaszoknak.

– Körülbelül 10-15 perc alatt elvégezhető a gyors és hatékony beavatkozás, a lábadozási idő pedig nem több néhány napnál (a kórházban kevesebb, mint egy napot tölt a páciens). A műtéti megterhelés tehát jóval kisebb, mint egyéb hasonló eredménnyel járó, klasszikus beavatkozások esetén (ahol vágást is ejtenek), sőt az operációt követő fájdalom is sokkal kisebb, vagy hiányzik.

Életmódbeli tanácsok

Az alábbi jó szokásokat érdemes gyakorolni:

– széklet lazítása rostdús táplálkozással (megfelelő mennyiségű zöldség, gyümölcs, búzakorpa, stb. – nőknek 25 gramm/nap, férfiaknak 35 gramm/nap élelmi rost az ajánlott beviteli mennyiség),
– megfelelő folyadékfogyasztás (legalább 2-2,5 liter víz naponta),
– egy bögre meleg folyadék elfogyasztása a reggeli órákban (beindítja a bélmozgást),
– rendszeres és tudatos étkezés,
– rendszeres mozgás (például séta, úszás),
– rendszeres székletürítés, erőlködés kerülése,
– a napi 10-20 perces, meleg vizes ülőfürdő csökkentheti az irritációt és enyhítheti a viszketést bizonyos esetekben.
Az alábbiakat érdemes elkerülni:
– hosszan tartó ülés/állás (45 percnél hosszabb ülés/állás esetén érdemes beiktatni legalább 10-15 perc szünetet, sétát, mozgást),
– szoros öv, szűk alsó ruházat,
– túlsúly, testsúlygyarapodás,
– cukros ételek, italok, valamint fűszeres, zsíros ételek túlzott fogyasztása,
– statikus megterhelés (nehéz tárgyak cipelése),
– széklet visszatartása inger ellenére,
– erős préselés, erőlködés székelésnél,
– hosszas üldögélés a vécén,
– durva toalettpapír használata,
– rendszeres hashajtózás (fokozza a káros nyomásviszonyokat és bizonyos idő elteltével leállítja a bélműködést).