A magas vérnyomás

Minden nyolcadik halálesetben közrejátszik a magas vérnyomás - egyes kutatások szerint. Eközben tudjuk, hogy megfelelő, szakszerűen összeállított terápiával szinte minden esetben megfelelően kezelhető lenne. A betegség okainak felkutatásával, illetve megfelelő diagnózis felállításával jelentősen javulhat a páciens egészsége. A rendszeres szűrővizsgálatok elvégzésével, egészséges életmóddal, az alkohol és a dohányzás minimalizálásával jelentősen csökkenthetjük a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát.

Mi a vérnyomás?

A szív feladata, hogy a testünk legtávolabbi pontjára is eljuttassa az oxigént és más életfontosságú anyagokat szállító vért. A szív izmai ezért folyamatosan pumpálnak. A mozgás biztosítja a vér keringését, a vérerekben uralkodó nyomást. A nyomást befolyásolja az erek rugalmassága és átmérője is.

A vérnyomást általában valamelyik kar részén mérik felfújható, higanyos vagy digitális vérnyomásmérő segítségével. A vérnyomás értéke két számból tevődik össze, ezeknek a mértékegysége a Hgmm, azaz a higanymilliméter. A mérések első számértéke az artériákban kialakuló nyomást mutatja, ezt nevezzük szisztolés vérnyomásnak. A második érték a diasztolés vérnyomás mértéke, ez pedig a szívverések közötti nyomást számszerűsíti.    

Az optimális vérnyomás fiatal felnőttkorban 120/70 Hgmm, középkorúaknál és idősebbeknél 140/90 Hgmm-ig is egészségesnek tartjuk. Sajnos a kor előrehaladtával, túlsúly és mozgásszegény életmód mellett, valamint bizonyos betegségek kísérőjeként nagyon gyakori, hogy a vérnyomás meghaladja az ideális mértéket. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a több különböző napon mért vérnyomás átlaga meghaladja a 140/90 Hgmm-t.

Vérnyomás mérés szabályai

A vérnyomás mérések első és legfontosabb lépése a megfelelő körülmények megteremtése. Fontos, hogy naponta többször végezzük el a vizsgálatokat (például napszakonként, reggel, délben, este). Habár a kávé fogyasztása csekély mértékben befolyásolja az eredményeket, ajánlott a mérés előtti órában kerülni a bevitelét. A vérnyomásmérés előtt legalább fél órával ne dohányozzon, illetve az adatok torzulásának elkerülése érdekében amennyire csak lehet próbáljon nyugalmi helyzetben maradni.

A modern vérnyomásmérőket a karra kell felhelyezni, a szív magasságával egy vonalban. Fontos megjegyezni, hogy bizonyos napszakok között a vérnyomásunk jelentősen változhat, ezért az adott nap eredményeinek mindig az átlagát számítsuk.

Gének és életmód

Az úgynevezett elsődleges (primer) hipertónia önálló betegség, valószínűleg genetikai okai is vannak, de nagyrészt környezeti hatásokat okolhatunk. Ilyen a túlsúly, a mozgásszegény életmód, stressz, sós ételek fogyasztása, dohányzás, alkoholfogyasztás. Ebben az esetben a javuláshoz elengedhetetlen az életmódváltás.

Másodlagos hipertóniáról akkor beszélünk, ha a magas vérnyomás egy előzetes betegség szövődménye. Ilyen lehet az idült vesebetegségben, hormonháztartást érintő (endokrinológiai) betegségben (pl. cukorbetegségben) szenvedők, vagy bizonyos fejlődési rendellenességekkel élők hipertóniája. Ez esetben az alapbetegség gyógyítása nélkül nem számíthatunk javulásra.

A magas vérnyomásnak továbbá több fajtájai is kialakulhat, attól függően, hogy a testünkben hol, illetve hogy a nap melyik szakaszában mérhetőek kimagasló ingadozások, többek közt ezért is fontos a rendszeres és pontos vérnyomásmérés.

A tüdő hajszálereiben, illetve a szív jobb kamrájában megnövekedett vérnyomás betegséget pulminális hipertóniának nevezzük. A tüdőben lévő verőerek összeszűkülnek, ezáltal a szívnek egyre erősebben kell pumpálnia ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű vér jusson át a roncsolódott ereken. Amennyiben kialakulása egy másik betegségre vezethető vissza, úgy az eredeti panaszok kezelésével megszüntethető a keringési rendszer zavaros állapota. Előfordulhat viszont olyan eset is, amikor a kór kifejlődésének pontos előzményét nem lehet megállapítani. Ilyenkor sebészi beavatkozás és gyógyszeres kezelés kombinációja szükséges a gyógyuláshoz.

Izolált magas vérnyomásról abban az esetben beszélhetünk, amennyiben vagy a szisztolés, vagy a diasztolés értékben jelentkezik kimagasló eltérés a normálistól. Csak az egyik vérnyomás érték megugrása főleg az 50 év feletti páciensekre jellemző, kezelése és pontos diagnózisa mindenképp orvosi segítséget igényel.

Ha két mérés között vérnyomásunk értékei tartósan jelentős változást mutatnak kérjük szakorvos segítségét. Az ingadozó vérnyomás komoly szív és érrendszeri betegségek előszele lehet, így ne vegyük félvállról a figyelmeztető jeleket. 

