Allergia vizsgálatok: mi a teendő gyanú esetén?

Légúti allergiák, ételallergiák, bőrallergiák, gyógyszerallergiák -  milyen esetben milyen vizsgálatokkal derítsük ki az allergiás tünetek kiváltó okát, illetve miként induljunk el a kezelés útján?

Az allergiatesztek annak megállapítására szolgálnak, hogy a páciens immunrendszere túlzott reakcióval válaszol-e bizonyos minket körülvevő anyagokra (például penészgomba, pollenek, háziállatok szőre, méhméreg, földimogyoró, latex, tej). Ezeket az anyagokat összefoglaló néven allergéneknek nevezzük.

A gyermekkori allergiavizsgálatok fontossága és típusai

Csecsemő- és gyermekkorban körülbelül 4-5 éves korig elsősorban az ételallergiák dominálnak, 3 éves kor alatt inhalatív (légúti) allergia gyakorlatilag nem fordul elő.

A gyermekeknél azon tünetek esetében, amelyek felvetik az allergia gyanúját, az allergiavizsgálat segíthet meghatározni, hogy az aggodalomra okot adó panaszokat valóban allergia okozza-e, és ha igen, mi lehet a konkrét allergén. Az egyes életkorokban azonban a tünetek is eltérőek lehetnek, így az életkor alapján is differenciálni kell. Csecsemőkorban a tejallergia gyakran véres székletet, refluxot, hasfájást okoz, míg a későbbiekben inkább a bőrtünetek (ekcéma) jellemzőek.

Általánosságban véve az alábbi esetekben az allergiavizsgálat különösen ajánlott:

• köhögés és sípoló légzés, különösen éjszaka vagy terhelésre
• élelmiszerfogyasztást vagy rovarcsípést követően kialakuló ajakduzzanat, testszerte jelentkező bőrkiütés
• ekcéma vagy atópiás dermatitisz
• megfázáshoz hasonló tünetek, amelyek egy hétnél tovább tartanak, és minden évben nagyjából ugyanabban az időben jelentkeznek
• csecsemőknél véres széklet
• reflux.

A diagnosztikai folyamat szakorvosi feladat, és magában foglalja a gyermek kórtörténetének részletes megismerését (fennálló tünetek, azok mértéke, jellege, életmódbeli kockázati tényezők, allergia vagy asztma családi halmozódása, stb.), valamint fizikális vizsgálatot és az anamnézis eredménye alapján meghatározott allergiavizsgálatot. Bőrtesztet, vérvizsgálatokat vagy eliminációs teszteket alkalmaznak az allergének kimutatására. A bőrtesztek alkalmasak a légúti és ételallergénekkel szemben fennálló allergia kimutatására azáltal, hogy a szervezet válaszreakcióját váltják ki. A teszt során minimális mennyiségű allergént tartalmazó oldatot kis karcolással juttatnak a bőr alá, így hozzáférhetővé válik a szervezetben jelen lévő IgE ellenanyag számára, és elindítja helyi allergiás reakció kialakulását. Körülbelül 15 perc elteltével a reakció kis piros területként jelenik meg, amely egy csaláncsípéshez hasonló, és kifejezetten viszket. Az úgynevezett késleltetett túlérzékenységi bőrteszt (Patch teszt) a leggyakrabban gumi (latex), bizonyos illatanyagok vagy fémek által kiváltott allergiás kontakt dermatitisz diagnosztizálására alkalmas. A bőrre helyezett, allergént tartalmazó tapaszt a szakorvos 48-96 óra után eltávolítva ellenőrzi a kiváltott reakciót. Gyermekeknél ez a típusú allergia viszonylag ritka. A vérvizsgálattal bizonyos allergénekkel szembeni IgE antitesteket lehet mérni. A bőrteszttel szemben bármikor elvégezhető, eredményét nem befolyásolja sem az antihisztamin, sem a szteroidos orrspray alkalmazása. A vérvizsgálat eredménye nem azonnali, 4-5 napot vesz igénybe a kiértékelése. A gyaníthatóan ételallergiás gyermek számára az allergológus szakorvos javasolhatja az eliminációs étrendet, amely kizárja vagy elkülöníti azokat az élelmiszereket (leggyakrabban tej, szója, tojás, földimogyoró, búza, diófélék), amelyekről feltételezhető, hogy allergiás reakciót váltanak ki. Amennyiben a diagnózis pontosításához, más betegségek kizárásához egyéb vizsgálatok (például egyéb laboratóriumi vizsgálatok, képalkotó vizsgálat, bőr- vagy tüdőgyógyászati szakvélemény) is szükségesek, ezek várakozás nélkül megvalósíthatók a TritonLife Medical Centerben.

