A TritonLife-nál a legkorszerűbb implantátumokkal dolgozunk, melyek élettartama 30 év is lehet - dr. Rybaltovszki Henrik átfogóan mesélt a csípőprotézis-műtétekről

 

Leginkább a műtét utáni első pár hétben van jelentősége annak, ha olyan csípőprotézis-beültetésen estünk át, amelyet izomátvágás nélküli technikával végeztek. A gyorsabb, könnyedebb lábadozás miatt „nagy divat” lett a feltárás ezen módja, ám arról is fontos tudni, hogy milyen esetben tekinthető kevésbé előnyösnek. Az eljárás részleteiről dr. Rybaltovszki Henriket, a TritonLife Debrecen ortopéd szakorvosát kérdeztük, aki több mint két évtizede segíti a mozgásszervi panaszokkal küzdő páciensek gyógyulását.

Dr. Rybaltovszki Henrik Németország egyik legelismertebb felsőoktatási intézményében, a 15. század óta működő Tübingeni Egyetemen sajátította el az izomátvágás nélküli csípőprotézis-beültetés technikáját, és nagy gyakorlatot szerzett annak alkalmazásában.

A csípőprotézis-beültetés során végzett izomátvágás nélküli (vagyis elülső) feltárási mód, mint mondja, igencsak „felkapott” lett az elmúlt években. Éppen ezért fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy megfelelő szakértelemmel bármely feltárásból kiváló eredményt lehet elérni (a protézis-beültetés kapcsán ugyanis többféle feltárás létezik).

A túlsúly kizárja az elülső feltárás lehetőségét

– Az izomátvágás nélküli technika legfőbb előnye, hogy a páciensek már közvetlenül a műtét után jól vannak. Ha csakis ebből a szempontból vizsgáljuk a kérdést, akkor valóban sokkal jobb ez az eljárás, mint a többi. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor nem tekintjük előnyösnek – mondja dr. Rybaltovszki Henrik, majd hozzáteszi: a túlsúlyos páciensek számára nem ajánlott ez a feltárás.

– Ha úgy ítéljük meg, hogy biztonsággal meg lehet csinálni, akkor természetesen nincs akadálya az izomátvágás nélküli technikának, ám a túlsúly kizárja ezt a lehetőséget. Ebben az esetben más feltárást javaslunk.

A különbség, ahogy fentebb is írjuk, a műtét utáni lábadozásban rejlik: körülbelül a műtétet követő 4-5. héttől ugyanúgy van minden páciens, a feltárás módjától függetlenül. A protézisműtét lényege ugyanis az, hogy megfelelő pozícióba behelyezzék az implantátumokat, és hogy a lágyrészek húzásával jól beállítsák azok feszességét, biztosítva a csípőprotézis hosszú távú, kitűnő működését.

Hosszú évtizedekre visszanyerhetjük a mozgás örömét

– A mai, legkorszerűbb implantátumok kapcsán, amelyekkel a TritonLife-ban dolgozunk, 25, sőt 30 éves túlélésről is beszélnek a gyártók. Ilyen hosszú távú túlélés mellett talán nem túlzás, hogy másodlagos szempontnak tekinthető az első egy-két hétnyi időszak. Természetesen fontos számunkra, hogy mielőbb jobban érezzék magukat a páciensek, a feltárási mód alapján viszont nem érdemes eltántorodni egy olyan beavatkozástól, amely markáns életminőség-javulást hoz az életükbe, visszaadva a mozgás örömét, feledtetve a fájdalmakat – mutat rá az ortopéd szakorvos, aki a műtéti heg kérdésére is röviden kitér.

A sebgyógyulás is prioritást élvez

– Az elsődleges szempont, hogy a protézis-beültetést szabályosan, megfelelő módon el tudjuk végezni. És ha ehhez más feltárást találunk előnyösebbnek, akkor azt fogjuk alkalmazni. Ami az izomátvágás nélküli technikát illeti, nem csupán a műtét utáni lábadozás gyorsabb, hanem maga a műtéti seb is kisebb, hamarabb gyógyul.

– A túlsúly kérdéskörére viszont itt vissza is kell kanyarodni: ha egy páciensnek lelógó hasa van, és az lefittyen a gyógyulófélben lévő sebre, akkor az sajnos be tud pállani, és éppen ezért nem szoktuk ezt a feltárást javasolni az érintett betegeknek.

Ahogy dr. Rybaltovszki Henrik fogalmaz, a sebgyógyulást nem kockáztatják azzal, hogy mindenképp az izomátvágás nélküli feltárást végezzék el. Mivel itt életminőség-javító műtétekről van szó, nincs lépéskényszerben a páciens, tehát ha adott esetben mást szeretne, másodvélemények segítségével is feltérképezheti az opciókat.