A fejfájás már késői tünet

Sajnos a köztudatban még mindig elterjedt, hogy a magas vérnyomás jól körülírható tüneteket okoz, tehát addig nincs baj, amíg nem jelentkezik fejfájás, szédülés. A valóság az, hogy a magas vérnyomás sokáig nem okoz semmiféle tünetet, egészen addig, amíg komoly szervi károsodás nem alakul ki a hipertónia következtében. Előrehaladott állapotban már való igaz, hogy jelentkezhet tarkótáji fájdalom, szédülés, fáradékonyság, sőt, ha az érfalak is károsodnak, orrvérzés, gyengeség, mellkasi fájdalom.

A vérnyomás vizsgálata többek közt azért is rendszeres része a legtöbb orvosi rutin ellenőrzésnek, mivel a magas vérnyomást megfelelően csak ismétlődő mérésekkel lehet diagnosztizálni. Ez különösen fontos a tartósan magas vérnyomás megállapításához, ahol elengedhetetlen a napi szintű rendszeres mérés, vagy akár a 24 órás vérnyomásmérés is. A 24 órás analízis során a páciensre erősített vérnyomás mérő készülék bizonyos időközönként (15-30 perc) adatokat gyűjt a az érrendszer terhelését érintő értékekről, ezáltal egy pontos képet adva a kezelőorvosoknak a beteg állapotáról.

Amennyiben a kardiológus szakorvos indokoltnak tartja, a páciensen további vizsgálatok is elvégezhetőek a pontos diagnózis felállításának érdekében. Ezek közül a legelterjedtebbek az EKG-s és a különböző ultrahangos vizsgálatok.

A nem kezelt hipertónia következményei között sajnos nem ritka a gutaütés (stroke), nő az esély bizonyos szívbetegségekre. A magas vérnyomás károsítja a szem ideghártyájának ereit, ez akár vaksághoz is vezethet. A vese működése is kórosan megváltozik, mégpedig olyan módon, hogy tovább növeli a vérnyomást. A tartósan megnövekedett vérnyomás következtében az agyban található erek is jelentősen károsodhatnak. Az agyvérzés és az aneurizma kialakulásának kockázata mellett fennáll a kognitív képességek sérülése is, így a magas vérnyomás szövődménye lehet a memória zavar és a demencia is.

A magas vérnyomás kezelésének módjai

A magas vérnyomás kezelésében jelentős szerepet játszik az életmódváltás. Megfelelő diétával, nátrium és alkohol fogyasztásunk csökkentésével, a dohányzás elhagyásával, rendszeres mozgással és sporttal sokat tehetünk szívünk és érrendszerünk egészségéért. A megfelelő étrend kialakítása során ügyeljünk arra, hogy minél kevesebb zsírt és sót juttassunk szervezetünkbe. A testalkatunknak megfelelő testsúly elérésével is rengeteget javíthatunk vérnyomásunkon, így a diéta kiválasztásánál a kezelőorvos előírásai mellett ezt is tartsuk szem előtt. Az egészséges táplálkozás mellett a rendszeres mozgás segíthet a testsúly és a vérnyomás helyreállításában. A heti 2-3 alkalommal végzett testmozgás továbbá csökkenti a stressz szintet és elősegíti egészségünk megőrzését is.

Bizonyos esetekben azonban előfordulhat, hogy csupán csak az életvitelünk átalakítása nem elegendő a gyógyuláshoz. Ilyenkor a kardiológus szakorvos különböző terápiás és gyógyszeres kezeléseket írhat elő. Az egyik legelterjedtebb kezelési a mód a tiazid vízhajtók alkalmazása. Ezek a gyógyszerek elősegítik a só és a folyadék távozását a szervezetből, ezáltal csökkentve a vér nátrium tartalmát és sűrűségét.

A vízhajtók mellett, a beteg állapotától függően, a kezelőorvos különféle blokkoló gyógyszerek együttes használatával segítheti a beteg gyógyulását. Az ACE gátlók az érszűkületet kiváltó enzimek termelődését akadályozzák. Az angiotenzin receptorokat blokkoló gyógyszerek súlyosabb szív és vesebetegségben szenvedő betegeknek segíthetnek. Idősebb pácienseknél a kalcium csatorna gátló szerek jelenthetnek megoldást, mivel ezek a készítmények segítenek az erek ellazításában, illetve a szívverés lelassításában.   

Cél a 138/83!

A kardiológus a beteggel való részletes beszélgetés és a vizsgálatok után javaslatokat tesz a terápiára. A vérnyomáscsökkentő gyógyszert mindig egyedi elbírálás alapján írja elő, soha ne gondoljuk, hogy ha egyszer egy ismerősünknek bevált, nekünk is jó lesz! Emellett életmód változtatást, diétát és személyre szabott mozgást javasol.

Fontos terápiás lehetőség, ha hatékony stresszoldási technikákat is elsajátít a beteg. A magas vérnyomás-betegség nem gyógyítható, de jól megválasztott gyógyszerrel és életmóddal elérhető, hogy az átlagos vérnyomás ne haladja meg a 138/83 értéket.