A diagnózis felállítása után a szakorvos a beteggel/szülőkkel egyetértésben kiválasztja az egyénre szabott legmegfelelőbb terápiás módszert, amely állhat gyógyszeres kezelésből és/vagy életmódbeli változtatásokból (például étrend módosítása). Ezt követően meghatározzák, hogy szükséges-e kontrollvizsgálat, és ez milyen gyakorisággal történjen meg.

Allergia vizsgálat menete

A szakorvosi konzultáció előtt érdemes átgondolni, hogy mikor jelentkeztek először a tünetek, mely hónapokban, napszakban jellemzőek, szabadban vagy inkább zárt térben intenzívebbek, stb. Amennyiben a páciens már szed valamilyen tüneteket enyhítő gyógyszert (például antihisztamin), azt a vérvizsgálat előtt nem kell abbahagyni, a bőrpróba előtt egy héttel azonban már nem szabad szedni annak érdekében, hogy pontos eredményt kapjunk.

A diagnózis felállításához az anamnézis felvétel (tünetek, egyéb betegségek megléte, rendszeresen szedett gyógyszerek, az allergia családi halmozódása, életmód, stb.) és a fizikális vizsgálat (például az orr endoszkópos vizsgálata) eredményén alapulva csak a szükséges allergiavizsgálat elvégzésére kerül sor. Várandósság, nagy felületre kiterjedő bőrbetegség és az alkar hajlító felszínén lévő tetoválás esetén csak vérből végzett allergiavizsgálatra van lehetőség. Ennek előnye, hogy az úgynevezett össz IgE mérésével tisztázható, fennáll-e bármilyen allergia, illetve kis mennyiségű vérmintából akár 300 allergént is lehet vizsgálni. Bizonyos esetekben (orrpolip,  asztma, ekcéma, szemproblémák) fül-orr-gégészeti, tüdő-, bőrgyógyászati vagy szemészeti szakorvosi konzultációra is szükség lehet.

Ételallergiák diagnosztizálásának módszerei

Az ételallergia tünetei (csalánkiütés, ekcéma, hasmenés, görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás) az allergénnel való „találkozást” követően akár már fél órán belül is kialakulhatnak, súlyos esetben kiütésekkel, légzési nehézséggel és az ajkak, a nyelv vagy a torok duzzanatával járó anafilaxiás reakciót okozva.  A leggyakoribb allergének közé tartoznak a tej és tejtermékek, a tojás, a gabonafélék, a gyümölcsök, a mogyoró, a diófélék, a tartósítószerek, az ételszínezékek és az egyéb adalékanyagok.

Az ételallergia diagnosztizálásának első lépése a szakorvosi vizsgálat. Ennek során a bőrgyógyász, gasztroenterológus vagy allergológus szakorvos a tünetek és azok kialakulásának, jellegének, gyakoriságának és súlyosságának ismeretében meghatározza a további vizsgálatok irányát. Az allergének a bőrtesztek segítségével azonosíthatók, az immunrendszer által termelt allergiás ellenanyagok (IgE) szintje pedig a vérvizsgálattal határozható meg. Az úgynevezett eliminációs próba azt jelenti, hogy a feltételezett allergént tartalmazó ételeket a páciens kihagyja az étkezésből, és amennyiben a tünetek enyhülnek, vagy ki sem alakulnak, igazolódik a kiváltó allergén.

A bőrallergia tesztek típusai és azok megbízhatósága

Az allergia diagnosztizálásának legáltalánosabb módja az azonnali eredményt adó bőrteszt, melynek több típusa van. A vizsgálat előtt fontos, hogy a páciens az adott bőrterületet ne napoztassa, az adott napon krémmel ne kenje be. Javasolt olyan ruha viselése, amelynél könnyen hozzáférhető az alkar, illetve epicutan teszt esetén célszerű összefogni a hajat. A vizsgálatot követően célszerű kerülni a sportolást, úszást.