Nem hiába „technikai sportág” a protézis-beültetés

– A betegeink meg szoktak nyugodni, amikor elmondjuk, hogy igazán csak az első 4 hétben jelent különbséget az, hogy hogyan operáljuk őket. Ahhoz, hogy évtizedekig jól legyenek, jól tudjanak mozogni, elsősorban jó minőségű implantátumokra (az általunk használt típusok 20 év elteltével is 90%-os túléléssel rendelkeznek), azok komponenseinek szabályos beültetésére, tapasztalt ortopéd szakorvosokra és gyógytornászokra, és adott esetben a páciens életmódváltására, túlsúlyvesztésre van szükség – osztja meg velünk a debreceni intézményünkben rendelő és operáló ortopéd-traumatológus, aki éppen a megfelelő élettartamú és minőségű implantátumok miatt nevezi „technikai sportágnak” hivatását.

Korábban Magyarországon (még a magánklinikák indulása előtt) nem voltak elérhetők ezek a valóban jobb minőségű implantátumok, és sajnos nagyon hamar, akár 6-8 év elteltével cserélni kellett bizonyos komponenseket. Éppen ezért a szakma képviselői igyekezték minél idősebb korban operálni a pácienseket, hogy lehetőség szerint életük végéig kiszolgálják őket ezek az implantátumok.

Azzal viszont, hogy már a gyakorlatban is elérhetők a gyártók legfrissebb, legkorszerűbb fejlesztései, nincs akadálya a fiatalabb korosztály életminőség-javító, illetve teljes életminőséget visszaadó műtéteinek.

Tiltott mozdulatok és határfeszegetés

Tévhit azonban, hogy az első lépések megtételéhez, a normál járás visszatértéig nem szükséges segédeszközt használni – annak ellenére, hogy a normál, primer csípőprotézis-beültetés után egyből terhelhető a csípő –, hiszen fontos, hogy ha közben esetleg megbotlanának, az ne okozzon problémát.

Gyógytornászaink viszont segítő kezet nyújtanak a felkelésben, az első mozgások megtételében, és tájékoztatnak az úgynevezett tiltott mozdulatokról.

És ha már a tiltott mozdulatok témájánál járunk, vajon egy ilyen beavatkozás után hogyan térhetünk vissza a sportélethez, illetve az intim együttlétekhez?

– A csípőprotézisek a normál, mindennapi élet fájdalmatlan elvégzésére hivatottak, tehát mi senkit sem bátorítunk arra, hogy túlontúl aktív vagy élsportolói életet éljenek. A bátorítás bár hiányzik, a tapasztalat azt mutatja, hogy szinte mindent tudnak csinálni, például síelnek, teniszeznek, jégkorongoznak a betegeink.

– Magam is hobbi jégkorongos vagyok, és ismerek olyan fiatalt a sportágból, aki két csípőprotézissel a mai napig ezt a sportot űzi – meséli dr. Rybaltovszki Henrik, aki 2020-tól a Magyar Jégkorong Szövetség felkérésére a felnőtt férfi válogatott csapatorvosaként tevékenykedik, számos hazai és külföldi versenyen kísérve a sportolókat.

A kontrollvizsgálatok és a prevenció szerepe

– Minden fontos információval ellátjuk a csípőprotézis-műtéten átesett pácienseket. Elmondjuk többek között, hogy ha protézis mellett csonttörésük lesz, akkor annak ellátása jóval bonyolultabb és nagyobb felkészültséget igényel, mint hogyha csak egy sima csonttörést szenvednének el.

– A már említett tiltott mozdulatokra is mindig felhívjuk a figyelmüket, ám ha jó hegszövet képződik a csípőprotézis körül, akkor akár ezeket a tiltott mozdulatokat is bírják, kvázi feszegetik a saját határaikat. Természetesen mi mindig teszünk javaslatokat, mindamellett, hogy várjuk őket kontrollvizsgálatokra (panaszmentesen az első 10 évben kétévente, utána pedig évente) – teszi hozzá a csípőprotetika specialistája, akit végül, de nem utolsósorban a prevencióról kérdeztünk.

– Bár öröklött problémák, balesetek, keringési panaszok és számos más kóroki tényező is vezethet mozgásszervi bajokhoz, ha a normál, primer ízületi kopásról beszélünk, akkor az életmód nagyon sokat nyom a latba. Bizonyos mértékben porcerősítő szerek szedése is segíthet, de elsődlegesen a testsúlykontrollban és a megfelelő mennyiségű mozgásban rejlik a lényeg.

– Véleményem szerint érdemes az arany középutat választani, és heti kétszer-háromszor egy-két órát sportolni. A közepes mértékű sportolás segít abban, hogy jó állapotban legyenek a mozgásszervek.