A Prick teszt során a szakorvos hígított, specifikus allergéneket tartalmazó kis mennyiségű oldatokat cseppent az alkar belső felére, majd enyhén megkarcolja a bőrt minden cseppen keresztül, ezáltal juttatva a bőr alá az allergént. Allergia esetén körülbelül 15-20 percen belül kis piros dudor jelenik meg a bőrfelszínen. Minden allergiavizsgálat esetén van egy pozitív és egy negatív kontroll, azaz mindenkinél lesz legalább egy csepp, ahol a viszkető kiütés megjelenik. Ez igazolja, hogy az allergiás reakció kialakulását semmi sem akadályozza. A vizsgálat után megtisztítják a bőrt, és a viszketést enyhítő géllel kenik be. A reakcióból eredő duzzanat általában néhány órán belül elmúlik.

Az intracután teszt alkalmazásakor az allergológus vékony tűt használva kis mennyiségű allergént tartalmazó oldatot fecskendez közvetlenül a bőrbe. Általában akkor használják, ha a Prick-teszt és a vérvizsgálat eredménye negatív volt, de a szakorvos továbbra is feltételezi az allergiát légúti allergének, gyógyszerallergia vagy rovarcsípés allergia esetén. Az eredményt 15-20 perc elteltével olvassák le, de ha több, különböző koncentrációjú allergénoldat adására van szükség, akkor ez elhúzódhat. Ugyanolyan reakció alakul ki, mint a Prick-teszt során.

Az epicutan bőrteszt (Patch teszt) a leggyakrabban gumi, bizonyos illatanyagok vagy fémek által kiváltott allergiás kontakt dermatitisz diagnosztizálására alkalmas. A hát bőrére helyezett, allergént tartalmazó tapaszt a szakorvos 48-96 óra után eltávolítva ellenőrzi a kiváltott reakciót.

Amennyiben a páciens nagy kiterjedésű bőrbetegségben szenved, vagy olyan gyógyszereket szed, amelyek befolyásolhatják a bőrteszt eredményeit, a szakorvos vérvizsgálatot rendelhet el, melynek eredményét néhány napon belül megkapja.

Gyógyszerallergia vizsgálat

Bármilyen gyógyszer kiválthat allergiát, de ez nem azonos a gyógyszer mellékhatásával (ismert lehetséges reakciók, melyek az alkalmazási útmutatóban is szerepelnek) és a gyógyszertoxicitással (túladagolás).

Bizonyos hatóanyagok gyakrabban okoznak allergiás reakciókat, beleértve a penicillint és származékait, az acetilszalicilsav tartalmú és egyéb nem szteroid gyulladáscsökkentőket, néhány epilepszia elleni gyógyszert, immunterápiás készítményt, érzéstelenítőt és kemoterápiás szert.

Súlyos gyógyszerallergia esetén a tünetek (légzési nehézség, bőrpír, az ajkak és a szemek viszketése és/vagy duzzanata, csalánkiütés, életveszélyes anafilaxia, stb.) gyakran a gyógyszer bevétele után egy órán belül jelentkeznek, más reakciók (például vérszegénység, vesegyulladás, láz, ízületi fájdalom és bőrkiütést okozó szérumbetegség) pedig napok vagy hetek múlva alakulnak ki, és a gyógyszer szedésének abbahagyása után még egy ideig fennmaradhatnak.

A pontos diagnózishoz az anamnézis felvétele (tünetek, azok mértéke, jellege és pontos helye, kockázati tényezők, stb.) és a fizikális vizsgálat mellett úgynevezett limfocita-transzformációs tesztre is szükség van, mely nem hatóanyag, hanem gyógyszer alapú (előfordulhat, hogy nem a „gyanús” hatóanyag, hanem a gyógyszer valamely más összetevője felelős az allergiás reakció kiváltásáért). A vizsgálat elvégzéséhez a vérvételen kívül szükség van a vizsgálandó gyógyszerre (eredeti csomagolásban). Az eredmény a vizsgálatot követő 10. munkanap után várható.